ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-12-05 / 171. szám
XXXV. évfolyam, 171. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. december 5. ESZTE GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Poincaré cikke. Ha tárgyilagos szemmel nézzük a világeseményeket, ma már nyugodt bizakodással elmondhatjuk, hogy a revízió ügye mindegyre jobban és jobban érlelődik. A tények között, amelyek a békerevizió gondolatának terjedését bizonyitják, igen nagy horderejű az a cikk, amelyet a napokban röpitett világgá Poincaré. Azt fejtegeti ebben Franciaország köztársaságának egykori elnöke, hogy a francia nemzet korántsem helyezkedik a békerevizió lehetőségének merev tagadására. Ha meggondoljuk, hogy az utódállamok jogtalan és igazságtalan követeléseinek elismerésében és honoráltatásában mekkora szerepet játszott Poincaré, hogy a trianoni békeszerződésnek tulaj donképen ő és Clemenceau voltak leghevesebb és legbefolyásosabb erőitetői, be kell látnunk, hogy mekkora súllyal esik a revizió mérlegébe az, hogy az apa sem jósol tartós életet annak a szülöttének, amelynek létrehozását élete legfőbb munkájának tekintette egykor. Ha Poincaré cikkével egybevetjük a másik aktuális tényt, Marinkovics jugoszláv külügyminiszter beszédét az európai helyzetről, megállapíthatjuk, hogy a béke revideálásának gondolatát ma már csak az újabb háborútól való félelem késlelteti. Marinkovics ugyanis a maga sima diplomata nyelvén konstatálja, hogy a világ politikai helyzete távol áll attól, hogy kielégítőnek lehetne nevezni. Bár elismeri, hogy a béke fenntartására és megmentésére irányuló törekvések még ma is elég jelentékenyek, hozzáteszi, hogy a békerevizió kérdésének előtérbe tódulása tagadhatatlan jelenség és ezért éber figyelmébe ajánlja Európa vezetőinek azt, hogy őrködjenek a béke „kényes palántájára." A logikus következmény tehát az, hogy a békerevizió megvalósításának akadálya ma már csak a háborútól való félelem, és ha olyan megoldás lehetősége alakul ki a világ közvéleményében, amely a háború veszélyét kizárja, a békerevizió megvalósítását misem késleltetheti többé. Karácsonyra csak magyar árut vásároljunk ! Ugyanest tegyük Szent Miklós napjára is ! A szeretet nagy ünnepe: karácsony előtt megszólal egy komoly, vésztjósló hang, a mi hibánkból nyomorgók szava, akik tőlünk munkát, kenyeret kérnek, sőt követelnek. De valljuk be: követelhetnek is, mert mindaddig, amig szükségtelen behozatalunkkal a külföldiek százezreit tartjuk el odakünn, mindenki, aki nem magyar árut vásárol, okozója súlyos helyzetünknek. Három év alatt csak kifejezetten gyermekjátékért öszszesen 3,500.000 pengőt adtunk a külföldnek, de ha arra a sok ajándékra gondolunk, amelyet karácsonykor szétosztunk, megdöbbenve állapithatjuk meg, hogy még a szeretet ajándékainál is súlyos tízmilliókkal károsítjuk meg gazdasági életünket. A magyar munkanélküliek szomorú serege nem alamizsnát, hanem kenyeretadó munkát kér tőlünk és ezt tudva, nem lehet zavartalan az öröm ott, ahol a karácsonyfa alatt idegen áruk pöffeszkednek. Legyen jelszavunk: „Karácsonyra csak magyar árut vásároljunk!" De ezt tegyük márt most, Szent Miklós-napjának kedves estéjén is. Nem lesz a gyermekek öröme kisebb, viszont sok-sok derék magyar munkáscsalád lesz boldogabb, ha mai rettenetes gazdasági helyzetünkben megszívleljük ezt a hazaszerető szivek diktálta jótanácsot! A dorogi hetivásár ügye, a Kolos kórház költségvetése, a városi tisztviselők pőtilletményügye és egyebek a csütörtöki városi közgyűlésen. Esztergom szab. kir. megyei város képviselőtestülete folyó hó 4-én délután 4 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatában több érdekes ügy között szerepel a vármegyei kisgyűlés határozata a dorogi hetivásár engedélyezése ellen beadott felebbezés tárgyában. A vármegye ugyanis Schmidt Sándor bányaigazgató javaslatára, — aki a dorogi hetivásárt feltétlenül szükségesnek mondotta azzal az indokolással, hogy inkább járjanak ki Esztergomból az iparosok, mint Esztergomba egész Dorog —, a dorogi hetivásár tartása meüett határozott. Esztergomnak azonban egyéb fontos érdekei azt parancsolják, hogy a dorogi hetivásár ellen szálljon síkra. A Kolos kórház 1931. évi költségvetésének megállapítása is napirenden van, továbbá tárgyalják a vármegyei kisgyülésnek a városi tis tviselők pótilletményéről hozott határozatát is. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének felhívása a bálozó közönséghez. A TESz Ipar- és Mezőgazdaságpártoló Szakosztály kezdeményezésére azzal a kéréssel fordulunk országszerte az összes bálrendező bizottságokhoz, hogy a meghívóit és egyéb levelezést magyar papiroson bonyolítsa le. Virágadomány okai csak hazai termésű virágokból állitson össze (tavaly is közel félmillió pengő értékű virágot hoztunk be) és a meghívandó közönséget kérje fel, hogy a lehetőleg hazai gyártmányú anyagból készült ruhákban jelenjék meg. Az ilyen ruhákban megjelenő hölgyek és urak között osztasson ki a rendezőség egy egyszerű szalagjelvényt, hogy közérdekű propaganda érdekében őket megkülönböztesse. Felkéri a TESz a bálanyákat, védnököket, hogy nevükkel csak akkor adjanak súlyt az illető mulatságnak, ha a rendezőség a gazdasági hazafiság parancsait a vázolt módon figyelembe is veszi. Most, amikor már a bálrendezőségek megkezdték előkészítő munkáikat, különösen időszerűnek tartjuk a TESz fenti felhívásának közzétételét és lelkiismeretes megszívlelését: A mai súlyos gazdasági és szociális visznnyok között a TESz álláspontja az, hogy minden nélkülözhető anyagi erőnkkel nyomorsújtotta magyar testvéreink segítségére kell sietnünk. Kerülni kell minden felesleges fényűzést és hivalkodást és ha a fiatalság életkedvének útját szegni nem is célunk, az idei és egyéb társasössszejövetelek megrendezésnél erre a szociális szempontra fokozott figyelmet kell for-| ditani. Tagadhatatlan, hogy a báli idény sok iparágunkat foglalkoztatja s ezért gazdasági szempontból is hasznos lehet, de csak akkor, ha minden fillért, amit ilyen célokra kiadunk, a hazai termelés és a magyar munkáskezek kapják meg. Miskolc is védekezik az államrendőrségi teher ellen. Szeged város átiratban fordult a társvárosokhoz az államrendőrség fenntartásával járó terhek alóli mentesítés ügyében. Miskolc város törvényhatósági bizottsága dr. Mikszáth Kálmán főispán elnöklete mellett csütörtökön tartott közgyűlésén foglalkozott Szeged átiratával és csatlakozott ahhoz. Miskolc város hatalmas kereskedelmi gócpont, de mint minden magyar város, szintén küzd a terhekkel. Esztergomot semmilyen gazdasági tekintetben sem lehet Miskolccal összehasonlítani, h elyes volna tehát, ha a város képviselőtestülete csatlakoznék Szegedhez és Miskolchoz e tárgyban. Ha az agyondédelgetett és segélyezett Szeged súlyosnak tartja az államrendőrség fenntartásához való hozzájárulást, miért tűrnénk mi minden szó nélkül ? Esztergom városnak összesen 259.097 P pótadó-alapja van csupán és az államrendőrség fenntartásához évi 30.000 pengővel kell hozzájárulnunk, ami a fenti pótadó-alapnak ll"57 u /o-át jelenti. Az állam elég mostohán bánt el velünk a múltban és a jelenben sem látunk valami nagy jóakaratú törekvést, legalább tiltakozó szavunkat emeljük fel és segítsük tehermentesitesitési törekvésekben várossorsosainkat. Vitái István Esztergom szenzációja dec. 31-ig: Karácsonvi Vásár Verm Aki még nem tudja, győződjön meg, &mf a legolcsóbb WW\#B i y I W ClwCIl A kgszebb nöi é esnél! és gyermektélikabáíok J
