ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-11-01 / 157. szám
cseh fát szállított. Érdekes a dologban az, hogy a fatüzelőanyagot az illető cég már le is szállította, de a felebbezés következtében a város kénytelen a cégnek rendelkezésére bocsájtani. A karácsonyi segély. A kisgyűlés tárgyalás alá akarta venni Ghyczy Elemér tvhatósági bizottsági tag indítványát, melyben úgy mint a múltban, karácsonyi segélyt javasol a vármegyei tisztviselők részére megadni. Mielőtt azonban tárgyalásra került volna az indítvány, szólásra emelkedett Palkovics László alispán, megköszönte az indítványozó jóindulatát, de tekintettel a vármegyei és az általános nyomasztó viszonyokra, kijelentette, hogy a vármegyei tisztikar nem óhajtja igénybe venni a karácsonyi segélyt. Ghyczy Elemér erre visszavonta indítványát, mely már csak mint visszavont került a közgyűlés elé bejelentés alakjában. A munkanélküliség enyhitése. Karcsay Miklós vmegyei főjegyző ismertette az alispán intézkedéseit a nyomor és a munkanélküliség enyhitése érdekében. Elkészült a munkanélküliek katasztere, megalakult a központi és a helyi bizottság. Az esztergomi takarékpénztárban folyószámlán eddig 8121 pengőt kezelnek. Az elnöklő főispán személyes eljárásairól számol be, de sajnálatosan kell konstatálnia, hogy személyes közbenjárása az inségadó-rendelet miatt éppen ott nem járt kellő eredménnyel, ahonnét legtöbbet várt. A kormánynál a rendelkezésére álló adatok alapján elért annyi segélyt, amennyit lehetett. Nagyon elismerően emlékezett meg Alapy Gáspár komáromi polgármesterről, aki az inségakcióra minden irányban kiterjedő programmot készített. Esztergom város részéről nem tapasztalt hasonló igyekezetet. Báthy László az inségadó ellenére is bizik a gyűjtés eredményében. Frey Vilmos dr. megvilágította az inségadó-rendeletet és annak a leurakat, vagy intelligenciát látogatni, megvizitelni a papok Amerikában nem szokták. Ott mindenki úr s mindenki egyenlő, tehát egyforma bánásmódra tart igényt s a legkisebb kisiklást is a gazdagok előnyére tűhegyre szúrják és a társadalom ellen elkövetett bűnnek minősítik. Amerikába került kalandor grófok és más mágnások csemetéiből iskolatársaik, vagy munkatársaik olyan alaposan kiverik kékvérű származásuk önérzetét, hogy megemlegetik, de csak maguk között, halálukig szerencsétlen származásukat. Amerikában minden férfi mister (úr) már ötödik elemista korától kezdve, még a néger is, minden nő kivétel nélkül miss (kisasszony), vagy missis (asszonyság), és csakis az, semmivel sem több, akárminő társadalmi réteghez tartozzék is. Csakis a papokkal tesznek kivételt ezen általános címzés alól, mert father-oknak (lelkiatya), és az apácákkal, akiket sister éknek (nővér) neveznek. De már a papoktól megvárják az öltözködésben az egyformaságot. — Csakis a papi kolláré különbönteti meg őket a közönséges polgároktól, mely azonban nekik határtalan tiszteletet és tekintélyt, a vonatokon pedig félárú jegyet biztosít. iiiHWMiliiilililUMMMMWHMBWMMBMi hetőségnek adott kifejezést, hogy az adományok, mint előlegek beszámíthatók lesznek az inségadóba. A földreformból következtetve, ebben dr. Mike Lajos nem bizik. A székes főkáptalan önként parcellázott földbirtokokat, amit a földreformba be nem számítottak. Az inségakcióval kapcsolatban szóba kerültek az Esztergom városban végzendő inségmunkák, amely tárgynál hosszabb vita folyt vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József és Mátéffy Viktor között, aki a 40.000 pengős állami segítség felhasználását illetően azt vitatta, hogy miután sem az ármentesítés, sem a halastó munkálatai előkészítve nincsenek, más, rögtön megkezdhető munkákra kell fordítani az összeget és pedig úgy, hogy necsak a város belső parkírozását, hanem a város külső utcáinak rendezését is szolgáljuk vele. Karcsay Miklós főjegyző felvilágosításai kapcsán nyilvánossá lett, hogy a dorogi bányatisztviselők 1800, a tokodiak 1300 és a tatabányaiak 3700 pengőt adományoztak az inségakció céljaira. Schmidt Sándor bányaigazgató a fenti tárggyal kapcsolatban kijelentette, hogy a dorogi bányatisztviselők fizetésük 2%-w továbbra is beküldik. A bányatársulat pedig 25 vágón szenet oszt ki a bánya ínségesei között. Itt kell kiemelnünk azt is, hogy a vármegyei tisztikar a VIII. fizetési osztálytól felfelé négy hónapon át fizetése 3%-át fizeti be az inségakció céljaira. Rendes közgyűlés. Arcképek leleplezése. Csütörtökön délelőtt 10 óra után Huszár Aladár dr. főispán ünnepélyes hangulatban nyitotta meg a közgyűlést. Thaly Ferenc felsőházi tag, a thbizottság volt értékes tagja és Asztalos Béla volt komáromi alispán arcképének leleplezési ünnepélye előtt megemlékezett a vármegye eme két volt értékes tagjáról. E szép ünnepély után a főispán törvény adta jogánál fogva dr. szenkviczi Palkovics Pált, az alispán újonnan doktorrá avatott fiát, tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki, A hatóságok, kezdve a köztársasági elnöktől és miniszterektől lefelé, akik szintén csak mister névre hallgatnak, époly hűvös udvariassággal fogadják a kérges tenyerű munkásembert, mint a magukhoz hasonlót s ép úgy kezelnek vele, mint a milliárdosokkal. Temetések Amerikában. Amerikában mindenkinek drága az élet. De még drágább a halál. Amerikában meghalni igazán luxusszámba megy. A legegyszerűbb koporsó 200—400 dollárba kerül. A legegyszerűbb temetés 800—1000 dollár körül mozog, amelyből természetesen a legkevesebb jut a papnak, ellenben majdnem az egész a temetkezési vállalkozónak zsebébe vándorol. Temetkezési vállalkozónak lenni Amerikában fölér egy jóképű főnyereménnyel. Ne csodáljuk, hogy egy ilyen vállalkozó, midőn beszéd közben szó esett egy hónapok óta halódó betegről, ily szókra fakadt: A betegnek is jobb volna, ha már egyszer meghalna, meg nekem is. Ha a halálnak gazdag aratása van, a temetkezési vállalkozónak még nagyobb. Mert azok a vállalkozók egyszersmind balzsamozók is. Tudnunk kell ugyanis, hogy min- [ amit az alispán, mint apa folytonos éljenzés között köszönt meg. Báthy László szép beszédben méltatta ezután Thaly Ferenc emlékét. Beszéde végén tapsorkán között ama reményének adott kifejezést, hogy nemsokára eljön az idő, amikor Thaly Ferenc arcképét átvihetik a legméltóbb helyre, Komárom vármegye ősi székházába, Karcsay Miklós vmegyei főjegyző, mint Asztalos Béla volt tisztviselőtársa, emlékezett meg a volt alispánról. Meleg lélekkel és a legbensőbb szeretettel beszélt a vármegye eme önzetlen, puritán alispánjáról, akinek angyali lelke még akkor sem volt keserű, amikor a helyzet kényszerűsége következtében nyugalomba kellett vonulnia. Mindkét beszéd elhangzása után a thbizottsági tagok felállással hódoltak a két megboldogult emlékének. Lózert Kálmán indítványára a két emlékbeszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe kerül. 1918-as izgatás a nép között. A munkanélküliség enyhítésére megindított akciónak eredményéről Karcsay Miklós vármegyei főjegyző ugyanazokat jelentette, mint amiről a kisgyűlésen beszámoltunk. Klein Endre süttői plébános azon óhajának adott kifejezést, hogy a községek önmaguk gondoskodjanak a munkanélküliség enyhítéséről, amit úgy vél célszerűen keresztül vinni, ha a munkaváltság 50%-át a községek e célra fordíthatnák. Hogy az ifjúság védőszentjének, Szent Imrének ünnepén, november 5-én, méltóképen fejezhesse ki hódolatát és tiszteletét, az Esztergomi Szent Imre Bizottság a következő programmot dogozta ki: Az összes középiskolák triduummal készülnek az ünnepre. A triduum den valamire való halottat, nagyot és kicsit egyaránt, bebalzsamoznak. Ha esetleg több darabban maradt hátra a halott földi porhüvelye, mert kettészelte a vonat a derekát, levágta a gép a kezét, vagy lábát, az öngyilkosnak a revolver elvitte a fél arcát, először összerakja, összevarrja és viasz maszkokkal úgy kireparálja a balzsamozó a dirib-darab hullát, hogy szinte öröm ránézni. Én figyelmesen megnéztem egy részeges munkásnak földi porhüvelyét, mindjárt megérkezésem utáni nap Buffalőban, ahol plébános barátom oldalán a kántorszerepet játszottam a beszentelésnél és temetésnél. Elegáns frakkba volt öltöztetve a balzsamozó kezétől finoman kisimított arcú munkás, kezén glacékezíyű és aranygyűrű, lábán vadonatújnak látszó cipő. A higiénikus érckoporsó ékszerdoboz gyanánt selyemmel volt gyengéden kipárnázva. Koporsó felett csodálatos szép virágokból összeállított hatalmas kereszt, körülötte egész virágerdő. Hatalmas autósorban kisérték rokonok, jóbarátok, ismerősök először a templomba, ahová hat keztyűs barátja gurította be érdekes gépezet segítségével a főoltár elé a halott koporsóját. Prédikációval [egybekötött liberás Requiem után Karcsay Miklós vm. főjegyző a közmunkaváltság ilyen felosztását célravezetőnek nem tartja, sőt ez teljesen felosztaná a vm.-i útépítési programot. Palkovics László alispán helyesli Klein Endre azon indítványát, hogy csak a végső szükségbén adjanak ingyenes segélyt, de különben csak munkáért fizessenek ezzel. Az ő álláspontja is teljesen ez. Nagy dolgokat, tekintettel a szűkös anyagi viszonyokra, nem vihetnek keresztül, sőt takarékoskodniuk kell még most a pénzzel, mert az ínséges és munkanélküli időknek jelenleg csak a kezdet kezdetén állunk. Klein Endre javaslatától elállott. Meszes Ferenc az inségakcióval kapcsolatban felhívja a főispán figyelmét arra, hogy egyesek az Ínséges időket politikai célokra használják fel, izgatják a népet és erős a gyanúja arra, hogy idegen pénzzel bujtogatják és az 1918—19-es időket akarják az ország vesztére felidézni. Az elnöklő főispán kijelenti, hogy van tudomása az ilyen irányú mozgalomról, figyelik azt és kéri a törvényhatósági biz. tagokat, hogy a népet megnyugtatókig világosítsák fel és kövessenek el mindent a közrend és a béke érdekében. Ez alkalommai nagy betekintést nyújtott a világ gazdasági szövevényeibe, de meggyőződéssel mondhatja, hogy az országra nehezedő súlyos időkben már derengés mutatkozik. Meg van győződve arról, hogy Európa urainak rövid időn belül a kényszerhatása alatt össze kell ülniök igazságtevésre. mm** A *W&**& iB>iMiiiit|»^^^«*M»l||lii«a|P w november 3-án kezdődik és 5-én végződik. November 3-án és 4-én a középiskolák katholikus ifjúsága délután szentbeszéden és litánián vesz részt, mégpedig a főgimnázium, a főreáliskola és a tanítóképzőa nagy autósor kikísérte a messze levő temetőbe, ahol sajátságos gépezet . segítségével bocsátották le a koporsót a sírba s a haiotívivők íinom új keztyűiket lehúzták kezükről és a csendesen leszálló koporsóra hajították búcsúemlékül. Az önérzettől és szigorú dollároktól duzzadó temetkezési vállalkozónak 3—4 embere rendezkedett, hogy minden simán menjen és annak rendje-módja szerint peregjen le. Természetesen mindnyájan keztyűben, elegáns frakkban s ezt a sok pompát mind a hátramaradt rokonoknak kell megfizetniük. A legegyszerűbb sírkő 300—400 dollárba kerül. Egy Olaszországban faragott karrarai márványangyal-szobrot láttam ottan két kis fiú szobrával: csekély 1000 dollárt fizetett érte az elhunyt két kis betyárnak atyja, egy közönséges munkásember. Kis betyároknak neveztem őket angyalkák helyett. Mert a plébánostól nyert értesülésem szerint, éktelenül gonosz kölykök voltak. S mégis ilyen síremléket kaptak szomorodott szívű szüleiktől. Mert ez a divat. Hiába! Amerika parádés ország, mint egy rokonom (Szabó József sógor) mondotta. Mindenkinek lépést kell tartania másokkal a külső fényűző életmódban. (Folyt, köv.) A Ssent Imre jubileumi évet bezáró istentiszteletek és ünnepségek Esztergomban. Télikabátok: leányka és fiu 15, női és férfi 27 P-től BflLOG-nál.
