ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-16 / 163. szám

dr. Antóny Béla polgármester még nem teljesen egészséges. Orvosi bi­zonyítvánnyal igazolt betegsége tar­tamára szabadságon van. A taxaméterek ügye. A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter jóváhagyta a városi bérkocsi szabályrendeletnek a texaméterekre vonatkozó szakaszait. A bérautó­tulajdonosok a taxaméterek felszere­lésére 1931 április l-ig kértek ha­lasztást, a közgyűlés azonban ezt a pénzügyi bizottság és az elnöki ja­vaslat értelmében csak folyó év december l-ig adta meg. A tiszti üdülőtelep bővítési munkálataira a város 40.000 pengőt óhajt felvenni az Esztergomi Takarékpénztárnál, mely összeget 35 és fél év alatt az évi lakbér­összegből törleszti. Tekintve, hogy dr. Huszár Aladár főispán jóindulata folytán az inségakcióból is nagyobb összeg jutott erre a célra s a bérleti szerződés csak a teljes törlesztés után jár le, a képviselőtestület a kért előnyös kölcsönt megszavazta. A munka igy már folyó hó 14 én meg is kezdődik s 3—4 hét alatt befeje­ződhetik. A tetőt nem bontják le, hanem felemelik, igy kedvezőtlen időben is f oly hátik a munka. A vízvezetéki szabály­rendelet jóváhagyásá­nak és módosításának ügyét dr. Etter Jenő városi főügyész refe­rálta. A m. kir. belügyminiszter a város felterjesztett vízvezetéki sza­bályrendelete alapján az 1929—30. évekre tett és az esedékes vizdijak behajtására irányult polgármesteri intézkedések:t jóváhagyólag tudo­másul vette, azonban a szabályren­deletet a jövőre vonatkozóan több helyütt módositandónak tartja. A város vízvezetéki bizottsága a mó­dosításra vonatkozólag részletes ja­vaslatot készített, amelyet sokszoro­sítva minden városi képviselőnek megküldött. Hosszas vita fejlődött ki igy az egyes pontozatoknál, amely este 7 óráig elnyúlt, végül alapos megtárgyalás után a javaslatot ál­talánosságban elfogadta a képviselő­testület s részleteiben is csak igen lényegtelen változásokat eszközölt Az igy elfogadott szabályrendeleti módosítások főbb pontozatait a kö­vetkezőkben ismertetjük. Részletfizetési kedvezmény esetén kamat fizetendő. A szabályrendelet 19. §-ának első be­kezdésébe a következőket iktatatták: „Indokolt esetben a képviselőtes­tület a polgármester javaslatára rész­letfizetési kedvezményt is adhat, ez esetben azonban a város által elő­legezett összeg után a mindenkori Magyar Nemzeti Bank-kamat plusz 57„-os kamat számítandó fel." A 27. §. második bekezdése he­lyett a következő rendelkezés kerül: „A bérbeadott házaknál a bérbe­adott helyiségekre vonatkozó víz­díjat a vízmű a bérlőktől a bérbe­adó szedi, s a bérbeadott helyisé­gekre eső vízdíjért a bérbeadó sza­vatol." A 29. §. új szövege a következő: „A város köteles minden magán­vizvezetékí berendezést az elkészü­lésnek a tulajdonos által történt be­jelentése után legkésőbb 5 nappal — hacsak ellene kifogás nem merül fel — a városi csőhálózatba bekap­csolni. A bekapcsolás előtti a csatla­kozás költségei befizetendők." A fizetési övezetekről. A vizmű használatáért fizetendő dijak tekintetében a város területén levő házak és ingatlanok három öve­zetre osztattak. Az első övezetbe tartozik: Arany, Deák, IV. Béla, Bottyán, Batthyány, Csarnok, Csernoch, Czuczor, Dobozy, Ferenc József, Héviz, Imaház, Jókai­utcák, Káptalan-tér, Kossuth, dr. Kö­rösi, Madách, Malonyai, Plébánia, Pázmány, Papnevelde-utcák, Rákó­czi, Rudnay, Széchenyi-terek, Sissai, Simor, Szt. Anna, Szt. Lőrinc, Szt. János, Szt. Imre (Német), Uri, Vörös­marty-uícák, Szcitovszky, Budapesti, Baross, Horthy (Dorogi), Huszon­hatos-utcák és a Tiszti üdülő. A második övezetbe : Attila, Árok, Andrássy, Álmos, Akácfa, Árvaház, Balassa, Barkóczy, Báthori-Schulz, Bercsényi, Galamb, Hetvenhatos, Honvéd, Hunyadi, Horánszky, Iskola, Könyök, Kápolna, Kölcsey, Kertész, Kórház, Kovács, Kenderes, Major­tér, Mária Terézia-utcák, Molnár­sor, Nagy Duna-sor, Petőfi, Rózsa, Szentgyörgy, Tábor, Templom-utcák, Templom-tér, Téglaház, Villanytelep, Vár-utcák s a Mátyás-király és Szt. László-utcák azon része, ahol cső­vezeték van. A harmadik övezetbe : Alsószérű­sor, Angyal, Árpád, Bajnok, Besze, Erzsébet, Felsőszérűsor, Fűzfa, Hegy­tető, Honvédtemető, Kereszt, Cser­noch (a 62. sz. háztól), Kálvária, Kenderföld, Lépcső, Laktanya, Mező, Magyar, Jókai (Kőhídon-túli része), Major, Népkert, Nap, Perc, Palkovies, Rozália, Sánc, Szentkirályi, Szt. Ta­mási, Szent Vendel, Táti (1—25 és 4—26-ig) Táti-út külső része, Szent­lélek!, Szent László-út egy része (csőtávolban) Vámbáz-út. Az övezetek dijai: 1. 1 II. övezet övezet III. övezet Lakószoba a 16 P 15P 12 P Fürdőszoba á 32 P 32 P 32 P Előszoba á 9P 9P 9P Cselédszoba á 9P 9P 9P üzlet á 16P 15P 15P Műhely á 16P 15P 15P Konyha á 16P 15P 12 P Mosókonyha á 24 P 24 P 24 P Vízöblítéses klozett a 16P 16P 16P 1 Kert (haöntúzőcsapv .)á % 8P 8P 8P 1 Paktár (üzleti és ipari) ä 8P 8P 8P Az ETERNIT-cső nem rozsdásodik, könnyű, tartós és olosó ejtő-, csatorna-, szel­lőző- és kéménycső. Árakkal és prospek­tussal szolgai: ETERNIT MŰVEK Budapest, VI., Andrássy-út 33 Elárusító helyek: Lóránd Sándor Esztergom. Ehrenfeld Mór á., Nyergesujfalu. A házban lévő minden egyes lak­rész után, ha annak alapterülete 40 négyszögmétert meg nem halad, a fenti vízdíj, ha pedig 40m 2-nél na­gyobb, akkor a 40-en felül minden további 4 m 2-ért 4 m 2-kint további 1—1 P fizetendő. A fennmaradó nem teljes m 2 4m 2-nek vétetik. Amely úton, utcában vízvezetéki közcső lefektetve nincsen, csak az esetben kell vízdíjat fizetni, ha a ház lakói a vízvezeték vizét hasz­nálják. A használati díj lakószobán­kint és konyhánként évi 3—3 P. Közcsapról csak azok használhat­nak vizet, akik erre vonatkozó igé­nyüket a vízvezetéki irodában be­jelentik és a megállapított vízdíjat fizetik. Azon üres telkek után, amelyek közcső mellett vannak és víz be­vezetve nincsen, a telek előtt elha­ladó cső minden métere után 1 P díj fizetendő. A fenti átalány egységárakért csak annyi víz használható, mint amennyi köbméter víz (mMnt 60 fillérrel számítva) jár. Az ezenfelül fogyasztott és vízmérőn jelzett tö bb­letvíz m 3-kint 50 fillérrel külön megtérítendők. Az évi díjért járó vízmennyiségen felül elfogyasztott vízmennyiség megállapítására a vá­ros köteles minden egyes házban egy, esetleg több vízmérőt elhe­lyezni, mely a fél kívánságára min­den negyedévben leolvastatik. A megállapított vízdíjak évi áta­lányára évnegyedenkint előzetesen esedékes egyenlő részletekben fize­tendő, de fizethető havonkint is. A határidő elmulasztása esetén a ne­gyedév első napjától számított ké­sedelmi kamat fizetendő, melynek mértéke mindenkor egyelő az együt­tesen kezelt állami adók után sze­dendő késedelmi kamat névértékével. A bejelentett üres bérlakások és üzlethelyiségek után egy hónapnál hosszabb időre, valamint csak nyá­ron használt lakások (nyaralók) után a kivetett vízdíjnak csak a fele összege fizetendő. A szabályrendelet módosítás vitája. A szabályrendelet módosítás is­mertetése után elsőül Számord Ig­nác szólalt fel azok érdekében, akik a vízvezetéket eddig be nem ve­zették és oly értelmű módosítást kért, hogy ezek a díjnak csak a felét fizessék. Dr. Drahos János az érsekség, fő­káptalan és szeminárium különleges jogi helyzetét emliti fel a vízveze­téki kötelezettségekkel kapcsolatban és kérdezi, vájjon a szabályrendelet változtatása mennyiben fogja érin­teni a város és az említett jogtulaj­donosok szerződését? Dr. Brenner elnök bejelenti, hogy erre vonatkozólag a legrövidebb idő alatt konkrét javaslat kerül a közgyűlés elé. A vita mind szélesebb mederben folyik ezután tovább. Tátus, Meszes, Zwillinger, Toldy, Csákvári, Zsiga, Kiffer, Darvas, v. Szívós-Waldvogel képviselők szólalnak fel egymás­után. Beszédjükbe olykor a karzaton levők is hangosan beleszólnak, mire az elnök többször rendre utasítja az illetékteleül beavatkozókat s figyel­mezteti, hogy ismételt rendzavarás után a karzatot ki fok ja ürittetni. A hozzászólások után Mátéffy Viktor a következő szavakban fog­lalta össze a vízvezetéki kérdést: Mátéffy Viktor felszólalása. — Mikor egy közület nehéz kö­rülmények közé jut, az emberek érezni kezdik a terhek súlyát és nagyságát. Ne feledje el senki, hogy a vízvezetékkel járó terheket rész­ben magunk vállaltuk, részben a nehéz idők rakták ránk. Ezt a kér­dést nem lehet osztály érdek szerint tárgyalni, hanem kölcsönös szere­tettel és megértéssel kell ezt meg­oldani. Öt év óta nemcsak a város veze­tőségét, hanem a lakosságot is ál­landóan foglalkoztatják a vízveze­ték kérdései. Annakidején a képviselőtetület egyhangúlag szavazta meg a víz­vezeték létesítését. Mikor már a vállalatba adásáról és a részletes JÓT TESZ!! önmagával és rádiójával, ha VALVO csövet használ. Ne fogadjon el mást Standarddá 3+1 CSÖVES TÖKÉLETES HÁLÓZATI RÁDIÓ LEGSZEBB LEGOLCSÓBB, LEGTÖBBETTUD KAPHATÓ 6-12-18 HAVI RÉSZLETRE minden jobb szaküzletben. kivitelről esett szó, csak akkor emelkedtek ellene hangok. A város 2,250 000 P-ért csináltatta meg e művet. Az erre felvett kölcsön évi kamata 225.000 P, az évi fenntartási összeg 45.000 P, tehát 270.000 P-t minden évben elő kell e célra te­remtenünk vízdíjakból vagy pedig, ha ebből nem futja ki, — pótadóból. Ha a mostani nagy gazdasági vál­ságot előre láthattuk volna, bizo­nyára nem szavaztuk volna meg a vízvezeték létesítését. De volt-e olyan okos ember köztünk, aki ezt előre látta volna? Volt idő, amikor könnyebben élt mindenki, mint ma. Akkor senki sem gondolt arra, hogy vagyonát biztosítsa !... A vízvezeték kérdését nézzük úgy, ahogy kell, mindnyájan egyforma szeretettel és áldozattal. Ezek a ter­hek most már rajtunk vannak, eze­ket viselnünk kell. Panasz és baj mindig lesz. A nyomorúságot nem lehet felosztani osztályokba Ne használjuk fel ezt a kérdést egymás elválasztására! Az elfogadott szabályzatban benne van, hogy a vízvezetéki költségve­tést évről évre meg kell csinálni. Ha ez javulást mutat, a dijakat azonnal le fogjuk szállítani. A terheket azzal a reménnyel és bizalommal kell vállalnunk, hogy lesz jobb idő is, de addig is segít­sünk egymáson. A város minden esztendőben meg­fontolás tárgyává teszi, mit lehet mérsékelni. Adóban azonban igaz­ságtalanság volna a kötelezett ösz­szeget behajtani. Mátéffy e felszólalása után az elnök a vitát berekesztette és elren­delte a szavazást, mire a karzaton hangos lárma tört ki. Tekintettel f rra, hogy a karzaton levők a köz­yűlés folyamán már többször ré­zesültek elnöki megintésben, ez jabb lármára az elnök a karzat kiürí­tését elrendelte. I A kivonulók hangos zajongása egy darabig még behallatszott a város­háza folyosójáról, de nemsokára teljesen elnémult. A részletes tárgyalás alkalmával Vitéz Szívós-Waldvogel József in­dítványára a képviselőtestület tö­rülte a 38. §-t, amely törzsbiztositék fizetésének kötelezettségét mondja ki. A kaszárnyatatarozás volt ezután a közgyűlési tárgysoro­zat 4. pontja. Vitéz Dudás László

Next

/
Thumbnails
Contents