ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-07 / 31. szám

RGOM Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnal. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Mi az igazság a város gazdasága elleni kritikákból ? Az „Esztergom és Vidéke" legutóbbi számaiban ismételten jelentek meg cikkek, melyek Esztergom gazdasági helyzetével kapcsolatosan a város különböző ügyeit tették bírálat tárgyává. Ezek között a f. é. február 2-i számban „Hogyan segítsünk Esztergom súlyos gazdasági helyzetén" cimmel Meszes Ferenc kisgazda nyilatkozata gyanánt többek között a város gazdasági helyzetéről történt megnyilatkozás. Az okos ellenzéki kritikának is helye van, 'azonban a bírálónak mindenkor teljes áttekintéssel, pontos adatokkal kell birnia, mert csak az igazságnak megfelelő kritika válik a,köz javára. A cikk adataira vonatkozólag a városháza illetékes helyein a következő felvilágosítást nyerjük : Mindenekelőtt a cikkből az a felfogás csendül ki, hogy a város házigazdaságának kezelésében nincs meg a kellő szakszerűség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a városnak van egy oki. gazdatisztje, egy tiszti cím viselésére jogosított városgazdája és a gazdaság központi intézésére ki van jelölve a város jogi képesítésű közigazgatási tanácsnoka, aki azonban nemcsak tapasztalatból, hanem egyéb elméleti képesítésénél fogva is a gazdasági ügyek intézésénél tudatlannak nem tekinthető. Ami a cikkben előhozott egyéb konkrétumokat illeti, teljesen légből kapott állítás az, hogy a városnak 340 holdja van házikezelésben. A város csupán 233 hold szántót kezel a réteken kivül, mely utóbbiaknak kezelése ezideig is nem bérbeadás, hanem házikezelés útján történt. Igen-igen meg lenne elégedve a város hivatalos vezetősége avval, ha a 233 hold után bérleti rendszer mellett a gazdaközönség a város részére, miként a nyilatkozó beígéri, évi 20.000 pengőt garantálna és emellett még azt is, hogy ez a 20.000 pengő az esedékesség idején pontosan befut és végül még azt, hogy a gazdálkodás rendje olyan lesz, mint amelyet az okszerű gazdálkodás elvei kivannak. Ha ezt a 233 holdra valaki garantálni tudja, mindenesetre a város hivatalos vezetősége fontolóra fogja venni, hogy ezen megoldást a város autonóm szervei elé terjessze elbírálás céljából. Hogy a város gazdaságában ezidőszerint gazdatiszt és városgazda is működik, annak az a magyarázata, hogy a városgazda idős tisztviselő, aki hosszú időn keresztül már semmiesetre sem fog tudni szolgálni, ennekfolytán gondoskodni kell arról, hogy utána meglegyen a szukkreszcencia úgy, hogy az utód a szükséges helyi ismeretekkel, földek, határok, stb. fekvésének ismeretével már rendelkezzék. De egyébként is ne tévessze szem elől se a nyilatkozó, sem pedig bárki más, aki a város gazdasági ügyeivel való foglalkozásra hivatottnak érzi magát, hogy a gazdasági ügyosztály tisztviselőinek, tehát a vezető tanácsnoknak, a gazdatisztnek és városgazdának nem egyedül, sőt még csak feles arányban sem a házigazdaság vezetése a fő kötelessége, hanem igen is, a város összes gazdasági ügyeinek intézése, melyet a ^házigazdaság ügyeivel kizárólag megbízott egy tisztviselő semmi körülmények között elvégezni nem tudna. Légből kapott állítás az, hogy a városnak 1300 hold legelője van és ebből csak 800 hold használható. A legelőterület kereken 1600 hold és a város szempontjából ezen egész 1600 hold használható. Mikor a halas-tó lecsapolásáról volt szó, a gazdaközönség egy bizonyos képviselete kötelezettséget vállalt arra, hogy a halastó egész területét kaszáló céljaira kibérli és így a város részére jövedelmezővé teszi. Ez — sajnos — nem történt meg és arra az illetékeseket megfelelő eszközök hiányában kényszeríteni nem lehetett. Nem felel meg a valóságnak az. hogy a város 100 kat. holdat felszántatott a legelőből. Az u. n. fogolytábor területén kb. 60 hold van felszántva, ám azért, mert annak legelővé való átalakítása rentábilisnak semmi esetre sem tekinthető, de még ha gazdaságilag átalakítható volna ís, még akkor is nehéz megoldást találni a tekintetben, hogy azt az állatállomány ténylegesen is használhassa. Kijelenti a város mai gazdaságának vezetősége, hogy oly értelmű nyilatkozatot, mely szerint a volt fogolytábor területének feltört részei legelővé 3 éven belül átalakíttatnak, nem tett. Ugyancsak kijelenti a városgazdaság, hogy nem felel meg a valóságnak az sem, mintha az elmúlt esztendőben a tábori fiúnevelőintézet részére300 hold töretett volna fel. Ez meg nem történt. Nem érti a hivatalos város azt a kifejezést, mi az a „köztrágya." Amennyiben legelői trágyáról van szó, kijelenti, hogy legelői trágyát a Wimmer-telepre sohasem hordatott ki és azt igenis a törvény rendelkezéseihez képest a legelő feljavítására használja évről-érre. Ami a hcgyiútak javítását illeti, ugyancsak nem felel meg a valóságnak, minthogyha javítás nem történt volna. így csak az 1929. év folyamán és csak a Nagyváros határában javítások történtek : az Előhegytől kezdve a Kaán-útban, al Bárány-útban, a Schisslerúton, a Temető-úton, a Kálváriauton, aKiskuria és Cigánykúti-úton, a Seemann-úton, a KŐaljai-úton, továbbá a kenderesi, galagonyási, világoshegyi, sashegyi, öregkuriai, borzhegyi, malonyai, ispitahegyi, diósvölgyi, hegymegi-űti, szarvashegyi és barátkúti dülő utakon. Mindezt elvégezte a városgazdaság anélkül, hogy ezzel a háztartásnak effektív kiadást okozott volna. Ha a rendelkezésre álló eszközökkel bárki is többet tudna elvégezni, legyen szíves jótanácsaival segítségére sietni a gazdasági-ügyosztálynak, hogy azokat kellőképen igénybe lehessen venni. A Szentléleki-út javítása mindenesetre sürgős és fontos, de távolabb esik attól, semhogy a városnak egy ügyosztálya annak rendbehozatala tekintetében saját hatáskörében intézkedést tudna tenni/ A hegyikutak és források rendbehozatalára nézve megjegyzi a hivatalos vezetőség, hogy azokról állandó gondoskodás volt és van. Felemlíti pl., hogy két évvel ezelőtt teljesen rendbehozta a barátkúti kutat és ellátta kerítéssel, sőt helyet is kijelölt arra, hogy a forrás első szakaszán az állatok itathatok legyenek. Ezzel szemben a valóság az, hogy az érdekelt gazdaközönség nem a kijelölt helyet használja az állatok itatására. A mezőrendőrség létszámának csökkentése nem azért történt, mintha a gazdaság vezetősége a mezőőri létszámot valami magasnak találta volna, mert hiszen Esztergom hegyes-völgyes táján minden bizonnyal fokozott mezőőri létszámra van szükség, de történt azért, mert a felettes hatóságok megállapítása szerint is az esztergomi földtulajdont oly magas adóterhek sújtják, hogy azok csökkentése az adófizetők teljesítőképessége kimerülésének megakadályozása céljából feltétlenül szükséges volt. Ami a vadkárokat illeti, a vadászbérleti szerződés igenis biztosítja, hogy a vadászbérlő a károsodásnak kitett területeket őriztesse.^ Természetes azonban, hogy nem lehet oly bérlőt találni, aki minden

5 egyes gazda földjének szélére egyegy őrt állítson. Ami pedig a károsodásokat illeti, vonatkozásba hozva azzal, hogy az ezidőszerint érvényben lévő törvény elgondolása szerint mindenki saját terményének megóvásáról saját maga tartozik gondoskodni s ennek folytán az érdekelt gazdaközönség a vadászbérlő által kiállított 6 vadőrző mellett is saját maga is őrzi terményeit, a város vezetősége lefolytatta a

1 tárgyalást a vadásztársasággal abban az irányban, hogy a vadásztársaság hajlandó az általa beállítani kötelezett 6 vadőrző évi díját arányos felosztás céljára, az érdekelt gazdaközönségnek juttatni, amiből — legalább is a legutolsó évek tapasztalatai szerint — a felmerült vadkárok 90 %-ig megtéríthetők lennének. [

Hogy ez az egyezség valóra váltható nem volt, az nem a gazdaság vezetőségének hibája, hanem annak a megegyezésnek hiánya, mely az érdekelt gazdaközönség körében fennállott. A városi erdőre vonatkozólag azt adja elő a nyilatkozó, hogy abból a gazdaközönség fát nem kap egy szálkát sem, mert mielőtt kitermelnék, már eladják. Ez azonban elő nem fordult. A valóság az, hogy árverések történtek akkor, amidőn a kitermelés már befejeztetett és a kiadások ellensúlyozása gyanánt a bevételről gondoskodni kellett, ám ezeken az árveréseken a gazdaközönség tagjai ép úgy résztvehettek, — és miként pl. a mult év mutatja, részt is vettek, — mint részt vehetett rajtuk bárki más. Ami azon kifogást illeti, hogy a tisztviselők nem bánnak a gazdaközönség hozzájuk forduló tagjaival udvariasan és elég szívesen, nyugodt lélekkel kéri a város vezetősége, legyen szíves a cikkíró, vagy nyilatkozó megmondani a város polgármesterének, ki volt az a tisztviselő és milyen körülmények között, aki meg nem felelő magatartást tanúsított a közönség bármely tagjával szemben, mert ilyenről tudomása nincs; mert, ha a város polgármesterének, mint az öszszes ügyek intézéséért felelős tisztviselőnek ilyen tudomására jut, módját fogja találni annak, hogy a kellő elégtételt megadja. Ami végül a városi tisztviselők létszámát illeti, valótlan az, hogy volna a városházán oly iroda, ahol 5 hölgy „kopogtatja a papirost." A városi tisztviselők és alkalmazottak ' létszámát és munkakörét illetőleg, nemkülönben a sokat hangoztatott túlkiadásokat illetőleg felmerült kifogásokra vonatkozólag, legközelebb szintén az teljes igazság feltárása és erről a közönség tájékoztatása céljából utána fogunk járni a legilletékesebb helyen. Számlabélyeg illetékek. A m. kir. adóhivataltól nyert értesülés szerint a számlabélyegeket lehet a cégnek dátummal ellátott pecsétjével is átírni olyképen, hogya'pecsét a bélyegről áttér a papirosra. 200 P-ig 2 fillér, 500 P-ig 5 fillér, 1000 P-ig 10 fülér, 2000 P-ig 20 fillér, 5000 P-ig 50 fillér, 7500 P-ig 75 fillér, 10.000 P-ig 1 pengő, ezen felül levő öaszeg után 2 pengő számlabélyeget kell leróni. Menyasszonyi és völegényi ruhaanyagok nagy választékban legolcsóbban VERMES-nél