ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-26 / 167. szám

XXXV. évfolyam, 167. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. november 26 ESZTERG Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A külföld bizonyítva nya Magyar­orsza Végre megtört a jég. Londonban aláírták azt a kölcsönszerződést, amelyet a világ legtekintélyesebb bankáraiból alakult csoport kötött a magyar kormánnyal egy három millió font kölcsönelőleg dolgában. A hosszúlejáratú nagy államkölcsönt eddig nem lehetett nyélbeütni, mert először is Franciaország még nem iktatta törvénybe a hágai és párisi szerződések jóváhagyását, ami pe­piig visszanyert pénzügyi önnálló rendelkezési jogunk nemzetközi el­ismerésének egyik kelléke, de más­részt a nemzetközi tőkepiac hely­zete még mindig olyan, hogy hosz­szúlejáratú állami kötvényeket csak igen nagy áldozatokkal lehet elhe­lyezni. Már pedig a magyar állam pénzügyei oly rendezettek, hogy egyáltalán nincsen rászorulva egy terhes kölcsön mindenáron való igénybevételére. Mi nyugodtan be­várhat juté azt az időt, amikor elő­nyösen tudjuk megszerezni a nagy államkölcsönt. Addig is azonban a kormány meg akarja kezdeni a nagyarányú közmunkákat és beruházásokat és hathatósan segíteni és támogatni óhajíja a mezőgazdasági termelést. Ezt pedig helyesen csakis kölcsön­pénzből teheti, mert hiszen a szük­séges összegeket nem teremtheti elő az állampolgárok terhére. Ezért gondoskodott a pénzügyminiszter már tavasszal arról, hogy felhatal­mazása legyen a beruházásokat le­hetségessé tévő kölcsön felvételére és ezt a felhatalmazást a törvény­hozástól meg is kapta. Minthogy most a londoni Rotschild-ház veze­tése alatt álló nemzetközi bankcso­port igen kedvező feltétellel ajánlott fel a magyar kormánynak egy évre szóló előlegkölcsönt a később fel­veendő nagy államkölcsön számlá­jára, Wekerle pénzügyminiszter megragadta a kedvező alkalmat és biztosított nyolcvanhét millió pengőt, amelyből az államvasuti, az útépí­tési és egyéb hasznos beruházások nyomban megindulhatnak, de a gaz­dák részére szükséges olcsó hitel is hamarosan megvalósítható. Az előlegkölcsön fejében a ma­gyar állam semmiféle különös fede­zetet, vagy biztosítékot nem nyújt. Sőt még azt sem kívánták tőle a Az esztergommegyei falvak kul­turális fejlődése. Földművelés nem lehet meg ipar és kereskedelem nélkül. Város nem élhet meg falu nélkül és viszont. Egymásra vagyunk utalva szükség­leteinkben. Egymást kell támogat­nunk anyagi és erkölcsi dolgokban egyaránt. A városnak ki kell sugá­roznia kulturális fölényét és a fal­vaknak anyagi, gazdasági dolgokkal kell támogatniok a városokat, az államnak pedig létfenntartási kötele­zettsége segíteni mind a kettőt. A múltban ez bizony nagyon hiányo­san történt meg az állam részéről a falukat illetőleg. Falvaink bizony a múltban el voltak hanyagolva. Leszámítva a nagy, népes falvakat, a többiben, a kisebbekben alig ta­láltunk valami kis kulturális fejlődést. Az esztergomi járás egy-két fa­luját leszámítva a többi olyan elha­elhanyagoltan, magárahagy ottan ál­lott, mintha nemjis a kultúr Magyar­országban állott volna. Különösen áll ez hegyek közé zárt három községünkre, Csév, Kesztölc és Pi­lisszentlélekre. Ha csak a turisták nem rendeztek valami címen némi kulturális előadást, máskülönben alig volt valami nemesebb szórako­kozásban része a lakosságnak. Ma már Pilisszentlélekről, a járás leg­eldugottabb, legszegényebb községé­ből is érkeznek hírek kulturális ünnepélyekről. Cséven a nagy ál­lami tantestület már régebben szol­gálatában áll a község iskolánkivüli művelődésének. Eme két tót anya­nyelvű községhez legújabban Kesz­tölc község csatlakozott kulturális fejlődés tekintetében. A Salgótarjáni Kőszénbánya, a Munkás Otthon megépítésével, Vándor József dr plébános és a rk. tanítótestület közhasznú tevékenységével adtak hatalmas kulturális lökést az eddig ugyancsak az ismeretlenségbe és el­hagyatottságba sülyedt községnek. Egyházi, iskolai és más hazafias ünnepélyek hazafias rendezése csak­nem minden évszakban történik. Sőt a mult nyáron Vándor József dr. plébános közbenjárása követ­keztében a község nyaraló gyerme­keket is kapott, akik szintén szapo­rították a hazafias ünnepélyek szá­mát. Legutóbbi napokban Kesztölc köz­ség olyan szép arányban kapcsoló­dott bele a Szent Imre ünnepségek­be, ami dicséretére válhatna más, nagy, magyar anyanyelvű község­nek is. A rk. tanítótestület az isko­lás gyermekekkel Szent Imre ünne­külföldi bankárok, amit pedig min­den kisebb államtól megkövetelnek, hogy bizonyos bevételi forrásokat jelöljön meg, amelyből a kölcsön kamata fizetendő lesz. De az elő­leg alkalmával a magyar kormány még a nagy kölcsönre vonatkozó­lag sem kötötte le a kezét, mert nem biztosított előjogot a folyósító bankcsoportnak a majdan felve­endő nagy államkölcsönre. És mind­ezeknek dacára a kölcsönért nem kell többet fizetnünk, mint évi 6 és fél százalékot és semmiféle egyéb ki­adás a kölcsönt nem terheli. Holott pedig a német reparációs kölcsön­nek a mai kamatozása már tíz szá­zalékos, nem is szólva arról, hogy a szomszédos államok sokkal na­gyobb kamatot kénytelenek fizetni. Ez a nyolcvanhét milliós kölcsön bizonysága annak, hogy a nagyvi­lágban már ismerik Magyarország igazát, tudják azt, hogy itt egy tö­rekvő, komoly nép dolgozik verej­tékével az ország talpraállításán és azt is tudják, hogy a magyar nem­zet, a magyar állam a vállalt kö­telezettségének becsületesen meg is felel, bármilyen mostoha is legyen az idők járása. De a külföldi tőke azt is látja, hogy Magyarországon szilárdak a közállapotok, hogy a kormány biztosan tartja a gyeplőt a kezében és minden felfordulás el­len megóvja ezt az országot. Köz­viszonyainknak ez az állandósága szerzett becsülést és tekintélyt kis országunknak a nagy világban és ennek lehet köszönni, hogy a nem­zetközi tőke bizalommal helyezi el pénzét nálunk abban a nyugott meggyőződésben, hogy ezt az or­szágot meglepetés, felfordulás, meg­rendülés nem fenyegeti. Az életet fakasztó, kenyeret adó munka és vállalkozás most már megindult, mert a magyar parla­ment beleszólásával és ellenőrzésé­vel a kormány hamarosan folya­matba teszi a közmunkákat és be­ruházásokat. pélyt rendezett. Előzőleg a nap reg­gelén az összes iskolásgyermekek az Oltáriszentséghez járultak. Este Szent Imre himnusszal vette kezde­tét a Munkás Otthonban csaknem az egész község részvétele mellett az ünnepély, Vándor József dr. plé­bános ünnepi megnyitó beszédével. Magyar szavalatok, énekek és a „Fehérvári csoda" című színdarab olyan magyarsággal adatott elő, hogy az ember szinte megfeledkezett róla, hogy Kesztölcön van. Végül az élő­kép remek szinpompája maradandó emléket nyomott a kesztölci nép lelkébe és hálát fakasztott a sokat fáradó, eredményesen dolgozó taní­tótestület iránt. Ahol a pap és tanítóság összefog ott van kulturális fejlődés. V. L uiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiunniiniiniiuiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiiiHiiiiuiiiiiiiniiiiiuiiuiniminiminiiinnniin A „Nótás kapitány', nagy sikere a Kath. Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet folyó hó 23-án, vasárnap este nyolc órai kezdettel rendezte ezévi Kata­lin-estélyét az egyesületi nagyterem­ben, amelyet ez alkalomra zsúfo­lásig megtöltött a lelkes érdeklődő közönség. Ott láttuk dr. Csárszky István prelátus-kanonokot, Mátéffy Viktor prépost-plébános, ország­gyűlési képviselőt, dr. Mattyasóvszky Kasszián gimnáziumi igazgatót, dr. Hamvas Endre hercegprímási titkárt és a helybeli papság számos tagját, valamint több világi előkelőséget is. Az estély fénypontja Farkas Imré­nek : „Nótás kapitány" c. 3 felvo­násos operettje volt, amelyet Merényi Gyula kipróbált rendezésében nagy sikerrel adtak elő az egyesület mű­kedvelői. A darab énekeit Ammer József egyleti karnagy tanította be, a zenét pedig az Esztergomi Zene­kedvelők Körének minden jó és nemes ügyben áldozatkész tagjai látták el. A női szerepekben Deés Józsefné (a grófkisasszony), Székely Mancika (Boriska) és Ludas Ilonka (Bébi grófnő), a férfiszerepekben Székely Gyula (a nótás kapitány), Torma József (őrmester Ragyás), Csányi Ferenc (Miska közhuszár), Mitter Lajos (a herceg), Nagy Károly (hu­szárezredes), Morvái Gábor (a fő­udvarmester) nyújtottak kiváló és nagy tetszést keltett alakítást a kö­Esztergom szenzációja dec. 3!-ig! KarácSOtlVÍ Vásár Vermesnél! Aki még nem tudja, győződjön meg, ÜT a legolcsóbb ™ m%*«B iWWWlPl • jf • W «^^%«B ^ legszebb női és gyermektéíikabáiok I

Next

/
Thumbnails
Contents