ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-15 / 150. szám

bérének megfelelő összegű pontos fizetését biztosítani fogja, és ez az első feltétele a tatarozási munkálatok megkezdhetésének. As Esztergomi Oltáregyesület kiállításának ünnepélyes megnyitása. Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 12-én, vasárnap tartotta szokásos havi szentségimádását és ezzel kapcsolatban megnyitotta munkakiállitását is, amilyent már két év óta nem rendezett a vízivárosi zárdában folyt nagyarányú építkezések miatt. A kiállítás a zárdaépület újonnan épült részében nyert elhelyezést egy hatalmas, világos szép teremben, amelybe a Szent János-utcából nyilt a bejárat. A megnyitási ünnepélyre nagy számban gyűltek egybe az érdeklődők és az Oltáregyesület tagjai. Az ünnepély a Pápai himnussal kezdődött, amelyet az apácanövendékek énekkara adott elő. E közben vonult be püspöki ornátusban asszisztenciával dr. Breyer István püspök a kiállítási terembe. Itt a püspököt dr. Tóth Kálmán teológiai tanár, az Oltáregyesület agilis új igazgatója üdvözölte a tőle megszokott tartalmas, nemes gondolatokat kiváltó beszéddel, kérve őt a kiállítás megnyitására és a kiállított egyházi ruhák megáldására. Dr. Breyer István püspök erre nagy figyelem közben mondotta el megnyitó beszédét, melynek gondolatmenete a következő volt: A püspök beszéde. — Magasztos, szép munka az Oltáregyesület munkája, mert nagy szeretetet és nagy áldozatot feltételez és kivan meg tagjaitól. De hálás munka is, mert mintegy meghálálni igyekszik azt a végtelen nagy jót, amit Krisztus Urunk tett a nővel, midőn kiemelte a pogány világ erkölcstelenségéből ; nyilvánvalóvá tette a nő emberi méltóságát és Isten előtt teljesen egyenlővé tette a férfival. Nagy szeretet kell az oltáregyleti munkához, mint minden áldozathoz, mert szeretet nélkül hideg a sziv és nem mozgékony a kéz. Legyen példa erre Nagy Szent Teréziának szeráfi szeretete. Égett mindig a vágytól, hogy jót tehessen az Egyház és emberbarátai üdvéért, s nem volt életének egyetlen napja sem, amelyen valami jót ne tett volna. Ilyen áldozatos, égő szeretetről beszél ez az oltáregyesületi kiállítás is, amely arra van hivatva, hogy az édes Jézust öltöztesse és különösen elhagyott, szegény lakhelyeit lássa el puha melegséggel és az Eucharistiához illő fénnyel. Legyen mindnyájunkban legalább egy szikra ebből a szeretetből és ápoljuk azt azzal a sok kegyelemmel, amit itt a munkaórákon és szentségimádásokon nyerhetünk. A püspök végül a Rómába utazott, de lélekben jelenlevő biboros-hercegprimás üdvözletét és áldását adta át mindazoknak, akik imádkozó és dolgozó tagjai az Oltáregyesületnek. Ezután az egyházi ruhák megáldása következett, amelyeket, mielőtt átadnának rendeltetésüknek, az Egyház imádságával ás áldásával látnak el s ezzel mintegy kivonják a profán használatból. A szentelési szertartás alatt az énekkar Oltáriszentségről szóló énekekkel emelte a kegyeletes aktus bensőségét. A kiállítás. A szertartás végeztével a püspök és a jelenvolt közönség tüzetesen megszemlélte a kiállított szebbnélszebb egyházi ruhákat, amelyek egy nagy része eredeti munka, másrészük, különösen a kazulák, stólák, manipulusok és infulák egy némelyike szeretetteljes kezek gondos javitó munkája folytán kelti teljesen újnak benyomását. Volt olyan miseruha, amelyet jóformán már foszlányokból kellett újjáalkotni és a tevékeny szeretet a lehetetlent is nagyszerűen sikerült hasznavehető tárggyá tudta átvarázsolni. Megjegyzendő, hogy a kiállítás nem tartalmazta a helybeli oltáregyleti tagok két évi munkájának összes eredményét, mert igen sok kijavított egyházi ruhát sürgősen kellett visszaküldeni a szegény vidéki templomokba, ahonnét mindig bizalommal fordulhatnak ilyen ügyekben az Oltáregyesület szakavatott tagjaihoz. A kiállítás valamennyi darabját névtelenül, egyedül Isten szeretetéből és az Úr dicsőségére készítették j és ajánlották fel egyházi célokra \ azok készítői. Ha mégis kiemeljük

1 e névtelenek sorából Germania] kedvesnővéi nek, a zárdatemplom! sekrestyésének nevét, a jelenvolt; hozzáértő és a munkák nagyszerű-j ségét méltányolni tudó közönség kérésének teszünk eleget. A csendes kitartó, türelmes munka ma is úgy folyik a zárdák szent falai között, mint akár a középkorban, amikor ugyanez a lelkület a kódexek gyöngybetűit és a művészet páratlan remekeit termelte ki Isten dicsőségére és a késő utókor bámulatára. A kiállítást hétfőn este zárták be az oltáregyleti választmányi üléssel kapcsolatban. As alispán meleghangú felhívása a vármegye munkásságához. .Forduljatok panaszaitokkal a hatóságokhoz és a minden községben megszervezendő segélyező bizottságokhoz !" Palkovics László alispán az alábbi felhívást bocsátotta ki, amely mindenütt a vármegye területén falragaszok alakjában is olvasható: „Munkás Testvérek! Az országszerte jelentkező munkanélküliséget és az annak nyomán támadt elégedetlenséget és elkeseredett hangulatot felhasználva, a közelmúlt időben egyes lelkiismeretlen izgatók a minden társadalmi és gazdasági rendet felforgató oroszországi szovjet által támogatott aknamunkájukkal a , hatóságoknak minden tiltó és figyelmeztető rendelkezése ellenére az ország egyes helyein és különösen a fővárosban a munkásságot tüntető felvonulásokban kivitték az utcára, amely alkalmakkor azoknak egyes rendbontó elemei súlyos következményekkel járó és véres összeütközéseket eredményező erőszakos cselekményekre ragadtatták magukat. A mai napon tartott közgyűlésünkön őszinte örömmel és benső megelégedéssel állapítottuk meg, hogy törvényhatóságunk hazafias, jó érzésű és józan belátású munkássága ezektől a mozgalmaktól és tüntetésektől kezdettől fogva távoltartotta magát és igaz magyar munkáshoz méltó nyugodt öntudattal, csendben végezte tovább napi munkáját. Örömmel jelentjük ki, hogy büszkék vagyunk erre a hazafias érzésű munkásságunkra, amely minden rendbontó kísérletet magától távol tartva, nem engedte lelkéhez férkőzni az izgatás szellemét és ezen követésre méltó, dicséretes magatartásáért törvényhatóságunk munkásságának és különösen a szénbányamunkásoknak legteljesebb elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki. Munkás Testvérek! Mink ezen hazafias érzésű munkássággal testben és lélekben egyek vagyunk, veletek együtt érzünk, és egy szebb és jobb jövő reményében együtt viseljük a közös nehéz magyar sorsot. Éppen ezért a mostani válságos és nehéz időkben első kötelességünknek ismerjük sorsotok jobbrafordulására és különösen a fenyegető munkanélküliség megszüntetésére és súlyos következményeinek enyhítésére a magunk részéről is minden rendelkezésünkre álló eszközzel minden lehetőt megtenni. minŐSÉGE^RZDfi-SAGOSSAGfi FELÜLmÚLHRTRTLRn .

A EGYESÜLT IPRRíTlŰVEK RT* BUDRPE5T.V. VlunQ*aAjZAR-m32Képviseli: BÁDER FÜREDI JÓZSEF| fakereskedő, Sárisáp. E végből megfelelő intézkedéseket tettünk aziránt, hogy a munkanélkülieknek megfelelő munkaalkalmakat nyújthassunk és az e célra | szükséges anyagi eszközöket költségvetésünkben, külön inségadó kivetésével, valamint a legszélesebb körben foganatosítandó társadalmi gyűjtés útján fogunk igyekezni legalább részben biztosítani. Alapelvül azonban azt tűztük ki, hogy munkabíró munkanélkülieknek segély csakis munkaalkalmak nyújtásával, tehát megfelelő munka teljesítése ellenében nyújtható. Tüntetésekkel, erőszakossággal, az| elégül etlenség mesterséges felszitásával, a társadalmi és gazdasági rend megbontásával nem lehet a munkásság bajain segíteni és a munkanélküliséget megszüntetni. Ezek a bajok világszerte jelentkeznek és elsősorban kapcsolatosak azzal a világszerte jelentkező gazdasági válsággal, amelynek legfőbb okozói az igazságtalan és oktalan békeszerződések, melyek legsúlyosabban éppen bennünket, magyarokat sújtottak. Csakis összetartással és kölcsönös egyetértéssel lehet ezeken a bajokon segíteni. Forduljatok tehát bajaitokkal és panaszaitokkal teljes bizalommal a hatóságokhoz és a minden községben megszervezendő segélyző bizottsá-1 gokhoz, akik minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a jogos panaszok orvosoltassanak és a munkanélküliek munkát kapjanak. Mutassatok a magyar munkásságnak továbbra is példát abban, hogy a becsületes magyar munkás a legnehezebb időkben is hű marad hazájához, megőrzi józan nyugalmát és nem esik martalékául az idegen célokat szolgáló lelkiismeretlen izgatók csábításainak. Kelt Esztergomban, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék lövény hatósági bizottságának 1930. évi szeptember 25-én tartott rendkívüli közgyűléséből. A vármegye közönsége nevében Palkovics s. k. alispán." A jövő magyar középosztályát az iparnak kell eltartania. Gyermekeire gondol az, aki magyar árut vásárol. A „Magyar Hét" október 16—26-ig tart. rak m