ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-07 / 159. szám

selymesen fénylő­a a haj HAMPOO növendékek nevében Országh Ist­ván IV. o. t. mondott kedves beszéd­ben köszönetet a megáldásért, és azért,'< hogy az intézet Szent Imre nevét kapta. IRuttkay Tibor, Ko­esiska Béla és Plenk János szép szavalatai után a Himnussal zárult be a szívhezszóló ünnepség. Sztv Imre-ünnepély az eszter­gomi papnevelő-intézetben. Ő eminenciája a bíboros-hercegprímás úr, a íőkáptalan és a városi papság gázvédelemre vonatkozólag előadás keretében tájékoztatni. Felkéri tehát a győri Nemzeti Munkavédelmi Hi­vatal a mélyen tisztelt közönséget, állás és foglalkozásra való tekintet nélkül, hogy ezen a gyűlésen, mely­nek célja az esztergomi gázvédelmi liga megalakulása is, minél nagyobb számban saját személyük és család­találta a régi bánya bejáratát és aranytartalmú kőzetet és rubint talált a 200 méter mély bánya fe­nekén. Az öreg bányász persze csak maga ismeri eddig a bejáratot és a világért el nem árulja. Érdekes dol­got mond azonban el egy török kirándulótársaságról, amely hivata­losan Budára jött Gül Baba sírjá­hoz, de amely egy napon nagy túraautóval Szentendrére is kirán­Kir. Győri Nemzeti Gázvédelmi Hi­jelenlétében, az esztergomi növen-vatal vezetősége, dékpapság Egyházirodalmi Iskolája-1 A máv nyugdijasok és nyug­uak rendezésében nov. 4-én este béresek arc képes igazolványukat 6 órai kezdettel fényes sikerű Szt.| folyó ho io-től szolgáltassák be az Imre-ünnepséget tartottak a szeminá-j 1931 évre való érvényesítés végett, rium dísztermében a következő !A helybeli állomásfőnökség. programmal: 1. Büchner—Radvá­nyi: Szt. Imre himnu«. Előadta az intézet énekkara. 2. Ünnepi beszéd. Mondotta: Pálfy István II. é. theo­logus. 3. Jelenetek Szt. Imre életé­ből. Előadták a theologusok. 4. Fel­olvasás Szt. Imréről. Tartotta: Reisz Miksa III. é. theologus. 5. Riadó a magas hegyekről. Irta: Torner E. II. é. theologus. Szavalta: Raab Alajos III. é. theologus. 6. Pápai himnus. Esztergomban is megalakítják a gázvédelml ligát. A m. kir. győri Nemzeti Munkavédelmi Hiva­tal folyó évi november hó 9-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel gyűlést tart a városháza nagyter­mében, melyre a város közönségét tisztelettel meghívja. A gyűlés rend­kivüli célt szolgái, ugyanis a város juk érdekében jelenjenek meg. M. ( dúlt. Kerekes megleste, hogy fel­keresték tervrajz alapján a bányát és leszállva oda, csak egy óra múlva tértek vissza nagy faládával. A fa­ládát felnyitották és megtalálták benne őseik itthagyott kincseit, amit Kerekes bácsi állítása szerint iga­zoltak is. Igaz-e ez vagy csak mese, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy Leányfalu és Szentendre hitt benne és talán már fantasztikus álmokat sző az — osztozkodásról. Szerencsétlenségek a vidéken. Kozulák János nyergesújfalusi föld­mives egy mély gödörbe esett vé­letlenül és a lábát törte. — Stan­kovics Ferenc kőhidgyarmati gaz­dálkodót elmebeteg fia balvállán meglőtte. — Fülöp Ilona háztartás­beli leányt Párkányban elütötte Schatz Ödön teherautója. Ballába eltörött és súlyos sérüléseket szen­vedett. —^Mindhármat az esztergomi Kolos-kórházba szállították. Álla­potuk javulóban van. Rubinbányát fedeztek fel Vác környékén. Leányfalu és Szent­endre között van egy kis hegység, amely a pilisi hegyek csoportjába tartozik. Erről az a hagyomány, hogy itt volt a törökidőkben Európa egyetlen rubinbányája. Most egy világot járt szentendrei bányász, Kerekes József, csákánnyal és háti­350 ezer életfogytiglani rab­szolga. Az oroszországi hivatalos kimutatás szerint évről évre növek­szik azoknak a szerencsétleneknek a száma, akiket életfogytiglani kény­szermunkára ítélnek. 1927-ban „csak" 93.052 embert vittek el a szibériai ólombányákba vagy Solovky szige­tére. 1928-ban már 142.634 embert, 1929. év első felében már 149.759 embert átkoztak olyan szomorú sorsra, amilyen büntetésnél szigo­rúbb nem érhet élő embert a vilá­gon. Ime ez két és fél év az orosz bolseviki uralom alatt 350.445 ember életfogytiglani rabságát jelenti. Úttalan utak. Földműves gazda­közönségünk jogos és már régi panaszának vagyunk kénytelenek helyet és kifejezést adni. Határunk­ban úgy a hegyi, mint a laposi dű­lőutak olyan karban vannak, hogy azt már tovább tűrni nem lehet. Tarthatatlanná vált a helyzet külö­nösen most, hogy beállott a vége­szakadatlan esőzés. A répa még mind és a burgonyának is tekinté­lyes része kint van a határban. A kukoricaszárat is be kellene hordani. Ha van is egy-két napig esőmentes idő, semmit sem tehet gazdaközön­ségünk, mert útjaink járhatatlanok. Kínlódik az igavonó állat, szakad !az istráng, törik a szekér a tenge­lyig érő kátyúkban. Megvan a kár .és a termény mégis veszendőbe megy. Tenni, sürgősen kell tenni , valamit bármely áron is, mert el­végre el kell mindenkinek ismernie, j hogy a panasz jogos és nem azt az időt éljük, hogy az elégedetlensé­' get növeljük és bevigyük azokba a j rétegekbe is az elkeseredést, amelyre mindenkor számíthatunk és támasz­kodhatunk. Bajtársi összejövetel. Az egy­kori Komáromi 33. hadosztályhoz (33. J. T. D.) tartozott és jelenleg Bécsben tartózkodó tisztek és hason­rangúak f. é. november 15-én, szom­baton, még pedig ez egyszer Bécs­ben bajtársi összejövetelt rendez­nek, melyre az érdekelt bajtársak ezen az úton meghivatnak. A találkozás ideje délután 5 órakor a „Siller"­féle kávéházban (Mária-hilferstr. 22., Stiffskaserne) és este 8 órakor a „Deutsches Haus"-ban, Stefansplatz. Esetleges részvételt Tlaskal Lajos ny. tábornok címére kérik bejelen­teni (Bécs, VI, Mária-hilferstr., 47 5|I1.4.) A következő bajtársi össze­jövetelt egy magyar városban (Győr?) tervezik. Az új gyermeknaptár. Az Or­szágos Állatvédő Egyesület 1931. évi Gyermeknaptárára szeretettel hívjuk fel nagybecsű olvasóink fi­gyelmét. A naptár gazdag és gon­dos figyelemmel megválogatott tar­talmával fölötte alkalmas arra, hogy gyermekeinket az állatokkal szem­ben megértő kíméletre és szeretetre serkentse. Csekély 24 fillérért az iskolák igazgatói rendelik meg a nap­tárakat a befizető gyermekek részére. Felhívás az ifjú magyar költő­nemzedékhez. Karácsony előtt „Fakadó rügyek" cimen nagyszabású kulturális mű kerül a magyar könyv­piacra: az ifjú magyar költök an­tológiája, mely hivatva lesz kapcso­latot teremteni Magyarország és az utódállamok ma élő ismert és eddig ismeretlen költői és a közönség széles rétegei között s napfényre hozza az új magyar költészet eddig ismeretlen, rejtett kincseit. Felhívom ennélfogva mindazokat, akik alko­tásaikkal a nyilvánosság elé akarnak lépni, hogy 8—10 verset küldjenek be a legsürgősebben az alábbi cím­re : Bugél Jenő szerkesztő, Timi­soara (Temesvár) II. Indóház u. 7. közönségét fogja a gáztámadás és \ zsákkal nekivágott a hegynek, meg­EIIDAgS^SZAPPATS A LEGJOBB GYERMEKA'POLŰSZEREKKEL GONDOZZAK. Höjer DARABJA E5ZABIT3A A KlÜTÉlCKCTiMC GiZŰNTBTI A B4B V ő F». ÖS3 é G £T, PATIKUSÁN , DROO éRlABAN,II.LAT«ERTARaAN KAPHATg,

Next

/
Thumbnails
Contents