ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-29 / 23. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Kéziratok Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kézi és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. város m&mög&zűp t z ígi bizottsága nem tartja I l.i megalapításai Sem a helybeli gazdáknak sem a fogyasztóközönségnek nem érdeke Mint jeleztük, Esztergom város mezőgazdasági bizottsága hétfőn d. u. 5 órakor ülést tartott a város­háza kistanácstermében dr. Antóny Béla polgármester elnökletével. Schalkház Ferenc városi gazdatiszt, előadó mindenekelőtt az általános gazdasági helyzetről számolt be. Tavasszal már megkezdőd­nek a városi legelő javítási munkálatok, amelyek befejezése üdvös kihatás­saljlesz az állatállomány javulására. Majd a városi sertéstenyésztés fel­lendítésének kérdése került tárgya­lásra. Szakszempontból elfogulatlan és mértékadó vélemény szerint a város sertéstenyészete gyö­nyörű és vármegyénkben egyedülálló. A város külső gazdaságában york­shieri apaállat is rendelkezésre áll a tenyésztés céljaira. Az előadó megemlékezett a Vármegyei Baromfitenyész­tő Egyesület olcsó tojásak­ciójáról. A vármegyei gazdasági felügye­lőségen az egyesület tagjai igen kedvezményes áron juthatnak te­nyésztéshez szükséges fajbaromfi­tojáshoz, a nem tagok pedig 1 P évi tagdíj befizetése ellenében szin­tén részesülhetnek e kedvezmény­ben, miáltal a tagdíj igen hamar sokszorosan megtérül. Legfontosabb tárgya volt az érte­kezletnek a sokat emlegetett tejszövet­kezet ügye. Az előadó szerint ehhez elsősor­ban felesleges tej szükséges az ér­dekelt gazdáig részéről. A városban 600 tehén van" napi 3000 1. tejhozam­mal, míg a város íogyasztóközönsé­gének legminimálisabb tejszükség­lete 5000 1. A csehszlovák területről behozott tejből a felesleg Dorogra kerül. A tej annyira jó, megfelelő pontjából is szükséges volna. Ehhez azonban a gazdáknak pénzre volna szükség, — ami nincs. Az elnök összefoglalva az elmon­dottakat, megállapította, hogy a tej­szövetkezet mai felállítása a tejter­melő gazdák szempontjából nem volna jó, mert a szövetkezet nem tudna oly árat adni a tejért a gaz­dáknak, mint amennyiért azt ők helyben értékesíteni tudják. Igy a szövetkezet is kénytelen lenne cseh területről való tejet feldolgozni, ezzel azonban a helyzet nem javult meg. A fogyasztók szempontjából is csak úgy lenne célravezető a szövetke­zet, ha a gazdaközönség anyagilag annyira megerősödik, hogy több te­henet tud beszerezni s a tejet olcsón tudja adni a szövetkezetnek. A felszólalásokból kiviláglott, hogy a szövetkezetnek biztos napi tej­mennyiségre okvetlen szüksége volna s minden tag legalább napi 10 1. tejet kell, hogy minden körül­mények közt beszállítson, máskülön­ben nem lehet rá támaszkodni. Az értekezlet megállapítása sze­rint gazdaszempontból a tejszö­vetkezetnek csak egy célja lehet, a tejet értékesíteni ak­kor, ha azt a gazda nem tudja. Mivel Esztergomban a meglevő, helyben termelt tejre van vevő, amely töb­bet űzethet a gazdának, mint fizethetne a szövetkezet, a tejszövetkezet felállításának csak egy célja lehet, — a cseh tej visszaszorítása. Ez azonban csak úgy sikerülhet a gazdák jelenlegi helyzete mellett, ha lesz ideát uradalom, amely ké­pes lesz elegendő mennyiséget Esz­tergomba szállítani. A helybeli há­rom tejkereskedő — ha kap ugyan­azért az árért ugyanolyan jó minő­ségű tejet, bizonyára maga is szi­vesebben vesz hazai árut. Felmerült az a kívánság — és azt és olcsó, hogy még helybeli tejes- hisszük, már a közel jövőben meg asszonyok is a helybeli tejkereske- is valósul, — hogy a túloldalról be­dőknél vásárolnak, ha tehenük nem hozott tejet nem a városban, Im­ádhat tejet s helyeiket el nem akar- nem már a vámnál ellenőrző egész ják veszíteni. Tejszövetkezet felállítása csak az esetben vezethez célhoz, ha emelnénk eszter­gomi tehénállományunkat. Mindössze 1500 drb. számos állat van a városban, amelyek szaporí­tása már csak trágyanyerés szem­ségügyi vizsgálatnak vetik alá, egy­ben szigorúan megkövetelik a be­szállítóktól a hatósági igazolványo­, kat is arról, hogy a tej nem állat­egészségügyileg veszélyeztetett hely­ről való. A bizottságban az elhangzottak összefoglalása után egyhangúlag ki­alakult az a vélemény, hogy a szövetkezet is, mely azt érékesiteni képes. Bizonyos, hogyha befejeződik az a nagy útépítés, amely környékün­kön is folyik, lesz olcsó hazai tej is, mert autók révén még távolabbi vidékekről is lehetségessé válik az olcsó tejszállítás, amely ma vasúton még nem fizetődik ki. Ezután a munkásügyi bizottság választásáról, gabonaközraktárak lé­tesítéséről és a bolgárkertészet ki­terjesztéséről folyt a bizottságban nemkevésbé érdekes eszmecsere. a tej szövetkezetet nem tud­juk megcsinálni, de úgy kell rá elkészülni, hogy ha lesz a helybeli gazdáknak feles­leges teje, meglegyen majd Február 1-én egész terjedelmében é '•an is a igazgatási reformtörvény A közigazgatási reformtörvény I szigorúan be fogják tartani, akkor végrehajtási rendeletei, amelyek a | a közönség aligha lesz megelégedve hatósági fokozatokra, a jogorvosla­tokra és a tisztviselők elleni fegyelmi eljárásra vonatkoznak, megérkeztek a városházára is és így az új köz­igazgatási törvény február 1-én egész terjedelmében életbe lép. Rövidesen elválik, hogy a törvény végrehajtása következtében beállott új hivatali rend, új közigazgatási eljárás meny­nyiben válik a közönség javára. Egyelőre még csak azt érzi a kö­zönség, hogy az ügyes-bajos ember­nek csak a nap bizonyos óráiban szabad a hivatalokba mennie. Ha törvénynek ezt a rendelkezését az ii] renddel, amelyben egy-egy ügyfél a tolongás miatt alig juthat be a hivatalba dolga elvégzésére. A városházán máris olyan tolongások vannak, főképen a gazdasági ta­nácsnok hivatala előtt, hogy bizony Náci bácsi alig birja a rendet fenn­tartani. Azután mit Szólnak ehhez a közönségregulázó rendelkezéshez a tisztviselők, akik az ügyek termé­szeténél fogva a közönséggel állan­dóan érintkezniök kell! Majd elválik! A lenesehegyi kvarchomokbánya évi 1000 vaggon homokot igér a városnak A régi téglaház mellett lévő len­csehegyi kvarc-homokbánya bányá­szási munkálatai megkezdődtek. A bérlő közlései szerint, amelyeket a városi gazdasági hivatalban tett meg, aJJ bánya homokanyagán végzett vegyvizsgálatok igen jó eredmény­nyel végződtek, úgyhogy alapos remény van arra, hogy a magyar­országi üveggyáraknál el lehet helyezni a kitermelendő kvarc­homokot. A belügyminiszter jóváhagyta a legelőjavítási kölcsönt Tavaszkor megkezdődnek a javítási munkálatok. A helyzet az, hogy a szerződés, amelyet a város a bérlővel kötött a kitermelést illetően, jóval ki­sebb mennyiséget kontemplált, mint amennyit a bányából valóban ki lehet hozni. Most kiderült az az ör­vendetes tényállás, hogy a lencse­hegyi kőbányából már az első években 800—1000 vagon kvarc­homok kibányászásáról lehet szó. "A régen várt legelőjavítási köl­csön felvételének belügyminiszteri jóváhagyása megérkezett a város­házára. A 43.700 pengőt kitevő köl­csön — mint ismeretes — Eszter­gom város meglehetősen rossz kar­ban levő legelőterületeinek feljaví­tására eszközöltetett ki, amely gazdaközönségünk régi óhaja volt. Alig folyhatott le városi közgyű­lés anélkül, hogy a legelő állapota miatt ne panaszkodtak volna gazda­képviselőink. A jóváhagyás megérkezése után dr. Antóny Béla polgármes­ter azonnal felterjesztéssel élt a földmivelési miniszter­hez, hogy a kölcsönt és a 7000 pengő államsegélyt fo­lyósítani szíveskedjék. női és leányka télikabátok hitetlen olcsóért Vermesnél.

Next

/
Thumbnails
Contents