ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-11 / 34. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. t I^^VH^^VÍ^VV'I V5j*^iV«» , ^^«^flÄf^»Vi^ ! V/K;./'­V «•>ny^V!«^* , ^ < M^i«^^v^* l * , b*'' \f*¥mt K (i>M^'*M^i<^^ a ^ Egyebek híján Egyelőre nyilatkozatokkal gyó­gyítgatjuk ezt az ezer sebbői vérző varost. Abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy ezek is használnak valamit annak az ügynek, amely minden esztergomi ember előtt ma nagyfontosságú, égő kérdés, a le­gyengült, elvérzésnek indult Esz­tergom felsegítésének, — noha igen jól tudjuk, hogy itt is már csak a hí­res három "nagy dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. A pénzhez ugyanis már megvolna az eszünk, inkább, mint most az eszünkhöz, a tervezgetéseinkhez, a mentőgondolaíainkhoz és ideáljaink­hoz — a pénzünk. Ám a nyilatkozat is valami, annyi, hogy megmutathatjuk vele, misze­rint városunkat szeretjük, ügyei iránt érdeklődünk. A nyilatkozatokat azon­ban tegyük igazsággal és ha közben kritizálunk, tegyük ezt tárgyilagosan, szenvedély és gyűlölködés nélkül, — mert ha szegények is vagyunk, legalább béke és szeretet legyen közöttünk! A karthágói euka­risztikus világkon­gresszus előkészületei Rónia, 1 L )30. február hó. Karthago érseke az Örökvárosba érkezett és fogadta az olasz lapok tudósítóit, akik előtt a karthágói eukurisztikus világkongresszusról a következő nyilatkozatot tette: — A karthágói viíágkongresszus fensége — mondotta az érsek, nem­csak Észak-Afrika katolikus hivőse­regét lelkesíti, hanem áthatja val­lásra és felekezetre való tekintet nélkül az összes ott élő népmillió­kat, akiknek mindegyike egymással versengve iparkodik tehetsége sze­rint a kongresszus fényéhez és si­keréhez hozzájárulni. Tunis állam feje, aki muzulmán hiten él, 12 pa­lotát bocsátott a karthágói eukarisz­tikus kongresszus rendelkezésére. A beérkezett jelentések szerint Európa összes államai, ezenkívül Amerika, Ázsia, India és Japán is zarándok­sereget küld a május 7-én kezdődő világkongresszusra. Magából az ausz­tráliai Sydneyből egy teljes óceán­járó érkezik zarándokokkal. A kart­hágói világkongresszus rendezősége mindent elkövet, hogy az eukarisz­tia ünnepe jjigazán világünnep le­gyen. Tunisban és Karthágóban se­rényen folynak az építkezések s az évezredes romokon újból tündöklő fényben úszik a diadalmas kereszt. A magyarok nemzeti zarándoklása Karthágóba április 30-án indul. Gyorsvonaton teszik meg az útat Triesztig s ott hajóra szállnak. Erin­tik Catt arót-Corf ut-Pyreust-Athent­ÍVÍaltat-Girgentit-Sirakusát és Ragu­zát. A magyaroknak szállodája a külön hajó lesz. Rengeteg nép vett részt a vasár­missiós A belvárosi plébánia-templomban rendezett kilencnapos missiós ájta­tosság méltó és impozáns befejezést nyert a vasárnapesti ünnepélyes körmenettel, amelyen a hirtelen bekövetkezett hideg idő dacára ren­geteg nép vett részt, sokan égő gyertyákkal. A körmeneten az 01­táriszentséget dr. Breyer István felszentelt püspök vitte, aki vissza­térve a templomba pápai áldást adott a templomban és a templom előtt szorongó hívekre. A pápai áldás után meleg szavakkal kö­szönte meg a püspök a két jezsuita páternek, Müller Alajosnak és Tímár Máténak buzgó és eredmé­nyes fáradozását. A körmeneten résztvettek a hely­ben székelő hatóságok képviselői, továbbá az egyesületek zászlóik alatt és a leventék zenekarukkal. A körmenet előtt a vasárnapesti szentbeszédetP. Müller Alajos Jézus­társasági atya tartotta, aki köszö­netet mondott dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásnak az ájtatos­ság Veni Sanctejának megtartásáért, továbbá Mátéffy Viktor prépost­plébánosnak a missiós ájtatosság megrendezéseért. A Move egy táborba óhajtja gyűj­teni a világháború magyar íroní­harcosait, akik a háború megpró­báltatásait az első vonalakban szen­vedték végig. Szervezkedésük te)jesen politika­mentes. Célja: 1. A katonaruhát levetett, minden összefogó kapcsolat nélkül élő volt fronharcos bajtár­saknak egy táborba való tömörí­tése. 2. Intézményes biztosítása an­nak, hogy a frontharcos szolgálat ne hátrányt, hanem mindenkor előnyt jelentsen a polgári élet er­kölcsi és gazdasági vonatkozásai­ban. 3. A vitézségi érempótdíj fo­lyósításának, vagy összegben való megváltásának komoly rendezése, a rendelkezésre álló állami és tár­sadalmi gazdasági erők keretén belül. 4. A volt frontharcosok, — polgári foglalkozásukkal kapcsola­tos sérelmeinek intézményes orvos­lása és az elhelyezkedési lehetősé­gek elsőbbségi jogának intézmé­nyes biztosítása. Polgári ruhán is minden különösebb feltűnés nélkül viselhető megkülönböztető emlék­jelvény rendszeresítése és kibccsáj­tása, azaz a volt frontharcosok kö­zös látható jellel való összekapcso­lása, megkülönböztetése. Frontharcosnak tekintendő: aki annak idején a Károly csapatkereszt viselésére jogosultságot szerzett; vagy tiszteknél kardos kitüntetés­ben részesült, vagy vitézségi érem­mel tüntettetett ki; vagy aki meg­sebesült ; vagy aki a Károly-csapat­kereszt rendszeresítése előtt, de legalább hat heti frontszolgálat után fogságba esett. Aki ezen tények egyikét írásban, vagy más hitelt érdemlő módon (a hivatalos órák alatt személyesen is) igazolja köz­naponként d. e. 8-tól d. u. 2-ig v. dr. Zsiga Jánosnál a vármegye­házán. A jelentkező bajtárs, ügyének el­intézéséről értesítést kap, melynek kapcsán vagy jogosultságot nyer a Move budapesti főosztálya által rendszeresített „Frontharcos erniék­jelvény"-nek a vonatkozó igazol­vány birtokában való viselésére, vagy — szükség esetén — front­harcosi szolgálatának igazolására utasíttatik. A frontharcosok megkülönböztető jelvényét a hozzátartozó igazolvány­nyal együtt a megváltási ár 3'50 P (igazolvánnyal) előzetes beküldése, vagy befizetése után a főosztály elnöksége szolgáitatja ki az igény­jogosult részére. A megkülönböztető jelvényhez tartozó igazolvány fényképes, aki azonban fényképet nem küld be, annak igazolványa csak más sze­mélyazonossági okmány kiegészíté­sévei érvényes. Az emlék]elvényes frontharcosok postai és egyéb költségek fedezésé­hez félévenkint 2 pengővel tartoz­nak hozzájárulni, mely összeget előre kötelesek befizetni. Zs. J. A fehérrózsa-estély A női kereskedelmi szaktanfolyam fehérrózsa-estélye a legszebb er­kölcsi és anyagi sikerrel folyt le. A szaktanfolyam estélyrendező bizott­sága, élén Bárdos József igazgató­val, mindent elkövetett, hogy mind a közönségnek, mind pedig a tan­folyam növendékeinek felejthetetlen, derűs élménnyé varázsolja az estet. Ebben a munkában az igazgató mellett oroszlánrész illeti Müller Gyulát, a tanfolyam tanárát, aki a műsor összeállításával, valamint a tánc közben kedvesnél-kedvesebb meglepetések, szórakoztatások ötle­tével már ismételten bebizonyította estélyrendezői rátermettségét. A hajnali három órakor befejeződött mulatságot nívós, gyönyörködtető műsor vezette be, melynek minden egyes számát lelkes tapssal köszönte meg a Fürdő-szálloda nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség. A mű­sor első száma a tanfolyam ének­kara által előadott Magyar dalegy­veleg volt. Az énekkart Kubányi Klári tanítónő tanította be és vezé­nyelte. Gyönyörködve hallgatta a közönség a fiatal lányok ajkáról zengő szép magyar dalokat. Máso­dik szám páros jelenetében Walter Margit élvezetes költői formában mutatott be két fiatal leány típust nagy sikerrel. Rácz Bözsi tempe­ramentumos előadásban személye­sítette meg a vidámabb, könnyel­műbb bakfist, Pittner Anni pedig a komolykodó leányt. Ezt követte Weber „Bűvös vadászából" „Fan­tasie" zongorán ; játszotta Erős Ma­rianna. Meglepő volt a fiatal leány nagy technikai tudása és zenei in­telligenciája, amit játéka elárult. Erős Marianna kisérte nemkülöm­ben az énekkar dalegyvelegét és a negyedik szám Cinka Panna c. melodrámáját is, melyet Fuchs Emmi szavalt nagy lelkesedéssel és átér­zéssel. Ammer József „Fehérrózsa" dalát énekelte nagy tetszéssel Rácz Bözsi a szerző zongorakisérete mel­lett. Sok szívből jövő kacagást vál­tottak ki Szerafini Blanka: Élő szo­bor c. kétfelvonásos vígjátékának előadói. A színdarabot Merényi Gyula rendezte, a tőle megszokott ügyességgel, a próbákat is ő ve­zette párját ritkító áldozatkészséggel. A közönség elismerése főként őt il­leti a tehetséges szereplők mellett, akik közül Csemniczky Ilonka pa­rasztlány-Hunniája, Fenyvessy Ilona költőnője rengeteg derűt keltett. A íeivonásközben Charles Godald: Piu-Piu c. négykezesét játszották Csics Gabriella és Fuchs Emmi nö­vendékek a legnagyobb tetszés mellett. Éjjeli szoJgáiatoí február 8-tól—14-ig a ftochiitz örökösök „Szent István"­hoz c. gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) teljesi­Halálozás. Adorján János volt jvárosi képviselő f. hó 8-án este 10 Sorakor, életének 70-ik évében el­jhunyt. Temetése f. hó 10-én, hétfőn •délután 3 órakor volt a belvárosi itemető kápolnájából. Érdekes leletre bukkantak Kör­nyén. Eichhardt Antal és fivére környei korcsmárosok több munkás társaságában jégvermet ástak a ven­déglő udvarán. Körülbelül 4—5 mé­ter mélységben 1 méter és 75 cm. nagyságú kőlapra akadtak, melyet óvatosan körülástak és mikor fölnyi­tották, legnagyobb megdöbbenésükre egy hasrafektetett női csontvázat ta­láltak az égetett téglából körül épí­tett s kőlappal lefedett sírboltban. Menyasszonyi és völegényi ruhaanyagok nagy választékban legolcsóbban VERMES-nél

Next

/
Thumbnails
Contents