ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-22 / 153. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. \tßm*0******Q0M*m - -pin*—~i -i. ~i -ii.i*.rr ­i i -i.n uari 1 'f.n Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Jöjjenek közelebb térem, hogy jobban megért­jük egymást, — szólt József őherceg vasárnap délelőtt fyergesújíalun a hadviseltek­lez. Mintha a fenséges úr, aki­iek mindig beszélni valója /an azokkal, akik a nagy íáborúban becsülettel küzdöt­ek és szenvedtek hazájukért, tz immár tizenkét esztendő )ta tartó háború utáni vergő­lésben, nyomorúságban, letar­£iás hangulatokban és erkölcsi egyöngülésekben menteni, fel­nagasztalni és minden ma­gyar előtt köteles tisztelet árgyává akarná tenni azt a íagy erkölcsi értéket és nem­jeti kincset, amely a magyar íadviseltek lelkében mint )üszke, önérzetes visszaemlé­kezés él a nagy időkre, a haza­ias kötelességteljesítések leg­íagyobbikaira. Ezt a nagy erkölcsi értéket >edig úgy őrzi meg, úgy menti (s úgy magasztalja fel a ma­gyar katona talán egyetlen isszel és szívvel dolgozó és katonáival együtt dolgozó és zenvedő hadvezére, hogy azt aondja a régi bajtársaknak : őjjenek közelebb, és a szív zaván csöndes beszédben negérti egymást a fenséges ír és az egyszerű harcos ma­:yar katona. Jöjjenek közelebb, - meny­Lyit tanulhatnának belőle a fiai urak és vezérek, főnökök s hivatalok, hatalmasak és elelősek, — akik sokszor ta­lácstalanul állanak valamely Jktuális probléma előtt, — ér­etlenül és bosszúsan! Mennyit tanulhatnának be­í>Ie és mennyien tanulhatná­lak belőle! — „Jöjjenek közelebb" — s a magyar szivek csöndes, ;özvetlen beszéde nyomán íegértés, megbecsülés és sszetartás fakad. A „Magyar Hét" azokra a kö­vességekre tanít, amelyeket min­en magyar embernek egy egész léten át gyakorolnia kell. Pár­ujuk a magyar ipart, pártoljuk magyar mezőgazdaságot! A Magyar Hét u október 18-án kez­ődött és 26-ig tart. I Schiffer Ferenc f I Az esztergomi bazilika Szent Adalbert harangja hétfőn reggel fél 7 órakor adta tudtára Esztergom város közönségének, hogy a főkáp­talannak gyásza van. Az éj folya­mán, hétfőre virradó éjjel 1 órakor meghalt a „Magyar Kolping" Schiffer Ferenc prelátus, éneklő-kanonok, gyémántmisés áldozópap, a magyar Kath. Legényegyletek védnöke arány­lag rövid betegeskedés után életé­nek 86-ik évében. Se hi ff er Fe­renc 1845. április 12-én Pozsonyban született s 1869. július 25-én szen­telték pappá. Misérden, Ó­budán, Buda­pest - Belvá­rosban volt káplán. Óbu­dai káplán­kodása alatt szerezte meg az ottani Kath. Le­gényegyletet s itt oly si­keresen mű­ködik, hogy Simor her­cegprímás el­ismerését ér­demli ki. A lelkes fiatal pap ebbeli hivatását fokozottabb ambícióval töltötte be akkor, amikor a gyengélkedő Sza­bóky Adolf piarista tanár mellé 1880-ban a budapesti Központi Kath. Legényegyesület másodelnökévé ál­lítja a hercegprímás. Szabóky ha­lála után az elnöki tisztség Schifferre hárult, aki Kolping közvetlen tanít­ványaival összeismerkedve, teljes erővel lát neki a Központi Kath. Legényegylet házának felépítésé­hez, amely rengeteg gond, után­járás és áldozatok árán 1885 ben felépült és megnyitható volt. 1883-ban a budapesti kath. tanító­képző igazgatója, 1887-ben pápai tb. kamarás, 1898-ban a pozsonyi társaskáptalan mesterkanonokja, 1900-ban a pozsonyi papnevelő­intézet kormányzója, 1903-ban bárt­fai prépost, 1906-ban esztergomi prelátus-kanonok lett. 1906-tól— 1912-ig főegyházmegyei főtanfelü­gyelő volt. A főkáptalani tisztségek­ben előrehaladva, pár hét előtt ik­tatták be őt az éneklőkanonoki stallumba. E fokozatos előlépések közben sem feledkezett meg soha az ő kedves legényegyletéről, amelyre rengeteg munkát és pénzt áldozott. Az iparos-kérdéssel már akkor foglalkozott, az iparos neveléssel már akkor gondolt, vallásos, erköl­csi képzésére már akkor áldozott, amikor az iparosügy Magyarorszá­gon jóformán még probléma sem volt. Nagy előrelátással érezte meg, hogy az iparos-osztály gerince a magyar dolgozó társadalomnak s annak jó irányban való megtartása nemcsak országos, hanem világ­probléma lesz mihamarább. A Szent Istvánnap gyönyörű bu­dapesti ünnepségein még ott ment gyalogszer­rel kedves le­gényei élén. Erős, edzett szervezete bírta a fá­radalmakat. Csak az utób­bi napokban dölt ágynak egy korának már nem való meg­erőltetés foly­tán, amely belső vérzé­seket . és tü­dőgyulladást eredménye­zett. Tudta, hogy közel van ha­lála, ezért a végső szent­ségeket még a mult hét közepén nagy áhítattal vette fel. Az utolsó pillanatáig eszméleténél volt s tiszta lelkiismerettel, a jól végzett élet megnyugtató tudatában várta, hogy az Ür magához szólítsa. Holttestét lakásán ravatalozták fel, kedden délután 4 órakor azonban a háznál történő beszentelés után a főszékesegyházba szállították, ahon­nét szerdán d. e. 10 órakor a lelke­üdveért mondandó szentmise után a főszékesegyház sírboltjában helye­zik örök nyugalomra. Végrendeletében általános örö­köse gyanánt a budapesti Központi Kath. Legényegyesületet nevezte meg, amely életének főműve és magasztos eszméinek állandó kép­viselője. A „Magyar Kolping" halála or­szágszerte őszinte részvétet keltett a kath. legényegyesületi mozgalom hivei körében. Koporsóját lesújtva állják körül a legényegyleti eszmék küzdelmeiben résztvett munkatársai, akik több, mint félszázados megértő, önzetlen mun­kásságának tanúi és katonái voltak. Arra a hideg márványtáblára, amely koporsóját örökre eltakarja szemünk elől, sok-sok kegyeletes szív fog még rátekinteni, hogy ihletet, erőt és munkakadvet merítsen a további nemes küzdelmekre ! • • Ötvenezer pengős segély Esztergom városnak. A folyó évi október hó 9-én tar­tott minisztertanács határozatából kifolyólag Esztergom szab. kir. megyei város részére a munkanél­küliség enyhitesére ötvenezer pengő segély utaltatott ki s az erről szóló végzés az alispáni hivatalhoz hétfőn érkezett meg. Tízezer pengős segély lett kiutalva az üdülő kibővítésére és negyven­ezer pengő a halastói munkálatokra, azzal a megszorítással, hogy az össze­gek lehetőleg közmunkálatok fede­zésére fordítandók. Amennyiben ezen munkálatok elő vannak készítve, azonnal foganato­sitandók és amennyiben nem vol­nának előkészítve, sürgősen előké­szítendők. Érdeklődésünkre Mátéffy Viktortól, a város országgyűlési képviselőjé­től azt a felvilágosítást nyertük, hogy Scitovszky belügyminiszter, a minisztertanácstól nyert felhatalma­zás alapján halastói munkálatokra kiutalt 40.000 pengős segélyt, Má­téffy Viktor országgyűlési képviselő felvilágosító közbenjárására az egye­sitett vármegye főispánja jelenlété­ben oda módosította, illetve hozzá­járult ahhoz, hogy eltekintve a halastó létesítésétől, a város más sürgős közmunkákra fordíthassa. Ezzel talán eleje van véve ama bi­zonyos halastói tengeri kígyó feltá­masztásának, amely annyi nyugtalan­ságot okozott a város közönségé­ben évekkel ezelőtt. Elismert dolog! 1 A noi és gyermek télikabátok legszebb, legnagyobb választéka A vármegyei mező­gazdasági bizottság a gabonaközraktá­rakról tárgyal Tatán. Komárom és Esztergom egyesitett vármegyék mezőgazdasági bizottsága Tatán október hó 25-én, szombaton délután 2 órakor a községháza ta­nácstermében rendes gyűlést tart érdekes tárgysorozattal. Molnár István m. kir. gazdasági főtanácsos eltávozása folytán meg­üresedett elnöki s egyéb tisztsége­ket fogják betölteni és többek között tárgyalni fognak a következőkről: a vármegyei szabályrendelet a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyész­tésről ; Kossuth L.-u szám. Vermesnél Yd

Next

/
Thumbnails
Contents