ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-08 / 147. szám

XXXV. évfolyam, 147. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. október 8 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előíizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A bíboros-hercegprímás is meg­jelent as Oltáregyesület vasár­napesti ünnepélyén. Az- Esztergomi Oltáregyesület f. hó 5-én a gimnázium dísztermében tartotta ünnepségét, melyen dr. Se­rédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is megjelent, s képviselve volt Esz­tergom minden társadalmi osztálya. Az egyesület már évek hosszú so­rán át csendben, de annál nagyobb buzgósággal működik s munkájának eredményét az évenként megismét­lődő kiállításokon mutatja be az ér­deklődőknek. Ez idei október 12-én megnyíló kiállitását most ünnepség előzte meg, melynek szép komoly számai méltán kivívták a hallgató­ság' nagyfokú tetszését és érdeklő­dését. A Zenekedvelők Köre Béres István theol. tanár vezénylésével M. W. Balfe: The Bohmain Girl, Nyitányt és G. Verdi: Egyveleg a Troubadour című operából zeneművet adta Jő. A minden alkalommal ki­váló élvezetet nyújtó zenekar mű­ködése élénk tetszést váltott ki. Reusz Ferencné Klug I.: Az én Istenem című költeményét szavalta a mély átérzés ihletével, az Istent kereső s előtte leboruló ember örök vágyának gyönyörű megérzékíté­sével. Blazsek Józsefné kedves, tiszta­csengésű hangon irredenta dalokat énekelt meleg, közvetlen egyszerű­séggel Dr. Tóth Kálmán theológiai tanár, az Oltáregyesület igazgatója ameri­kai útjáról tartott rendkívül érdekes előadást, amelynek közlését vasár­napi tárcarovatunkban kezdjük. Az Újvilág sok érdekessége, nagy mozgalmassága után az itthon csend­jét élvezve dr Tóth Kálmán a régi jó magyar közmondással fejezte be felolvasását: „Mindenütt jó, de leg­jobb itthon!" A vármegye kir. tanfelügyelője pedagógiai kölcsönkönyvtárt szervezett és a virágkultuszt köti a tanítóság lelkére. F. hó 16-án Esztergomban lesz az első idei pedagógiai szeminárium. Dr. Sághy Imre Komárom és Esztergom vármegyék kir. tanfel­ügyelője körlevelet küldött a megye valamennyi elemi népiskolájának, amely körlevélben elsősorban a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével életbelépett tanítói to­vábbképzős, pedagógiai szeminári­umok 1930—31. tanévi tervezetét közli. Eszerint lesz beszéd- és érte­lemgyakorlat a III. és IV. osztály számára, olvasmánytárgyalás az V. és VI. osztály számára, földrajz a IV., V. és VI. oszály számára, és torna az elemi népiskola összes osztá­lyai számára szeminárium keretében. Minden szeminárium elméleti elő­adásból és gyakorlati tanítás bemu­tatásából fog állni és pedig a kitű­zött napon délelőtt 10—12 óráig egyfolytában azért, hogy a messzebb helyekre való tanítók idejében haza­mehessenek. Az úi modell A szemináriumok Esztergomban, Tóvároson, Tatabányán és Komá­romban, mindenütt ugyanazon he­lyeken, illetőleg iskolákban fognak megtartatni, mint az előző tanévben. Az első szemináriumi összejövetel (beszéd- és értelemgyakorlat) I. Esztergomban f. hó 16-án, II. Komá­romban f. hó 20-án, Ili. Tatabányán f. hó 21-én, IV. Tóvároson f, hó 22-én. Ezekre a kettős vármegye összes tanítóit meghívja a kir. tanfelügyelő. Ugyanebben a körlevélben tudatja a tanítósággal a kir. tanfelügyelő, hogy a vármegyei tanítóegyesület vezetőségével együtt egy pedagógiai köl csönköny vtárt szervezett. A könyv­tár kezelője Hajnali Kálmán eszter­gomi tanitó. A könyvtárban egyelőre az uj népiskolai tanterv szellemé­ben irt vezérkönyvek vannak. A könyveket csekély használati dij befizetése ellenében bármely tanitó igénybeveheti. Erre a tanítóság fi­gyelmét már most azzal hivja fel, hogy a könyveknek posta utján való elküldését a fenti könyvtáros fogja eszközölni. A befolyó használati dija­kat ujabb munkák beszerzésére fog­ják fordítani. Egyébként mindenféle ajándékkönyveket is szívesen fogad­nak. Megragadja az alkalmat arra nézve is a kir. tanfelügyelő, hogy a taní­tóság figyelmét fölhívja a virágkul­tusz gyermeknevelő hatására is. Szükségesnek tartja, hogy a gyer­mekek ráneveltessenek arra, hogy az iskolák, templomok, feszületek és mindennemű vallási objektumok környékét — a szülők érdeklődésé­nek felkeltése és segítése mellett — virágokkal díszítsék és azokat gon­dozzák. Borzalmas motorkerékpárszeren­csétlenség történt Dömösön. A clömösi országút mentén, ott, ahol az 15000 voltos áramvezeték oszlopa áll a Dunaparton, borzal­mas motorkerékpárszerencsétlenség történt vasárnap délután. Az esetről tudósításunk a követ­kező : Német József győri géplakatos három társával együtt testvérének meglátogatására a visegrádi Horthy Miklós szanatóriumba ment. Visszafelé motorkerékpáron jöttek és megle­hetősen gyors tempóban hajtottak Dömösön keresztül. Nem lassítot­tak a Zöld-féle vendéglővel szem­ben lévő nagy kanyarodónál sem s így .történt a szerencsétlenség. Német géplakatos kerékpárja teljes sebességgel nekifutott az emlí­tett, villanyoszlopnak, amely az út mellett áll. A gép ösz­szetörött, utasa pedig kivágódott az útra, homloka behasadt, bal­szeme kifolyt, agyveleje kiloccsant és élettelenül terült el a földön. A faluból azonnal a szerencsét­lenség színhelyére siettek, majd telefonáltak a mentőkért, akik az esztergomi Kolos-kórházba szállítot­ták a borzalmas sebekből vérző Németet, ahol meghalt. A szerencsétlenség ügyében azon­nal megindult a vizsgálat. Tény az, hogy a dömösi nagy kanyarodónál semmiféle tábla, vagy figyelmezte­tés nincs a lassítás jelzésére. As elemi iskolai tanulók és a tandíj. Az egyik esztergomi lapban „Hol van az igazi nyomorúság?" cim alatt egy ismertető cikk jelent meg, melyben Basa utca 1. szám alatt tapasztaltak között ez foglal­tatik : „Két kislányom tegnap azzal jött haza, hogy kiteszik az iskolából, ha nem fizetjük meg a tandíjat." Kíváncsi voltam rá, hogy melyik nyilvános elemi iskola lehet az, amelyikéből a szegény ember gyer­mekét ki lehet tenni, mert szülőjé­nek nincs a tandíjra egy pengője. Elmentem tehát Basa-utca 1. szám alá Zatykó János munkanélküli kőművessegédhez, ahol megtudtam, hogy a vízivárosi zárda elemi isko­lájába járnak a kislányok, de a tandíjat már el is engedték nekik. Amikor 1868-ban megalkották a népiskolai törvényt, kötelezővé és ingyenessé mondották ki az elemi iskolai tanítást. Ingyenes is volt mindaddig, amíg nem létesítettek ftanítói és ifjúsági könyvtárakat. Ezeknek a címén szedettek pár fillér díjat, ami érvényben is volt valamelyes miniszteri rendelet alap­ján 1929—30. tanév végéig. A folyó tanévre, — valószínűleg a pénz értékének emelkedése, vagy a ke­resetképesség emelkedése, de lehet, hogy a búzaárak magassága a szükségleti cikkek áresése (???) következtében a közoktatásügyi m. kir. miniszter 882—4-604—930. VIII. f. számú rendeletével felemelte a tandíjat fejenként egy pengőre, amit azután a hatóságok és a kedves nővérek nem győznek elengedni. A sok irka-firka és kellemetlenség­től eltekintve, furcsán fest az ingye­nes népoktatás egy pengős tandíjjal. Különös háttere van ennek az egy pengős tandíjnak. Amíg eddig a közületek voltak kötelesek tan­szerrel ellátni a szegénysorsú ele­k ész no! átmeneti kabáto k és kész női "íiiodel ruhákból már nagy választék Vermesnél To Kossuth L.-u szám.

Next

/
Thumbnails
Contents