ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-10-08 / 147. szám
XXXV. évfolyam, 147. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. október 8 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előíizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A bíboros-hercegprímás is megjelent as Oltáregyesület vasárnapesti ünnepélyén. Az- Esztergomi Oltáregyesület f. hó 5-én a gimnázium dísztermében tartotta ünnepségét, melyen dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is megjelent, s képviselve volt Esztergom minden társadalmi osztálya. Az egyesület már évek hosszú során át csendben, de annál nagyobb buzgósággal működik s munkájának eredményét az évenként megismétlődő kiállításokon mutatja be az érdeklődőknek. Ez idei október 12-én megnyíló kiállitását most ünnepség előzte meg, melynek szép komoly számai méltán kivívták a hallgatóság' nagyfokú tetszését és érdeklődését. A Zenekedvelők Köre Béres István theol. tanár vezénylésével M. W. Balfe: The Bohmain Girl, Nyitányt és G. Verdi: Egyveleg a Troubadour című operából zeneművet adta Jő. A minden alkalommal kiváló élvezetet nyújtó zenekar működése élénk tetszést váltott ki. Reusz Ferencné Klug I.: Az én Istenem című költeményét szavalta a mély átérzés ihletével, az Istent kereső s előtte leboruló ember örök vágyának gyönyörű megérzékítésével. Blazsek Józsefné kedves, tisztacsengésű hangon irredenta dalokat énekelt meleg, közvetlen egyszerűséggel Dr. Tóth Kálmán theológiai tanár, az Oltáregyesület igazgatója amerikai útjáról tartott rendkívül érdekes előadást, amelynek közlését vasárnapi tárcarovatunkban kezdjük. Az Újvilág sok érdekessége, nagy mozgalmassága után az itthon csendjét élvezve dr Tóth Kálmán a régi jó magyar közmondással fejezte be felolvasását: „Mindenütt jó, de legjobb itthon!" A vármegye kir. tanfelügyelője pedagógiai kölcsönkönyvtárt szervezett és a virágkultuszt köti a tanítóság lelkére. F. hó 16-án Esztergomban lesz az első idei pedagógiai szeminárium. Dr. Sághy Imre Komárom és Esztergom vármegyék kir. tanfelügyelője körlevelet küldött a megye valamennyi elemi népiskolájának, amely körlevélben elsősorban a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével életbelépett tanítói továbbképzős, pedagógiai szemináriumok 1930—31. tanévi tervezetét közli. Eszerint lesz beszéd- és értelemgyakorlat a III. és IV. osztály számára, olvasmánytárgyalás az V. és VI. osztály számára, földrajz a IV., V. és VI. oszály számára, és torna az elemi népiskola összes osztályai számára szeminárium keretében. Minden szeminárium elméleti előadásból és gyakorlati tanítás bemutatásából fog állni és pedig a kitűzött napon délelőtt 10—12 óráig egyfolytában azért, hogy a messzebb helyekre való tanítók idejében hazamehessenek. Az úi modell A szemináriumok Esztergomban, Tóvároson, Tatabányán és Komáromban, mindenütt ugyanazon helyeken, illetőleg iskolákban fognak megtartatni, mint az előző tanévben. Az első szemináriumi összejövetel (beszéd- és értelemgyakorlat) I. Esztergomban f. hó 16-án, II. Komáromban f. hó 20-án, Ili. Tatabányán f. hó 21-én, IV. Tóvároson f, hó 22-én. Ezekre a kettős vármegye összes tanítóit meghívja a kir. tanfelügyelő. Ugyanebben a körlevélben tudatja a tanítósággal a kir. tanfelügyelő, hogy a vármegyei tanítóegyesület vezetőségével együtt egy pedagógiai köl csönköny vtárt szervezett. A könyvtár kezelője Hajnali Kálmán esztergomi tanitó. A könyvtárban egyelőre az uj népiskolai tanterv szellemében irt vezérkönyvek vannak. A könyveket csekély használati dij befizetése ellenében bármely tanitó igénybeveheti. Erre a tanítóság figyelmét már most azzal hivja fel, hogy a könyveknek posta utján való elküldését a fenti könyvtáros fogja eszközölni. A befolyó használati dijakat ujabb munkák beszerzésére fogják fordítani. Egyébként mindenféle ajándékkönyveket is szívesen fogadnak. Megragadja az alkalmat arra nézve is a kir. tanfelügyelő, hogy a tanítóság figyelmét fölhívja a virágkultusz gyermeknevelő hatására is. Szükségesnek tartja, hogy a gyermekek ráneveltessenek arra, hogy az iskolák, templomok, feszületek és mindennemű vallási objektumok környékét — a szülők érdeklődésének felkeltése és segítése mellett — virágokkal díszítsék és azokat gondozzák. Borzalmas motorkerékpárszerencsétlenség történt Dömösön. A clömösi országút mentén, ott, ahol az 15000 voltos áramvezeték oszlopa áll a Dunaparton, borzalmas motorkerékpárszerencsétlenség történt vasárnap délután. Az esetről tudósításunk a következő : Német József győri géplakatos három társával együtt testvérének meglátogatására a visegrádi Horthy Miklós szanatóriumba ment. Visszafelé motorkerékpáron jöttek és meglehetősen gyors tempóban hajtottak Dömösön keresztül. Nem lassítottak a Zöld-féle vendéglővel szemben lévő nagy kanyarodónál sem s így .történt a szerencsétlenség. Német géplakatos kerékpárja teljes sebességgel nekifutott az említett, villanyoszlopnak, amely az út mellett áll. A gép öszszetörött, utasa pedig kivágódott az útra, homloka behasadt, balszeme kifolyt, agyveleje kiloccsant és élettelenül terült el a földön. A faluból azonnal a szerencsétlenség színhelyére siettek, majd telefonáltak a mentőkért, akik az esztergomi Kolos-kórházba szállították a borzalmas sebekből vérző Németet, ahol meghalt. A szerencsétlenség ügyében azonnal megindult a vizsgálat. Tény az, hogy a dömösi nagy kanyarodónál semmiféle tábla, vagy figyelmeztetés nincs a lassítás jelzésére. As elemi iskolai tanulók és a tandíj. Az egyik esztergomi lapban „Hol van az igazi nyomorúság?" cim alatt egy ismertető cikk jelent meg, melyben Basa utca 1. szám alatt tapasztaltak között ez foglaltatik : „Két kislányom tegnap azzal jött haza, hogy kiteszik az iskolából, ha nem fizetjük meg a tandíjat." Kíváncsi voltam rá, hogy melyik nyilvános elemi iskola lehet az, amelyikéből a szegény ember gyermekét ki lehet tenni, mert szülőjének nincs a tandíjra egy pengője. Elmentem tehát Basa-utca 1. szám alá Zatykó János munkanélküli kőművessegédhez, ahol megtudtam, hogy a vízivárosi zárda elemi iskolájába járnak a kislányok, de a tandíjat már el is engedték nekik. Amikor 1868-ban megalkották a népiskolai törvényt, kötelezővé és ingyenessé mondották ki az elemi iskolai tanítást. Ingyenes is volt mindaddig, amíg nem létesítettek ftanítói és ifjúsági könyvtárakat. Ezeknek a címén szedettek pár fillér díjat, ami érvényben is volt valamelyes miniszteri rendelet alapján 1929—30. tanév végéig. A folyó tanévre, — valószínűleg a pénz értékének emelkedése, vagy a keresetképesség emelkedése, de lehet, hogy a búzaárak magassága a szükségleti cikkek áresése (???) következtében a közoktatásügyi m. kir. miniszter 882—4-604—930. VIII. f. számú rendeletével felemelte a tandíjat fejenként egy pengőre, amit azután a hatóságok és a kedves nővérek nem győznek elengedni. A sok irka-firka és kellemetlenségtől eltekintve, furcsán fest az ingyenes népoktatás egy pengős tandíjjal. Különös háttere van ennek az egy pengős tandíjnak. Amíg eddig a közületek voltak kötelesek tanszerrel ellátni a szegénysorsú elek ész no! átmeneti kabáto k és kész női "íiiodel ruhákból már nagy választék Vermesnél To Kossuth L.-u szám.