ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-12-07 / 172. szám

Az 1739—40-1 esztergomi pestis megszűnésére emelt vízivárosi Immaculata-szobor 190 éves. Súlyos, kínzó napoknak szomorú emléket őrzi ez a Mária-szobor, amikor 1739 végén a legrettenetesebb, leggyilkolóbb halál, a pestis rontott a város békés házaiba s mintegy 900 áldozatot követelt a város lakói közül. De egyúttal hűséges tanuja őseink égbetörő hitének, az Úristen segítségébe, a szentek közbenjárásába vetett szilárd bizalmának is. Folyó hó 8-án, a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának ünnepén városunk lakossága 190-ik évfordulóját üli annak a fogadalmi napnak, amelyet a vízivárosi hívek 1740-ben állapítottak meg arra a célra, hogy az 1739-ben dúlt pestis megszüntetéséért a késő utódok is hálát rebegjenek a Mindenhatónak. Ez a jámbor kegyelet tehát már 190 esztendeje él a hívek szivében. A fogadalmi ünnep 150-ik évfordulóján, 1890-ben boldogult Walter Gyula nagyprépost méltatta e nap jelentőségét a vízivárosi templomban. A tőle gyűjtött adatok alapján az alábbi sorokban felújítjuk a pusztító járványnak és az elmúlása emlékére állított szobornak történetét. A Keletről Nyugatra terjedő járványok közül a legrettenesebb volt mindig a pestis. Ez a gyilkos vendég többször meglátogatta hazánkat is. Különösen sűrűen jelentkezett a 18. század első évtizedeiben. 1737ben a Vízivárosban 131 ember esett áldozatául. Az 1739-ik év április végén újra megjelent és egész erejével kezdett dühöngeni az embervész, úgyhogy az áldozatok száma napról-napra, hónapról-hónapra növekedni kezdett. A pestis csekély csökkenéssel az év végéig dühöngött. Év végére az elhaltak száma 900-ra rúgott. Egyes családok teljesen kihaltak. A házak üresek, lakatlanok lettek, az utcák néptelenek a terek elhagyottak, némák voltak. Csak a szivettépő jajgatás, a fájdalmas kiáltások és temetési énekek gyászos hangjai törték meg a halotti, siri csendet. A magyar Sión méltán elmondhatta Jeremiás prófétának Jeruzsálem pusztulására vonatkozó szavait: „Miképen ül magában a város, mely néppel volt tele... szomorúság tölti el szivét és gyász ül homlokán ... elhagyottá tette őt az Úr és eltöltötte keserűséggel" A nagy veszedelem idején a vízivárosi polgárság fogadalommal Ígérte meg és elhatározta, hogy ha a Boldogságos Szűz hathatós közbenjárása elhárítja róluk a bajt, akkor szeplőtelen fogantatásának tiszteletére szobrot fog emelni. Ezt a fogadalmát a rákövetkező évben, 1740-ben valóra is váltotta a plébánia ájtatos közönsége; az idén van tehát 190-ik esztendeje, hogy a Mária-szobor áll és hogy e városrész e fogadalmi napot megünnepli. Hogy kitől eredt a fogadalom eszméje, a szobor terve és művészi kivitele, nem tudni. A szobor magas alapzatán nyugszik az az oszlop, amelyen az Immaculata alakja áll. Az oszlopot két oldalt Szt. Sebestyén, Szt. Rókus, Borr. Szt. Károly és Szt. Antal szobrai veszik körül. Középütt az oszlop lábánál, mintegy sírban fekve a 18. században igen kedvelt és nagyon tisztelt szentnek, Szt. Rozáliának az alakja látható, fején rózsakoszorúval, feszülettel a I kezében. A szobor külső történetét a rajta olvasható feliratok örökítik meg, amelyeknek magyar fordítása eképen hangzik: , „Az eredeti bűntől ment dicső Máriának, a szűz Isten-anyának,a polgároknak a pestistől való megvédéséért. Krisztus 1740. évében." Ez alatt a másik: „A szeplőtelen fogantatásáról szóló hitcikkely ünnepélyes kihirdetésének emlékére megújították a jámbor polgárok. 1855." A szobor alapzatának felső párkányzata alatt: „A hivek kegyelete ismét megujittatá. Az Úr 1889. esztendejében." * * Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy a pestmegyei Zsámbékon 1740ben gr. Zichy Miklós és neje, Bercsényi Erzsébet szintén emeltettek a pestis elmúlása emlékére egy fogadalmi Immaculata-szobrot, amely az esztergomihoz nagyon hasonló, de nagyobb arányú és gazdagabb díszítésű emlékmű. Eredetileg még nagyobb volt, mint mostan s rajta voltak oldalt Szt. József, Xav. Szt. Ferenc, Szt. Sebestyén, Szt. Rókus, Szt. Flórián, Szt, Donát, Szt. Rozália és Szt. Erzsébet szobrai is. Ennek szerzőjét sem ismerik, de a műtörténészek azt sejtik, hogy Bébó Károly, a Zichyek szobrász-udvarmestere volt a tervezője, aki a zsámbéki új templom szószékét is faragta. Mindkét emlékszobor fennen hirdeti : „Emeljük fel sziveinket kezeinkkel egyetemben az Úrhoz az Egekbe...", mert „áldott ember, aki az Úrban bizik és kinek bizalma az Úr" (Jer. XVII. 7.) Karle Sándor Pénteken volt Walter püspök hagyatéka ügyében a törvényszéki tárgyalás Esztergomban. Walter Károlyt felmentették. Nem mindennapi érdekes bűnügyet I tárgyalt folyó hó 5-én, pénteken Esztergomban a pestvidéki kir. törvényszék Ar day Janka Barnabás törvényszéki bíró elnöklete mellett, i A törvényszék Esztergemba való! kiszállására a sok esztergomi tanúkihallgatás miatt volt szüKség. Dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost mellett, aki a mult év június nó 30-án halt meg, élete utolsó idejében testvéröccse, Walter Károly nyug. fővárosi iskolai igazgató tartózkodott, aki az utolsó percekben is ott volt a nagybeteg püspök ágyánál. A püspök halála után felbontották végrendeletét, amelyben többek között az esztergomi szemináriumot épített lépcsőkön és karfákkal védett hidakon. Gummi köpenyeget öltenek magukra védelmül, mely azonban sem a bőrüket meg nem védi a teljes elázástól, sem egész becses énjüket az esetleges megfulladástól. Rájuk is áll a spanyol közmondás: ha vadászunk, ha szeretünk és harcolunk, akkor az örömet száz bajjal kell megfizetnünk. Szívbajos és fulladós embernek nem tanácsos behatolni a vastag vízfalak mögé, akárminő mély barlangok takarnak is, mert könnyen „hősi halált" halhat. Ezt a térséges nagy barlangot a mészkőpad alatt elfekvő puhább palarétégekből maga a lezuhanó víztömeg vájta ki eltévedt sugaraival, illetve csöppjeivel. Ez a barlangvájás persze lassú ütemekben, hosszú idők alatt mehetett csak végbe, mellyel kapcsolatban éppen azért csak nagyon lassú lépésekben történik a felső mészkőpadnak darabokra töredezése is. Százévenként átlag 5—25 cméterrel megy visszafelé a folyó ágya a zuhatagos mészkősziklapad letöredezése folytán. Jóképű százezerévekig eltarthat tehát, mig a vízesés hátrálásában elér egész az Erie tóig. A türelmes és praktikus amerikai nép addig is gyakorlatilag hasznosítja a vizzuhatagban rejlő óriási energiákat. Ha az egész energiakészletet tudná és akarná értékesíteni turbinák hajtására, egész országokat el tudna iátni Niagara-villamossággal. Máris kb. 110.000 lóerő értékű villamosságot fejleszt a folyó ágyában elhelyezett turbinákkal, Dynamói között magyar gyártmányúak (Budapest, Ganzgyár) is vannak. Az elektrokémiai gyárak óriási tömegét hozza működésbe távol és közel a nagyfeszültségű áramot szállító vezetékek nagyszerű hálózata. Magának Buffalo városának, melyben kb. 300 gyár van, 10.000 lóerőnyi áram jut a Niagaráról. A gyárak gépeinek hajtásán kivül messze földön értékesitik világítás céljaira is Istennek ezt az olcsó adományát. Van is ám pl. Buffalo környékén s főkép a Niagarához vezető csodás sima és széles cementes autóutak mentén olyan kivilágítás, hogy az Ezeregyéjszaka tündérmeséit élik át a zajtalan simasággal tovasikló sok ezernyi autó boldog utasai az éjszaka csendjében. Az igazi tündérvilág azonban magánál a vízesésnél tárul fel a szépre szomjas tekintetek előtt. Egészen lehetetlen ott hétköznapi, prózai hangulattal megállni, oit okvetlenül ünnepies érzelmek díszruhájába öltözik a lélek is. Éjszakánként ugyanis, hogy vonzóereje még nagyobb legyen, ki szokták világítani Istennek ezt a szépséges alkotását. Igy is van ez jól, nogy az ember szépítse, ne rontsa az Isten műveit. Az emberi ész legyen Isten lámpája, mely megvilágítsa és mutassa, megdicsőítse Isten keze munkáját a nagy természetben. Úgy is olyan tragikus, hogy az emberiség nagy hányada csak a tragédiában tud igazán nagyot alkotni. Mert ezt maga játssza végig a valóságban. De ha már ennyire rokonszenvez a tragédiával, hogy maga imádja azt tulajdon életével, minek panaszkodik Isten ellen, aki, mikor megteremtette a világot, szépnek és jónak teremtette azt, úgyhogy minden teremtői aktusa után felhangzott a megelégedés refrainja: „Es látá Isten, nogy jó ... Láta Isten mindent, amit alkotott vala, és igen jók valának". (Móz. I. 1., 31.) (Folyt, köv.) jelölte meg általános örökösének. A leltározásnál azonban a legnagyobb meglepetésre kitűnt, hogy a püspök vagyonából nagyobb értékek hiányzanak. A gyanú Walter Károlyra terelődött, aki az eltűnt értékpapírokról és egyéb értékekről azt állította, hogy azokat a püspök betegágyán meg életében neki ajándékozta. A végrendeletben érdekeltek képviselői bűnvádi feljelentést tettek Walter Károly ellen, aki ennek folytán 45.000 pengő érték jogtalan eltulajdonításának vádjával állott pénteken a kir. törvényszék előtt. A vádat alátámasztani látszottak a püspök cselédségének a rendőrségen tett vallomásai is. A végrendeletben általános örökösül jelölt esztergomi érsekséget, illetőleg szemináriumot dr. Gr óh József, a főegyházmegye jogtanácsosa képviselte. A tárgyalást a kir. járásbíróság helyiségeben délelőtt 10 órakor nyitotta meg az elnök. Egész sor tanút hallgatott ki a törvényszék. Kihallgatta többek között dr. Breyer István püspököt és dr. Meszlényi Zoltán hercegprímási irodaigazgatót, a vádlott rokonait, továbbá az elnunyt püspök szolgáló személyzetét is, akik Walter Károlyon kívül a nagybeteg körül voltak. Délután 4 órakor került sor a vádbesáédre, amely szerint a kir. ügyész fenntartotta a vádat, szigorú büntetést kért és amennyiben vádlott jó anyagi körülmények között van, pénzbüntetés megállapítását is kérte. Walter Károly védője vitatta azt, hogy jelen esetben egyáltalán jogos volt-e a bűnvádi feljelentés megtétele, majd Walter Károly büntetlenségét bizonyítva, a vád alól való felmentését kérte. A védő teljesen elfogadhatónak mondotta Walter Károly állításait, amely szerint püspök bátyjától ajándékul kapta az eltulajdonított értékeket. — Hiszen szinte lehetetlen — Télikabátok: leánska és fiu 14, női és férfi 25 P-től BflbOG-nál.