ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-12-19 / 176. szám

SZTERGOM Keresztény ikaí és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Magyarország hem lehel gyai • mata Csehországnak. Félévvel ezelőtt a csehek felmondták a kereskedelmi szerződést. Még több kedvezményt akartak kicsikarni tőlünk. A magyar kormány nem engedett, megvédte érdekeinket. Beállott a két ország között a kereskedelmi szerződésnélküli állapot. Csehországból behozott árúkat az eddigi vámnál magasabbal sújtjuk. Magyarország 800 millió csehkorona értékű árút vitt ki Csehországba, míg ők egymilliárd csehkorona értékűt hoztak be hozzánk kölcsönös kedvezményes vámmal. A kölcsönösség a csehek makacssága, sőt bátran mondhatjuk, gyűlölködése következtében december 15-én éjjel 12 órakor megszűnt. A magyar kormány megtette kötelességét, most a magyar fogyasztó közönségen és a magyar nagyiparon van a sor. A magyar fogyasztó bojkottálja a cseh árút, sőt gyakorljon nyomást a csehárut tartó kereskedőre is, és a nagyipar ne akarjon hasznot húzni a szerződésen kívüli állapotból. Ezt a kormány el nem rendelheti, de annál inkább kötelességünk ez nekünk, mert ezzel hathatósan segítjük a kormányt a magyar gazdasági érdekek megvédésében. Gazdasági okokon kívül bőségesen van okunk a bojkottra. Megrablóink közül legádázabb ellenségünk a cseh, aki nemcsak vérünket szívta, hanem anyagi erőnket is iparkodik teljesen tönkre tenni. Mindenkor kész volt a romlásunkat előidézni. Ezernyolcszáznegyvenkilenc után, a fekete korszakban ők szolgáltatták a ránk küldött hivatalnokok legnagyobb kontingesét. A boldog békében többször bojkottálták a magyar lisztet. Háború alatt árulásuk következtében rengeteg magyar vér ömlött ki. Orosz fogságba esett magyar foglyokat ők kínozták és százával végezték ki. Ellenünk ingerelték Amerikát és hazugságaiknak óriási része volt feldarabolásunkban. Megcsalták tót testvéreinket és tönkretették a felvidéki ipart. Térképeket és történelmet hamisítottak a mi kárunkra, és a magyar közönség vegye meg árújukat, adjon nekik kenyeret, munkát? Nem, ki a cseh árúval! Önmaga, elődjei, utódjai, a magyar ipar, magyar gazdasági élet, a haza ellen vét, aki cseh árút vesz. Nem lehetünk gyarmati I rabszolgái a csehnek. V. /.' — tehát nem emelkedő — 7% millió pengőnyi járulékkal terhelné, míg az állam és a biztosított munkások folyó naponként 1—2 fillérnyi díjat térítenének. Ezen csekély díjak ellenére a 20 éves belépő munkás 28 éves korban . . A vasárnapi értekezlet eredményeképen most újból megindul az aláírások gyűjtése az esztergomi gazdák szé Régóta vajúdik az esztergomi földmives gazdák ismert szénbánya ügye. Többszáz gazda hosszú évek óta reménykedik már abban, hogy a határbeli földje alatt fekvő feltáratlan kőszén kincset fog jelenteni számára és igy nehéz sorsán enyhíthetne vagy szerencsésebb helyzetbe kerülne. A Salgótarjáni Rt. még a háború előtt bányajogot szerzett a kérdéses területre, amelyet azonban azóta nem tudott érvényesíteni és közben egy román bányavállalatnak el is adott. Mivel ez a körülmény holt helyzetet teremtett, most a Szászvári Rt. vette kezébe az ügyet és azzal az ajánlattal lépett az érdekelt gazdák elé, hogy a saját költségén visszaperli a bányajogot azzal a feltétellel, hogy ha a per s kere esetén az esztergomi gazdák neki adják a bányajogot, illetőleg a megnyitandó bányát neki adják bérbe. Ebben az esetben új szerződést kötnének, melynek értelmében addig is, amig a bánya feltárva nincs, a szerződés megkötéséuek időpontjától kezdve az érdekelt esztergomi gazdáknak évi 4000 P-őt és 20 vágón szenet adna a bányavállalat. A bánya üzembehelyezése után természetesen a métermázsánkinti százalék járna, amelynek biztosításáról a kötendő szerződésben gondoskodnának. Ebben az ügyben most Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő elnökletével értekezlet volt az esztergomi Belvárosi Kath. Olvasókörben, amelyen több mint száz gazda jelent meg az érdekeltek közül. Az értekezlet eredményeképen most megindult az aláírások gyűjtése a szerződés megkötésére. Nehezen hajlanak a gazdák, — noha a je\ lenlegi állapotban semmi hasznuk • nincs abból, hogy főijük alatt l szénbánya van. Még előnyösebb I feltételek mellett akarják értékesi'teni kincsüket. Persze erre a mai j körülmények között nincs mód. A mezőgazdasági munkások aggkori biztosításának kérdése. Irta: GLÁSER GÉZA (Nyergesújfalu.) Az „Esztergom" í. év november 19.-Í száma megemlékszik a fenti kérdésnek a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara munkásügyi bizottságában történt tárgyalásáról. Erről a tárgyról bővebben kívánom informálni a lap olvasó közönségét. Köztudomású, hogy a mezőgazdasági munkások átlagos munkateljesítménye sokkal nagyobb, mint az ipari munkásoké. Emellett az előbbiek nagy mértékben ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és így érthető, hogy korábban válnak munkaképtelenné. Igazságtalanság tehát, hogy míg az ipari munkások aggkori-rokkantsági biztosítását törvényileg rendezték, addig a mezőgazdasági munkavállalók ily irányú biztosítása még rendezetlen. Nyilván ennek belátása késztette kormányunkat törvényjavaslat készítésére, mely a mezőgazdasági munkaadókra évi 8V

8 millió pengőnyi kezdő megterhelést jelentene és ez 5 éven belül 17% millió pengőnyi évi járulékra emelkednék. A mezőgazdaság mai helyzetében ilyen megterhelést nem bir elviselni. I Ennek belátása késztetett arra, hogy jOrmándy János m. kir. gazd. főtanácsossal egyetemben oly tervejzetet dolgoztunk ki, mely a mezőI gazdasági munkaadókat évi állandó 30 35 40 45 312.54 P 421.48 P 769.37 P 1260.13 P 1952.38 P 50 „ „ .... 2928.88 P 55 „ „ .... 6249.34 P 65 „ „ .... 8990.16 P aggkori biztosítási végkielégítésben részesülne. A 65 éves munkás tehát a mai kamatozási viszonyok mellett közel havi 45 P kamatnyugdíjat élvez, és emellett a tőke halála után családtagjaira marad. Minthogy a szociális biztosítás klasszikus hazájában — Angliában — a megrokkant munkás havi nyugdíjjáruléka szintén 45 P körül mozog, de tőketulajdon nélkül, a tervezet életbeléptetése esetében a magyar munkás vezetne a szociális gondozottság terén. Az óriási különbség a tervezet azon előnyének tulajdonítható, hogy a járulékok behajtása teljesen költségmentesen történik, mint pl. a közigazgatási hatóság, a posta, illetve postatakarékpénztár bekapcsolása révén, a következő módszer alkalmazásával: 1. Minden község katasztert fektet fel az éves cselédek és napszámosokból álló két kategóriába sorozott munkásról. 2. Az illető község postahivatala minden munkás számára minden hónapra külön-külön póstatakarékpénztári lapot állít ki. A biztosított munkások száma kb. 800.000, a postahivataloké 3600 és így 300 munkanapot feltételezve naponként 9 felzet (munkás neve, lakhelye) kiállításának csekély munkája terhelné a hivatalt. 3. Az éves cselédek takaréklapját a postahivatal direkt a munkaadó címére küldi, míg a napszámosokét szétosztás céljából a községi elöljárósághoz. Az éves cselédek után a munkaadó minden hónapban 20 munkanap után a 9 fillérnyi, összesen 180 fillérnyi postabélyeget ragaszt a takaréklapra, melyből jogában 60 fillért a cseléd béréből levonni. Ezen takaréklapokat minden hó közepén feladóvevény gyanánt is szolgáló számjegyzék kíséretében feladja az illetékes postahivatalnál. Esztergom szenzációja oec. 31-ig Aki még nem fudja, győződjön meg, a legolcsóbb Karácsonyi Vásár Y

e

r

b

mes

!??J; jj A legszebb noi es gyermeklehkabalok I