ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-16 / 163. szám

XXXV. évfolyam, 163. szám. r Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. november 16 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a Jlunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Kérelem Esztergom város ez l A vesztes háborút követő gazdasági krizis tetőpontját érte el a folyó esztendőben, iparos- és munkástestvéreink nagyrésze minimális keresettel tengődött a nyári hónapok folyamán s üres élelemtárral néz a téli hónapok elé. A szerzett tapasztalatok alapján bátran merem állitani, hogy számtalan családnak már most, a tél elején nincsen meg a mindennapi kenyere, a gyermekek pedig éhesen, rossz avagy hiányos ruházattal járnak az iskolába. Az illetékes hatóság a maga részéről minden lehetőt elkövet, hogy a nyomorgók helyzetét könnyítse s a terv az, hogy egyetlen nyomorgó, éhező munkásember, vagy gyermek se legyen a tél folyamán Esztergom városában. Azonban sem a városi hatóság, sem pedig a kormányhatalom nem rendelkezik oly anyagi eszközökkel, hogy egymaga, a közönség támogatása nélkül meg tudná oldani azt a nagy feladatot, amelyeknek megoldása jelenleg reá vár. Szükségünk van tehát az áldozatkész közönség támogatására is, tekintet nélkül arra, hogy az adakozó hivatalnok, iparos, kereskedő, avagy földmives. Mindenkitől tehetségéhez mérten kérünk akár pénzbeli, akár természetbeni adományt. A gyűjtést a jövő hét folyamán megindítjuk s kérem a közönséget, hogy a gyűjtőket szeretettel fogadják. Végül pedig, mivel köztudomású, hogy a jelenlegi viszonyok között földmives osztálybeliek pénzbeli adománnyal hozzá nem járulhatnak, felhívom a tehetősebbeket, hogy az akcióhoz terményekkel (burgonya, bab, buza, rozs, kukorica stb.) hozzájárulni s azokat a népkonyhára (volt Kapuiskola) juttatni sziveskedjenek. A polgármester helyett: Dr. Brenner Antal főjegyző. Komárom - Esztergom vármegye insegenyhito akciójának megszervezése • Szüne vissza a Palkovics László alispán a Komárom és Esztergom-várm egyei inségenyhítő akció központi bizottságának rendelkezéséből felhívást intéz Esztergom és Komárom város polgármesteréhez, a főszolgabírókhoz, valamennyi község elöljáróságához és általuk a helyi segítő bizottságokhoz, — amelyet az alábbikaban ismertetünk: A munkanélküliekről készített kataszterből kitetszőleg az esztergomi járásban (október hó első felében) a munkanélküliek száma: 968. (27%) 2622 családtaggal, ebből mezőgazdasági munkás 265, bányamunkás 320 és ipari munkás, illetve kisiparos 383, míg a nem munkanélküliségből eredő, segélyezésre szorulók száma 300 (0*7 °/o); — a tatai járásban 946 (1*5 %) a munkanélküliek száma 1935 családtaggal, ebből mezőgazdasági munkás 288, bányamunkás 281 és ipari munkás, illetve kisiparos 377, külön az ellátásra szorulók száma 400 (0'6 %); — a gesztesi járásban 76 (01 °/o) a munkanélküliek száma 195 családtaggal, ebből mezőgazdasági munkás 50, ipari munkás, illetve kisiparos 26, külön az ellátásra szorulók száma pedig 200 (0-4 %). A vármegye kereken 143.000 lakost számláló 3 járásában tehát összesen 1990 (1'3%), a munkanélküliek száma 4752 családtaggal, míg külön az ellátásra szorulók száma 900 (0-6 •/„]. Esztergom szab. kir. megyei városban a munkanélküliek száma 368 (2 7

0

) — 860 családtaggal, ebből mezőgazdasági munkás 111, bányamunkás 3, ipari munkás és kisiparos 254; a segélyre szorulók száma 90 (0\5 7„). Komá?*om szab. kir. megyei városban a munkanélküliek száma 184 (3 7o) — 360 családtaggal, ezek valamennyien ipari munkások, ilés tivornyázások, — vegyék ásókat, — a pénzintézetek állandó szeggel segítsenek! letve kisiparosok; a segélyben szorulók száma 45 (07%). A vármegye egész területén öszszesen 2542 (1*5%) a munkanélküliek száma 5972 családtaggal, míg ülön az ellátásra szorulók száma 1035 (0-6 °/o). Ez a szám a tél folyamán természetszerűleg mindkét kategóriában a duplájára fokozódhatik. A kataszter tehát, bár a munkanélküliek és külön a segélyre szorulók száma a vármegye kereken alig 167.000 lélekszámához viszonyítva túlmagas, — mindazonáltal nagyobb aggodalomra okot nem szolgáltat. A segélyezés főbb irányelvei a következők: A munkanélküliek elsősorban munkaalkalmak nyújtásával segélyezendők, annak nyomatékos hangoztatásával azonban, hogy nem lehet segélyezni azt, aki a felajánlott munkaalkalmat indokolatlanul vissszautasítja. Pénzbeli segélyezésben senki sem részesíthető. Munkaalkalmul szolgálnak a közmunkák, valamint a magánosok által nyújtandó különféle munkálatok, mely munkaalkalmak nyújtására a tekintetbe vehető magánszemélyek (gyárak, uradalmak stb.) közvetlenül a helyhatóságok részéről kérendők fel. A közmunkák költségeihez államsegélynek vagy inségkölcsönnek elnyerése iránt ugyancsak a helyhatóságok teszik meg a szükséges előterjesztést. Mindkét városban és a községekben az önhibájukon kívül a fent említett munkálatok teljesítésénél keresethez nem jutó munkaképes ellátatlanok, valamint a munkaképtelen és elaggott családfők és azok családtagjai — különös tekintettel a gyámoltakra és gondnokoltakra, kiknek istápolását a községi elöljáróságoknak, főként a közgyámoknak kötelességszerű és állandóan éber figyelemmel kell kisérniök — a mindkét városban és valamennyi községben a polgármesterek, illetve főszolgabírák által megszervezett városi, illetve községi segítő bizottságok által segélyezendők és pedig természetbeni módon élelmiszerekkel (liszt, tej, tojás, burgonya, zsír, kenyér, stb.) továbbá ruhaneműekkel, lábbelivel, végül fűtőanyaggal. Az összes ellátatlan és általában a szegény betegek orvosi ellátására is különös gond fordítandó és e célból a helyhatóságok, illetve I. fokú egészségügyi hatóságok részéről a hatósági orvosok, illetve községi és körorvosok nyomatékosan utasítandók. Alapelvül szolgálnak, hogy minden város, illetve község a saját szegényeit önmaga a saját erejéből 'köteles ellátni és amennyiben az ! ellátási eszközökben összes szegényeinek ellátása után esetleges feleslege maradna, azt a más községbeli ellátandók javára leendő felhasználás végett a járási segítő bizottságnak felajánlani, illetve az e célra szánt készpénzfelesleget a vármegyei inségalapba beszolgáltatni hazafias és emberbaráti kötelességének tartsa. A segélyezés céljára szolgáló élelmiszert, ruhaneműt és fűtőanyagot, — ha erre kellő fedezettel rendelkezik — a város, illetve a község szerzi be és szétosztás végett a helyi segítő bizottság rendelkezésére bocsájtja. Ha ilyen természetbeni segélyeszközök beszerzésére a város, vagy község kellő anyagi fedezettel nem rendelkezik, azok társadalmi gyűjtési akció keretében a jótékonysági, társadalmi egyesületek, a lelkészek és tanítók, továbbá a tehetős áldozatkész adózók bevonásával a helyi segítő bizottságok által gyűjtendők össze és Míg a készlet tart: »Ä^SÄ Vermesnél 'S Kossuth L.-u szám.