ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-12-17 / 175. szám

ZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Ahol az esztergomi szegények • w is r g & ww it ebedfet főzik. Páter Tóth Móric birodalma. - Gondoskodás 320 emberről. Esztergom, 1930 december 14. Vasárnap. Harangoznak délre — valamikor libapecsenyére, ma — a zegények ebédjére. A Szent Antal Szeretetotthon felé ballagnak kosarakkal, fazekakkal, lábasokkal a város minden részéből az esztergomi szegények. Az élet hajótöröttjei. Szomorúszemű asz­szony, körülötte három-négy ron­gyos gyerek. A többi gyerek talán ruha és cipő hijján otthon maradt a beteg apával. Öregasszony, aki még el tud tipegni az ebédért. A legtöbb kosarat asszony vagy leányka hozza. Jön azonban férfi is, munka­nélküli. Ő is odaá ! l az ebédosztó­ablak elé. A régi kapuiskolára alig lehet ráismerni. Ez most Páter Tóth Móric biro­dalma. Az ő szelid, gondos lelke él most e falak között és az elhanya­golt, vén épületet szegények ottho­nává avatja. Űjonnan átmeszelték, renoválták, a kaput és ablakokat zöldre festet­ték, az udvart áttisztogatták, három nagy termet szegényszobává ren­deztek, a pincét, kamrát megtöltöt­ték a szegények számára gyűlt élelmiszerrel, nagy konyhát rendez­tek be, és ma fennakadás nélkül működik a nagy szegényellátó appa­rátus, amelyet a keresztényi szeretet ereje hajt. A konyhában lázas munka folyik éppen. A főzést és a konyhai munkát a IIL-rendű ferencesek látják el — ingyen, felebaráti szeretetből. — És igy van megoldva az ebéd­ellátás kérdése — mondja P. Tóth Móric. Valóságos gőztengerbe jut az em­ber, ha belép ezekbe a konyhahelyi­ségekbe. Mert kettő van. Az egyik­ben a levest, a másikban a főzelé­ket és a tésztát főzik. Nagy arányokban főznek itt. A leves 140, a főzelék 160 literes kat­lanban forr. Megizleljük az ételt. Egészen jó. A mai menű: hűsleves tésztával, káposztafőzelék, hús, kenyér. — Tessék csak a főzeléket is megkóstolni, az még jobb ma, mint a leves — mondja Petrikné, a szakácsné, aki különben a házmes­terné is a szegények házában. Egy fehérkötényes szakács is munkálkodik barátságos arccal a fazekak hözött. Nagy a forgalom a konyhában. — A tésztagyúrás igen nehéz munka itt, kérem. Egyszerre ötven kilogramm lisztet kell meggyúrni — mondja a Páter. Természetesen tésztagyúrásra és egyéb konyhai munkára behívják a munkabíró szegényeket is. — Asszonyok! holnapra segítség kell a konyhára. Azután a kará­csonyi takarításhoz is — hirdeti ki Sinka Fe?*enc Pál ny. közgyám, aki bizony ma is valósággal gyámja a a szegényeknek és most is itt van közöttük Gérecz Gézával, az új köz­gyámmal együtt, akinek bizony igen megszaporodott most a munkája a nagy szegénység miatt. Ugyancsak van kiket gyámolítani. — Én már jelentkezem is! Én is! — felelnek az asszonyok a felszó­lításra. Úgy látszik, szívesen segíte­nek a konyhán. Magukénak érzik az intézményt. Az Úrangyalát imádkoz­zák a szegények, megkezdődik az ebédosztás. Han­gosan szólítják mindenkinek a nevét és nyilvántartási számát. Két abla­kot alakítottak át kiosztónak. Csak­hamar megtelnek a nagy fazekak levessel, főzelékkel. Annyi adag kenyeret kap min­denki, ahány tag van a családban. Sok kosárba egész garmada kenyér jut. A munkaképes munkanélküliek közül csak az kap ebédet, aki dol­gozik is érte, közmunkát végez. Éppen most olvassa Sinka Ferenc Pál, hogy ki hány napot dolgozott már eddig. Nem igaz, hogy nem akarnak dolgozni. Van olyan, aki már három-négy napot is dolgozott. Az öregek és gyámoltala­nok itt berendezett szobáit is meglátogatjuk. Egy szoba a fér­fiaké, kettő a nőké. Hangos „dicsértessék"-kel fogad­nak. Találkozunk itt a régi Esztergom szakállas koldusaival, akik azelőtt a templomok lépcsőin üldögéltek. Ma ezeknek itt rendes, tiszta ottho­honuk van. Vannak olyanok, akik meg is kí­vánták ezt a helyet, (Mert csak itt hallja az ember igazán, hogy milyen nagy a nyomorúság). Találkozás Szabó Pista apjával. így volt ez a híres Szabó Pista édesapjával, az öreg Szabó bácsi­val is. Itt találkozunk vele. Előre tipeg a sarokból. Elmenőben van vala­hová, — Hová, Szabó bácsi ?, kérdezzük. — A testvéremhő megyek, bort kapok ottan. — Nem árt magának a bor? — Ó, bár megfulladnák tőle — mondja az öreg. — 81 éves leszek én má kérem, jobb vóna meghalni. — Nem úgy van az, Szabó bácsi, hamarább meghalhatunk mi, mint maga! — A fiatalabb meghalhat, az öreg­nek meg meg kell halni! — hang­zik a bölcs felelet. — Mi van a zsebében? — kér­dezzük. — Ez? Orvosságos üveg. — Mi ellen szedi az orvosságot, Szabó bácsi? — Szomjúság ellen, tudják — mondja mosolyogva, — de melegen jobb vóna! á Hát majd ezentúl megmelegítik a konyhán Szabó bácsi orvosságát. Asztmája van. A fiáról nem beszél, nem is kérdez zük ... Az öreg nénék már csinosítják is a szobájukat. Kis tükör is lóg a falon. — Ki nézeget a tükörbe? — kérdi tréfásan a jó Páter Tóth, akit nagy gaudiummal fogadnak. — Nem vagyunk mi már olyan fiatalok! — szól az egyik néne, aki az ágyban ül főkötősen, mert már nem tud járni az öregségtől. — Nem bizony! — szól felvidulva az'egyik, aki csak most veszi észre, hogy benn vagyunk a szobában. És ezt mi elhisszük nekik . . . Akinek nincs hová lennie. Szánalmas állapotban fekszik egy öreg néni a másik szobában. Talán a végét járja. — Honnan való ez a néni? —­kérdi a közgyám. — A kórházból idehozták. Do­rogi, de ott nem akarják befogadni, jártak vele a mentők ide-oda, végül is letették a szeretetotthonban. Most itt van. A saját szülőfaluja nem fogadja be. Nincs hová lennie. Itt sem tarthatják, mert kórházba való ... A szeretetotthon irodája nem olyan közönséges iroda. Itt nem annyira írnak, mind in­kább az ide összehordott kopott ruhát foltozzák, varrják a szegé­nyek részére. Számontartják itt azokat is, akik természetben nyersen kapják az élelmet, mert igen messze laknak, és azokat, akikért a Szent Antal Egylet fizeti a lakbért. A kívülgon­dozottakat. Mert ilyen is van sok. Tervek a jövőre. Lelkesedéssel mondja el Páter Tóth Móric igazgató, hogy mi min­dent szeretne megvalósítani jövőre a szeretetotthonban. Egy nagy kö­zös ebédlőt is szeretne építeni töb­bek között, ahol igen olcsón jó ebédet fogyaszthatnának el a város szegény diákjai és azok, akiknek nehéz az élet. — Kicsit nehéz ugyan a helyze­tem, mert még nem vagyok ismerős Esztergomban! De megpróbáljuk. Az ebédkiosztásnak vége. 275 adagot osztottak ki. P. Tóth Móric a szegény gyermekek közé megy, érmecskét oszt nekik. Rajongva veszik őt körül a kis rongyosak ... Karácsonyi ünnepség is lesz itt december 24-én délután 3 órakor... Uramisten, fordítsd jóságos arco­dat erre a házra! A Te országod munkásai dolgoznak itt... (g.) A városiak pótilletménye. Kaptuk az alábbi sorokat: A városi alkalmazottak pótillet­ménye címén B. L. úr tollából ki­került s a jólértesülés jellegét viselő cikk megállapításaihoz első­nek hozzászólni, nem az írói kész­ség, vagy a feltűnés vágya késztet, hanem a kötelesség, hogy a városi alkalmazottakkal (értsd: tisztvise­lők nagyja, apraja) szemben táplált és említett cikk által még fokozott közvéleményt a helyes irányba te­reljem. Bár a cikkíró úr soraiban rejle­nek igazságok, melyeket azonban általánosítania nem szabad, mégis téved a % megállapításában, mert a „pótilletmény" az alapfizetések­nek csak 20—25 %-a között ingado­zik s összegszerűleg a 30—100 P körül mozog. És ezen összeg az évekkel ezelőtt alamizsnaként utal­ványozott segélyek és pótlékok megváltásaként, fizetésrendezés so­rán, nyugdíjhátralékkal is megter­helve — de a végzetes „pótillet­mény" címén állapíttatott meg az ország minden városában, de min­denütt másutt magasabb %-ban, mint minálunk. Elismerte a képviselőtestület és felettes hatóság, hogy a városi tiszt­viselő, a beválasztásával nyert fize­tési osztályból csak egyszer emel­kedhetik eggyel magasabb osztályba s így 15 évi szolgálatával elért fi­zetését élvezi még a 40 évi szolgá­lat után is, míg más közszolgálati alkalmazott elérheti a VII—VI. fize­tési osztályt is. Esztergom szenzációja dec. 31-ig Aki még nem tudja, győződjön meg, |0" a legolcsóbb Karácsonyi Vásár Y e ™. es É*!;, Jf A legszebb noi es gyermektehkabalok I

Next

/
Thumbnails
Contents