ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-30 / 169. szám

XXXV. évfolyam, 169. szám Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. november 30 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Áz árak letörését várja mindenki a nyersanyag, az ipari és kereskedelmi cikkek terén. Az érdekeltek most már nem titkolhatják el, hogy igenis lehetséges az olcsóbb ár kiszabása, csak kevesebb haszonnal kell megelégednie a kartellnek, a trösztnek, a nagyiparnak és a nagykereskedelemnek. Hiszen ott áll a németországi példa. Ott mennek lefelé az árak, mert a pénz és a haszon nábobjai deferáltak az egyetemes nemzeti érdeknek, amely az ő érdekük is, és lejjebb szállították igényeiket. Ez nálunk még nem történt meg. A kisemberben, a kisiparosban és kiskereskedőben megvan a teljes jóakarat, hiszen örülne szegény, ha üzlete forgalmát a lehető olcsó árakkal egy kissé fellenditené, hiszen ő is élni akar, — de tehetetlenül áll a kiszabott árakkal szemben, amelyekből a kartell és a nagykereskedelem nem enged. Pedig engedhetne, mert látjuk a pénz urainak felső ezreinél azt a luxuséletet, amely csakis a busás hasznokból lehetséges, azokból a többlethasznokból, amelyek mégis csak — ez tagadhatatlan — végeredményben a dolgozó kisemberek munkájából vagy a drágán fizető közönség pénzéből vannak elvéve. Bizunk a kereskedelmi miniszter erélyes kijelentésében és Ígéretében, hogy a kartellt és a nagytőkét meg fogja rendszabályozni ebben az irányban. Bizunk benne és feszült érdeklődéssel várjuk, hogy az árletörést a legnehezebb és eddig megostromolhatatlannak hitt várakban megkezdi — és akár belátásra biró szépszóval, akár erőszakkal eredményt fog elérni. Ez a nemzeti lét követelménye ma. A „Stefánia" mikulási és karácsonyi vására vasárnap d. e. 11 órakor nyilik meg a Fürdő nagytermében ! A Bencés Diák Szövetség Esztergomi Osztályának kérelme a gimnázium volt növendékeihez Mint minden tél elején, úgy ezúttal is kéréssel fordulunk Hozzátok. A gimnáziumban még négy igen derék szegény fiúról nem tudni, hogy miből él, mert rendes élelmezése nincs sehol; még 15—-20 fiú, aki erre igen érdemesült, csak úgy tud tanulni, ha naponkint kölcsönkéri szomszédja könyveit; és ámbár küszöbön a tél, legalább 50—60 fiúnak nincsen cipője és könnyű nyári ruhában jár az iskolába. Sőt van egy néhány, akinek a tandíja is fizetetten és e miatt ki kell zárni az iskolából. Mi is, — akik e sorokat írjuk — így végeztük az iskoláinkat. Úgy lett belőlünk ember, hogy az akkor élő társadalom ellátott minket könyvvel, élelemmel és kifizette helyettünk a tandíjat. Most kötelességünk kamatokkal együtt visszaadni, amit kaptunk. Erre minket a legszigorúbb törvény: a lelkiismeretünk parancsa kötelez. Nem beszélünk sokat: Arra kérünk Titeket, volt iskolatársainkat, küldjétek el pénzadományaitokat a gimnáziumi igazgató, használható ruháitokat pedig a gimnáziumi pedellus címére. A nemzet legdrágább kincsének tesztek ezzel szolgálatot: a magyar ifjúságnak! A Bencés diákszöveiség esztergomi osztálya. A jövőheti közgyűlésen perfektuálják a kaszárnyatatarozás és a vasúti hozzájáró út csatornázásának ügyét A város teljesen kész tervekkel várja a munkák megindulását. A honvédelmi minisztérium és Esztergom város vezetősége között már hosszabb ideje .állandó tárgyalások folynak a nagylaktanya tatarozásának ügyében, amely most már eléggé érett stádiumban van ahhoz, hogy a legközelebbi városi közgyűlésen, amely a jövő héten lesz, véglegesen döntsenek róla és a munkák végre meginduljanak. A tervek teljesen készen vannak a városnál, és kész tervvel várja a város a vasút környéke csatornázási munkálataninak megindulását is. A belügyminiszter ugyanis engedélyt adott arra, hogy az 50.000 pengős inségsegélyből 30.000 pengőt ezekre a nagyon szükséges és a város haladását, modernizálását szolgáló munkálatokra fordíthassanak. Reméljük, hogy ezeket a fontos építkezéseket, amelyek a munkanélküliség enyhítésének szempontjából most már haladéktalanul sürgősek a tél elején, azután nem fogják zötyögtetni a bürokrácia útján, és végre nekifoghatnak a munkának. Hazakerültek az Ipolyi-gyűjtemény műtárgyai a budapesti Műcsarnokból. Csütörtökön hatalmas zárt tárkocsi érkezett Esztergomba, amely az Esztergomi Keresztény Múzeum híres Ipolyi-gyűjteményét szállította vissza Budapestről, ahol azt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállításán a városligeti Műcsarnokban közszemlére tették Ipolyi Arnold püspöknek, a társulat volt elnökének emlékére. A kiállítás, amely a képzőművészeti Társulat őszi tárlata keretében folyt le, nagy sikert aratott. A társulat vezetősége hálás szívvel köszönte meg Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásnak az értékes gyűjtemény átengedését és köszönete jeléül Zombory Lajos jeles magyar festőnek a tárlaton szerepelt egyik szép festményét ajándékozta Óeminenciájának. A festmény az idei Szent Imre Évnek azt a színdús felejthetetlenül szép jelenetét ábrázolja, amint a pápai legátus a Vérmezőn szent beszédet mond. A gyűjtemény leltár szerint való visszavétele pénteken folyt le Dr. Lepold Antal, a múzeum prefektusának ellenőrzése mellett. Ezzel az Esztergomi Keresztény Múzeum műtárgyai ismét együtt vannak. A folyó évben háromszor is adott az esztergomi múzeum műtárgyakat más kiállítások anyagának értékesebbé tételére. A folyó év tavaszán a londoni olasz kiállításra, nyár folyamán a budapesti Iparművészeti Múzeumban rendezett Szent Imre év Egyházművészeti kiállításra és ősszel a Műcsarnok őszi tárlatára. Csévi válasz „Az esztergom-megyei falvak kulturális fejlődése" c. cikkre. Az alábbi sorok közlésére kértek fel bennüket: „Az esztergom-megyei falvak kulturális fejlődése" cím alatt f. évi november hó 26-án oly cikk látott napvilágot, amely felett mi cséviek szemet nem hunyhatnnk! A cikk írójának megállapítása szerint mi a hegyek közé szorított a kultúra legalacsonyabb fokán álló község vagyunk. Nemesebb szórakozásban csak akkor van részünk, amikor a turisták rendeznek némi kulturális előadást. Le vagyunk sajnálva, csak egy vigasztal, hogy a T. cikkíró úr is már konstantálja, hogy márneki fogtunk mi is a művelődésnek turisták nélkül is. Ha a T. cikkíró úr azonban közleményéhez bővebb információt szerzett volna, ezzel elejét vehette volna szemre hányásunknak. Úgy látszik, hogy ez által akarta kulturális fölényét kifejezésre juttatni. Mi nem kérünk az ilyes fajta kulturális fölényekből, de igenis elvárjuk, hogy a városi emberek tiszteletben tartsák a falubeli kulturális és gazdasági törekvéseiket. Le vagyunk kicsinyelve, kicsinyek vagyuk a városiak előtt azért, mert falusiak vagyunk. Ha minden falu város lehetne, nem volna annyira lesajnálva a falu sem s legüdvösebbnek találnám, ha minden város falunak neveztetnék, mert akkor nem kellene a falusiaknak annyi keserű poharat lenyelni, amit a városiak részéről kapnak csak ezért, mer falun laknak. Nekünk, falusiaknak is meg Esztergom szenzációja dec. 31-ig! KcIfáCSOtlvi Vásáf ^ Aki még nem tudja, győződjön meg, f0F « legolcsóbb W Al érmesnél! legszebb női és gyermektétikabátok