ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-12-19 / 176. szám

SZTERGOM Keresztény ikaí és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Magyarország hem lehel gyai • mata Cseh­országnak. Félévvel ezelőtt a csehek felmondták a kereskedelmi szerződést. Még több kedvez­ményt akartak kicsikarni tő­lünk. A magyar kormány nem engedett, megvédte ér­dekeinket. Beállott a két or­szág között a kereskedelmi szerződésnélküli állapot. Cseh­országból behozott árúkat az eddigi vámnál magasabbal sújtjuk. Magyarország 800 millió csehkorona értékű árút vitt ki Csehországba, míg ők egymilliárd csehkorona ér­tékűt hoztak be hozzánk köl­csönös kedvezményes vám­mal. A kölcsönösség a csehek makacssága, sőt bátran mond­hatjuk, gyűlölködése követ­keztében december 15-én éjjel 12 órakor megszűnt. A magyar kormány meg­tette kötelességét, most a ma­gyar fogyasztó közönségen és a magyar nagyiparon van a sor. A magyar fogyasztó bojkottálja a cseh árút, sőt gyakorljon nyomást a cseh­árut tartó kereskedőre is, és a nagyipar ne akarjon hasznot húzni a szerződésen kívüli állapotból. Ezt a kor­mány el nem rendelheti, de annál inkább kötelességünk ez nekünk, mert ezzel hatha­tósan segítjük a kormányt a magyar gazdasági érdekek megvédésében. Gazdasági okokon kívül bő­ségesen van okunk a boj­kottra. Megrablóink közül leg­ádázabb ellenségünk a cseh, aki nemcsak vérünket szívta, hanem anyagi erőnket is ipar­kodik teljesen tönkre tenni. Mindenkor kész volt a rom­lásunkat előidézni. Ezernyolc­száznegyvenkilenc után, a fekete korszakban ők szolgál­tatták a ránk küldött hivatal­nokok legnagyobb kontinge­sét. A boldog békében több­ször bojkottálták a magyar lisztet. Háború alatt árulásuk következtében rengeteg ma­gyar vér ömlött ki. Orosz fogságba esett magyar fog­lyokat ők kínozták és százá­val végezték ki. Ellenünk in­gerelték Amerikát és hazug­ságaiknak óriási része volt feldarabolásunkban. Megcsal­ták tót testvéreinket és tönkre­tették a felvidéki ipart. Tér­képeket és történelmet hami­sítottak a mi kárunkra, és a magyar közönség vegye meg árújukat, adjon nekik kenye­ret, munkát? Nem, ki a cseh árúval! Önmaga, elődjei, utód­jai, a magyar ipar, magyar gazdasági élet, a haza ellen vét, aki cseh árút vesz. Nem lehetünk gyarmati I rabszolgái a csehnek. V. /.' — tehát nem emelkedő — 7% millió pengőnyi járulékkal terhelné, míg az állam és a biztosított munkások folyó naponként 1—2 fillérnyi díjat térítenének. Ezen csekély díjak ellenére a 20 éves belépő munkás 28 éves korban . . A vasárnapi értekezlet eredményeképen most újból megindul az aláírások gyűjtése az esztergomi gazdák szé Régóta vajúdik az esztergomi földmives gazdák ismert szénbánya ügye. Többszáz gazda hosszú évek óta reménykedik már abban, hogy a határbeli földje alatt fekvő feltá­ratlan kőszén kincset fog jelenteni számára és igy nehéz sorsán eny­híthetne vagy szerencsésebb hely­zetbe kerülne. A Salgótarjáni Rt. még a háború előtt bányajogot szerzett a kérdéses területre, amelyet azonban azóta nem tudott érvényesíteni és közben egy román bányavállalatnak el is adott. Mivel ez a körülmény holt hely­zetet teremtett, most a Szászvári Rt. vette kezébe az ügyet és azzal az ajánlattal lépett az érdekelt gaz­dák elé, hogy a saját költségén visszaperli a bányajogot azzal a feltétellel, hogy ha a per s kere esetén az esztergomi gazdák neki adják a bányajogot, illetőleg a meg­nyitandó bányát neki adják bérbe. Ebben az esetben új szerződést kötnének, melynek értelmében addig is, amig a bánya feltárva nincs, a szerződés megkötéséuek időpont­jától kezdve az érdekelt esztergomi gazdáknak évi 4000 P-őt és 20 vágón szenet adna a bányavállalat. A bánya üzembehelyezése után ter­mészetesen a métermázsánkinti szá­zalék járna, amelynek biztosításáról a kötendő szerződésben gondoskod­nának. Ebben az ügyben most Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő el­nökletével értekezlet volt az eszter­gomi Belvárosi Kath. Olvasókörben, amelyen több mint száz gazda je­lent meg az érdekeltek közül. Az értekezlet eredményeképen most megindult az aláírások gyűjtése a szerződés megkötésére. Nehezen hajlanak a gazdák, — noha a je­\ lenlegi állapotban semmi hasznuk • nincs abból, hogy főijük alatt l szénbánya van. Még előnyösebb I feltételek mellett akarják értékesi­'teni kincsüket. Persze erre a mai j körülmények között nincs mód. A mezőgazdasági munkások aggkori biztosításának kérdése. Irta: GLÁSER GÉZA (Nyergesújfalu.) Az „Esztergom" í. év november 19.-Í száma megemlékszik a fenti kérdésnek a Felsődunántúli Mező­gazdasági Kamara munkásügyi bi­zottságában történt tárgyalásáról. Erről a tárgyról bővebben kívánom informálni a lap olvasó közönségét. Köztudomású, hogy a mezőgazda­sági munkások átlagos munkatelje­sítménye sokkal nagyobb, mint az ipari munkásoké. Emellett az előb­biek nagy mértékben ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és így érthető, hogy korábban válnak munkaképtelenné. Igazságtalanság tehát, hogy míg az ipari munkások aggkori-rokkantsági biztosítását tör­vényileg rendezték, addig a mező­gazdasági munkavállalók ily irányú biztosítása még rendezetlen. Nyilván ennek belátása késztette kormányunkat törvényjavaslat ké­szítésére, mely a mezőgazdasági munkaadókra évi 8V 8 millió pen­gőnyi kezdő megterhelést jelentene és ez 5 éven belül 17% millió pen­gőnyi évi járulékra emelkednék. A mezőgazdaság mai helyzetében ilyen megterhelést nem bir elviselni. I Ennek belátása késztetett arra, hogy jOrmándy János m. kir. gazd. fő­tanácsossal egyetemben oly terve­jzetet dolgoztunk ki, mely a mező­I gazdasági munkaadókat évi állandó 30 35 40 45 312.54 P 421.48 P 769.37 P 1260.13 P 1952.38 P 50 „ „ .... 2928.88 P 55 „ „ .... 6249.34 P 65 „ „ .... 8990.16 P aggkori biztosítási végkielégítés­ben részesülne. A 65 éves mun­kás tehát a mai kamatozási viszonyok mellett közel havi 45 P kamatnyugdíjat élvez, és emellett a tőke halála után családtagjaira marad. Minthogy a szociális bizto­sítás klasszikus hazájában — Ang­liában — a megrokkant munkás havi nyugdíjjáruléka szintén 45 P körül mozog, de tőketulajdon nél­kül, a tervezet életbeléptetése ese­tében a magyar munkás vezetne a szociális gondozottság terén. Az óriási különbség a tervezet azon előnyének tulajdonítható, hogy a járulékok behajtása teljesen költ­ségmentesen történik, mint pl. a közigazgatási hatóság, a posta, il­letve postatakarékpénztár bekap­csolása révén, a következő mód­szer alkalmazásával: 1. Minden község katasztert fek­tet fel az éves cselédek és napszá­mosokból álló két kategóriába so­rozott munkásról. 2. Az illető község postahivatala minden munkás számára minden hónapra külön-külön póstatakarék­pénztári lapot állít ki. A biztosított munkások száma kb. 800.000, a postahivataloké 3600 és így 300 munkanapot feltételezve naponként 9 felzet (munkás neve, lakhelye) kiállításának csekély munkája ter­helné a hivatalt. 3. Az éves cselédek takaréklapját a postahivatal direkt a munkaadó címére küldi, míg a napszámosokét szétosztás céljából a községi elöl­járósághoz. Az éves cselédek után a munka­adó minden hónapban 20 munkanap után a 9 fillérnyi, összesen 180 fil­lérnyi postabélyeget ragaszt a taka­réklapra, melyből jogában 60 fillért a cseléd béréből levonni. Ezen ta­karéklapokat minden hó közepén feladóvevény gyanánt is szolgáló számjegyzék kíséretében feladja az illetékes postahivatalnál. Esztergom szenzációja oec. 31-ig Aki még nem fudja, győződjön meg, a legolcsóbb Karácsonyi Vásár Y e r b mes !??J; jj A legszebb noi es gyermeklehkabalok I

Next

/
Thumbnails
Contents