ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-15 / 150. szám

bérének megfelelő összegű pontos fizetését biztosítani fogja, és ez az első feltétele a tatarozási munkála­tok megkezdhetésének. As Esztergomi Oltáregyesület kiállításának ünnepélyes megnyitása. Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 12-én, vasárnap tartotta szokásos havi szentségimádását és ezzel kap­csolatban megnyitotta munkakiálli­tását is, amilyent már két év óta nem rendezett a vízivárosi zárdában folyt nagyarányú építkezések miatt. A kiállítás a zárdaépület újonnan épült részében nyert elhelyezést egy hatalmas, világos szép teremben, amelybe a Szent János-utcából nyilt a bejárat. A megnyitási ünnepélyre nagy számban gyűltek egybe az ér­deklődők és az Oltáregyesület tagjai. Az ünnepély a Pápai himnussal kezdődött, amelyet az apácanöven­dékek énekkara adott elő. E közben vonult be püspöki ornátusban asszisz­tenciával dr. Breyer István püspök a kiállítási terembe. Itt a püspököt dr. Tóth Kálmán teológiai tanár, az Oltáregyesület agilis új igazga­tója üdvözölte a tőle megszokott tartalmas, nemes gondolatokat ki­váltó beszéddel, kérve őt a kiállítás megnyitására és a kiállított egyházi ruhák megáldására. Dr. Breyer István püspök erre nagy figyelem közben mondotta el megnyitó be­szédét, melynek gondolatmenete a következő volt: A püspök beszéde. — Magasztos, szép munka az Oltáregyesület munkája, mert nagy szeretetet és nagy áldozatot feltételez és kivan meg tagjaitól. De hálás munka is, mert mintegy meghálálni igyekszik azt a végtelen nagy jót, amit Krisztus Urunk tett a nővel, midőn kiemelte a pogány világ er­kölcstelenségéből ; nyilvánvalóvá tette a nő emberi méltóságát és Isten előtt teljesen egyenlővé tette a férfival. Nagy szeretet kell az oltáregyleti munkához, mint minden áldozathoz, mert szeretet nélkül hideg a sziv és nem mozgékony a kéz. Legyen példa erre Nagy Szent Teréziának szeráfi szeretete. Égett mindig a vágytól, hogy jót tehessen az Egy­ház és emberbarátai üdvéért, s nem volt életének egyetlen napja sem, amelyen valami jót ne tett volna. Ilyen áldozatos, égő szeretetről be­szél ez az oltáregyesületi kiállítás is, amely arra van hivatva, hogy az édes Jézust öltöztesse és különösen elhagyott, szegény lakhelyeit lássa el puha melegséggel és az Eucharis­tiához illő fénnyel. Legyen mind­nyájunkban legalább egy szikra ebből a szeretetből és ápoljuk azt azzal a sok kegyelemmel, amit itt a munkaórákon és szentségimádá­sokon nyerhetünk. A püspök végül a Rómába utazott, de lélekben jelenlevő biboros-herceg­primás üdvözletét és áldását adta át mindazoknak, akik imádkozó és dolgozó tagjai az Oltáregyesületnek. Ezután az egyházi ruhák megáldása következett, amelyeket, mielőtt át­adnának rendeltetésüknek, az Egy­ház imádságával ás áldásával látnak el s ezzel mintegy kivonják a profán használatból. A szentelési szertartás alatt az énekkar Oltáriszentségről szóló énekekkel emelte a kegyeletes aktus bensőségét. A kiállítás. A szertartás végeztével a püspök és a jelenvolt közönség tüzetesen megszemlélte a kiállított szebbnél­szebb egyházi ruhákat, amelyek egy nagy része eredeti munka, más­részük, különösen a kazulák, stólák, manipulusok és infulák egy némelyike szeretetteljes kezek gondos javitó munkája folytán kelti teljesen újnak benyomását. Volt olyan miseruha, amelyet jóformán már foszlányok­ból kellett újjáalkotni és a tevékeny szeretet a lehetetlent is nagyszerűen sikerült hasznavehető tárggyá tudta átvarázsolni. Megjegyzendő, hogy a kiállítás nem tartalmazta a helybeli oltáregyleti tagok két évi munkájá­nak összes eredményét, mert igen sok kijavított egyházi ruhát sürgő­sen kellett visszaküldeni a szegény vidéki templomokba, ahonnét min­dig bizalommal fordulhatnak ilyen ügyekben az Oltáregyesület szak­avatott tagjaihoz. A kiállítás valamennyi darabját névtelenül, egyedül Isten szereteté­ből és az Úr dicsőségére készítették j és ajánlották fel egyházi célokra \ azok készítői. Ha mégis kiemeljük 1 e névtelenek sorából Germania] kedvesnővéi nek, a zárdatemplom! sekrestyésének nevét, a jelenvolt; hozzáértő és a munkák nagyszerű-j ségét méltányolni tudó közönség kérésének teszünk eleget. A csendes kitartó, türelmes munka ma is úgy folyik a zárdák szent falai között, mint akár a középkorban, amikor ugyanez a lelkület a kódexek gyöngy­betűit és a művészet páratlan reme­keit termelte ki Isten dicsőségére és a késő utókor bámulatára. A kiállítást hétfőn este zárták be az oltáregyleti választmányi ülés­sel kapcsolatban. As alispán meleghangú felhívása a vármegye munkásságához. .Forduljatok panaszaitokkal a hatóságokhoz és a minden községben megszervezendő segélyező bizottságokhoz !" Palkovics László alispán az alábbi felhívást bocsátotta ki, amely min­denütt a vármegye területén falra­gaszok alakjában is olvasható: „Munkás Testvérek! Az országszerte jelentkező munka­nélküliséget és az annak nyomán támadt elégedetlenséget és elkesere­dett hangulatot felhasználva, a közel­múlt időben egyes lelkiismeretlen izgatók a minden társadalmi és gaz­dasági rendet felforgató oroszországi szovjet által támogatott aknamun­kájukkal a , hatóságoknak minden tiltó és figyelmeztető rendelkezése ellenére az ország egyes helyein és különösen a fővárosban a munkás­ságot tüntető felvonulásokban kivit­ték az utcára, amely alkalmakkor azoknak egyes rendbontó elemei súlyos következményekkel járó és véres összeütközéseket eredményező erőszakos cselekményekre ragad­tatták magukat. A mai napon tartott közgyűlésün­kön őszinte örömmel és benső meg­elégedéssel állapítottuk meg, hogy törvényhatóságunk hazafias, jó ér­zésű és józan belátású munkássága ezektől a mozgalmaktól és tüntetések­től kezdettől fogva távoltartotta ma­gát és igaz magyar munkáshoz méltó nyugodt öntudattal, csendben végezte tovább napi munkáját. Örömmel jelentjük ki, hogy büsz­kék vagyunk erre a hazafias érzésű munkásságunkra, amely minden rendbontó kísérletet magától távol ­tartva, nem engedte lelkéhez fér­kőzni az izgatás szellemét és ezen követésre méltó, dicséretes maga­tartásáért törvényhatóságunk mun­kásságának és különösen a szén­bányamunkásoknak legteljesebb el­ismerésünket és köszönetünket fejez­zük ki. Munkás Testvérek! Mink ezen hazafias érzésű munkássággal testben és lélekben egyek vagyunk, veletek együtt érzünk, és egy szebb és jobb jövő reményében együtt viseljük a közös nehéz magyar sorsot. Éppen ezért a mostani válságos és nehéz időkben első kötelességünknek is­merjük sorsotok jobbrafordulására és különösen a fenyegető munkanélkü­liség megszüntetésére és súlyos kö­vetkezményeinek enyhítésére a ma­gunk részéről is minden rendelke­zésünkre álló eszközzel minden lehetőt megtenni. minŐSÉGE^RZDfi-SAGOSSAGfi FELÜLmÚLHRTRTLRn . A EGYESÜLT IPRRíTlŰVEK RT­* BUDRPE5T.V. VlunQ*aAjZAR-m32­Képviseli: BÁDER FÜREDI JÓZSEF| fakereskedő, Sárisáp. E végből megfelelő intézkedéseket tettünk aziránt, hogy a munkanél­külieknek megfelelő munkaalkalma­kat nyújthassunk és az e célra | szükséges anyagi eszközöket költség­vetésünkben, külön inségadó kive­tésével, valamint a legszélesebb körben foganatosítandó társadalmi gyűjtés útján fogunk igyekezni leg­alább részben biztosítani. Alapelvül azonban azt tűztük ki, hogy munka­bíró munkanélkülieknek segély csak­is munkaalkalmak nyújtásával, tehát megfelelő munka teljesítése ellené­ben nyújtható. Tüntetésekkel, erőszakossággal, az| elégül etlenség mesterséges felszitá­sával, a társadalmi és gazdasági rend megbontásával nem lehet a munkásság bajain segíteni és a munkanélküliséget megszüntetni. Ezek a bajok világszerte jelentkez­nek és elsősorban kapcsolatosak azzal a világszerte jelentkező gaz­dasági válsággal, amelynek legfőbb okozói az igazságtalan és oktalan békeszerződések, melyek legsúlyo­sabban éppen bennünket, magyaro­kat sújtottak. Csakis összetartással és kölcsönös egyetértéssel lehet ezeken a bajokon segíteni. Fordul­jatok tehát bajaitokkal és panaszai­tokkal teljes bizalommal a hatósá­gokhoz és a minden községben megszervezendő segélyző bizottsá-1 gokhoz, akik minden igyekezetük­kel azon lesznek, hogy a jogos pa­naszok orvosoltassanak és a munka­nélküliek munkát kapjanak. Mutassatok a magyar munkásság­nak továbbra is példát abban, hogy a becsületes magyar munkás a leg­nehezebb időkben is hű marad ha­zájához, megőrzi józan nyugalmát és nem esik martalékául az idegen célokat szolgáló lelkiismeretlen iz­gatók csábításainak. Kelt Esztergomban, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék lövény hatósági bizottságának 1930. évi szeptember 25-én tartott rendkívüli közgyűlésé­ből. A vármegye közönsége nevében Palkovics s. k. alispán." A jövő magyar középosztályát az iparnak kell eltartania. Gyer­mekeire gondol az, aki magyar árut vásárol. A „Magyar Hét" október 16—26-ig tart. rak m

Next

/
Thumbnails
Contents