ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-17 / 138. szám

érdekében mindenki megteszi köte­lességét. Ne legyen Magyarországon város, vagy község, ahol az idegen­forgalomnak egy szerve ne élne. Ne legyen Magyarországon város vagy község, amely ne gondoskodnék ar­ról, hogy valami nevezetessége, látni* valója ne legyen. Becsüljük meg, amit a természet önként adott ne­künk s azt igyekezzünk nemes el­gondolással hasznosítani, de a ter­mészet önkéntes adományán kivül teremtsünk mi is valamit, amivel az idegen figyelmét környékünkre, vá­rosunkra, községünkre felhivhatjuk. A különböző korszakok a műve­lődés fokát, bizonyos közfogyasztási cikkekkel mérték. Voltak, akik a szappanfogyasztás mértékét jelölték meg mint a kultúra fokmérőjét. Is­mét mások a villamosság, újabban a rádió terjedésével mérik a kultu­Amikor a Magyar Turista Egye­sület évről-évre megújuló Téry em­lékünnepélyéről irok, a magyar turisták ezreinek hálás lelkébe már­tom 'tollamat, hogy lerójam kegye­letünket, de rávilágítsak egyszer­smind azokra a gazdasági és erkölcsi tényezőkre is, amelyek Téry Ödön dr. úttörő munkája nyomán fakad­tak. Eme tényezők előnyeit mi, esz­tergomiak is élvezzük és ezért he­lyénvalónak találom e lap hasábjain is foglalkozni Téry Ödön dr. emlé­kével. A Magyar Turista Egyesület, mely­nek a mi turistáink egyik osztályát képezik, — szeptember 14-én emlék­ünnepet ült Dobogókő fejedelmi kilátást nyújtó ormán Téry Ödön dr. bronz relifje előtt. Remek őszi napsugaras időben több száz turista, férfi és nő, vala­mint egy szakasz cserkészifjú állta körül a szabadban felállított oltárt, mely felett lila őszi kökörcsinből összeállított hatalmas kereszt tekin­tett szét Dobogókő mogyoró- és kökénybokros fensikjára és lesett bele az áhítatosan fejethajtó turisták szivébe. Az oltárnál egy piarista tanár csendes tábori misét mondott. Az áhítatos csendbe belecsengeít az egyik turista dalárda néhány régi magyar egyházi éneke és a miséző pap beszédje. A szentmise alatt nagyon világo­san látszott, hogy mily közel áll azok lelke a Mindenhatóhoz, akik annyiszor gyönyörködnek alkotásá­nak ezerféle változatot nyújtó szép­ségeiben. Lehet, hogy a katholikuso­kon kivül más vallásfelekezetiek is voltak a misén, de azok mind turis­ták voltak s igy természetszerűleg hódolattal imádói annak az örök - Ürnak, aki a legkisebb fűszáltól az égbenyúló havas bércekig mindent megteremtett fenséges akaratával. A mezei virágokkal feldíszített sziklatömbökbe sülyesztett bronz­relif előtt Zsembery Gyula dr. a Magyar Cserkész Szövetség ügy­vezető elnöke a MTE évi működé­séről tartott beszámolói és bírálóul hivta a nagy úttörő lelkét s közvetí­tette annak örökké éríékes tanácsait, melyekkel életében annyiszor volt segítségére a magyar turisztikának.; Ki is volt tulajdonképen Téry Ödön dr. és mit csinált? Tudásban nagy, érintkezésben szerény, közvet­len, tevékenységben fáradhatatlan, kitartó. A magyar turisztikának út­törő megalapítója, Dobogókő fel­ismerője és kultiválója. Az ő kezde­rát. Biztosan merjük állítani, hogy ko­runk műveltségének legújabb fok­mérője az idegenforgalom lett. Az az ország, ahová az idegen szívesen megy, az az ország arról tesz tanú­bizonyságot, hogy súlyt helyez a fejlődésre, a művelődésre s az em­beri igények korszerű kielégítése révén számot tart arra, hogy a kul­turországok közé sorolják. Magyarország predesztinálva van arra, hogy a világ idegenforgalmi centrumainak egyike legyen. Egy­séges, célirányos munkát kell kifej­teni a magyar idegenforgalom érde­kében s ebből a munkából senki­sem hiányozhat, mert az idegenfor­galom az államháztartás egyik pozi­tív tétele s az idegenforgalom orszá­gos jelentősége megköveteli, hogy a munkából közhatóságok és magáno­sok egyaránt kivegyék részüket. ményezésére rándult ki Budapest közönségének egy része távolabbra a budai hegyek vendéglőinél. Terem­tett magának kis lelkes tábort, mely erkölcsileg közelebb hozta Budapes­tet a környék falaival, kiemelte az ifjúságot Budapest kávéházaiból s bevezette a természet tisztalevegőjű, testet és lelket edző hatalmas tem­plomába. Elhagyott kis hegyi fal­vakba idegenf oigalmat teremtett, Karácsonyfaünnepélyekkel szerete­tet lopott a falusi szegények lelkébe s kultúrát a faluk módosabb lako­saiba is. Egyengette a falu és város között tátongó szakadékot. Tevékeny­sége nem egy faluban jelentékeny forgalmat jelent ma. Mint gondos hadvezér, szeretetével, meggyőző erejével kisebb-nagyobb erődítmé­nyeket létesített a vidékek gócpont­jain. Munkássága nyomán turista­egyesületek és osztályok létesültek az ország minden táján. Budapest­tel együtt a vidék szellemi és fizikai •munkásainak robotosait rangkülönb­ség nélkül, demokratikus alapon kive­zette a szabad természetbe és ezzel áthidalta a társadalmi osztályok kö­zötti talán gyűlölködésre hajló kü­lönbségeket ís. Ebben a szellemben alakult meg .mint a MTE egyik vidéki erődít­ménye az Esztergomi Osztály is. Téry hatalmas úttörő szellemének köszönhetjük városunk turisztikai idegenforgalmát, a sokaktól irigyeli és •megbámult Vaskapui menedékház létesítését és az annyi műélvezetet nyújtó ^Turista Dalárdánk alakulását. Áz ő magyar szellemétől vezetve viszi ki vidékre az Esztergomi Osz­tály a magyar lelkeket állandóan ébrentartó, csüggedéstől megmentő magyar irredentát. V. I. ^|WI«IIIIIIIIIUI>lllllhÍiyilllMIIIUIllllllllflílUIIIIMIIIIIIIIIllllMIIII|ll|IIIM|ltíl<lltll jlill]NI>llll« Szent Imre-ün­nepség Héregen. Héreg, Gerecse vidékének festői fekvésű szép községe felejthetetlen ünnepségnek volt színhelye í. hó 14-én. Bányász József h. plébános buzgólkodása folytán Szent Imre­ünnepséget rendeztek a községben, amelyre városunkból a Turista Da­lárda is kivonult. A dalárda tagjainak oda- és vissza szállításáról a község gazdái gondos­kodtak, akiknek fogatai korareggel már Bajóton várták az esztergomia­kat. Bajótig a dalárda autóbuszon ment ki, inig a turista egyesület több tagja már előző napon indult, hogy az ünnepséget egy szép gere­csevidéki kirándulással kösse össze. Az ünnepség d. e. 10 órakor ün­nepi szentmisével kezdődött, ame­lyet dr. Meszlényi Zoltán pápai ka­marás, főegyházmegyei irodaigaz­gató mondott. Mise alatt a Turista Dalárda, a szerző vezetésével. Haj­nali Kálmán hatásos magyar misé­jét énekelte, amelynek a mise fő­részeihez találóan simuló szép szö­vegét Németh Roumald bencés-tanár szerzetté. Az istentisztelet befejeztével a dalárda és a hívek a Himnust éne­kelték. Ezután a virágágyakkal Íz­lésesen körülvett templomot zenés körmenet kerülte meg, melyet dr. Meszlényi Zoltán vezetett. A zenét a községbeli fúvószenekar szolgál­tatta. A menetben az iskolás gyer­mekeken, felnőtt kongreganista leá­nyokon, a leventéken, a tűzoltótes­tület tagjain és a zenészeken kívül a Turista Dalárda egyenruhás tagjai is résztvettek. Példás rendben fejlődött fel a menet, amelyben még az asszonyok is négyes sóitokban haladtak, amit az esztergomi vendégek ugyancsak megcsodáltak, mert a rendezésnek ez a művészi feladata Esztergom­ban mindeddig még megvalósítha­tatlan volt. A menet ezután a nemrég létesí­tett lurdi barlang elé érkezett, amely­nek hátterét Szent Imre reliefje és a kegyúri templomot és plébániát res­tauráló Serédi Jusztinián herceg­prímás emléktáblája ékesítette. Itt Meszlényi dr. kongregációs felvételt tartott, nagyhatású szentbeszéd kí­séretében. A délelőtti egyházi ünnepségek ezután Te-Deummal és szentségi áldással értek véget. Délben a vendégek részére dísz­ebéd volt a Hedvicsek-féle vendéglő­ben, ahol több szép felköszöntő hangzott el s a kiszolgálást a kon­greganista leányok végezlek. D. u. 3 órakor a templomtéren Szent Imre ünnepély volt gazdag programmal. Ennek keretében dr. Bogya János, a kerület országgyűlési képviselője, továbbá dr. Eichner Albert, a Kath. Népszövetség ügyésze és Bányász József tartottak nagyhatású beszé­deket, míg a műsor többi részét a Turista Dalárda énekei és a héregi iskolások szavalatai és ünnepi jele­netei töltötték ki. Az ünnepély végén a héregi ifjú­ság Bányász hegedűkisérete mellett elénekelte a vendégek őszinte gyö­nyörködtetésére a legszebb és leg­újabb héregi nótákat. Nehéz volt a válás az este köze­ledtével. Azt az igazi magyaros vendégszeretetet, amelyet a hére­giek tanúsítottak vendégeikkel szem­ben, csak a legőszintébb hálával lehet emlegetni. H | D ET If Éjjeli szolgálatot szept. 13—19-ig Rochlitz - örökösök „Szent Istváné­hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca és Széchenyi-tér sarok) teljesit. Főegyházmegyei hirek. Az egy­házi főhatóság Prochnow András újmisést a budapesti érseki hely­nökségi hivatalba rendelte be szol­gálattételre. Hittanárok lettek: Hell Imre újmisés a budapesti II. ker. érs. reálgimnáziumban, Hutter Lajos a budapesti Kemény Zsigmond-reál­iskolában, Meszlényi Antal a B. Mar­gitról nevezett budapesti leány­liceumban, Mihalík Antal a Szi­lágyi Erzsébetről nevezett budapesti leánygimnáziumban. Fővárosi hit­oktatóvá Takács János neveztetett ki. Káplánokul küldettek: Budai Já­nos és Tóth József a budapesti Reg­num Marianumba, Koch József Nagy ­bárkányba, Kötél Pál Rimócra, Schuch Ottó újmisés Endrefalvára, Városi István Budapest-Zuglóba, Gróf Károly Esztergom-Belvárosba. Halálozás. Zemplényi Gyula ny. póstafőfelügyelő, az esztergomi pósta­és távirdahivatal volt főnöke f. hó 13-án d. u. 6 órakor hosszú szen­vedés után, életének 69-ik, házassá­gának 42-ik évében Budapesten, a Vöröskereszt Erzsébet-kórházban el­hunyt. Temetése f. hó 16-án d. u. fél 4 órakor volt Budapesten, a X. ker. új köztemető halottasházából az ugyanottani temetőbe. A halálhír Esztergomban mindenfelé őszinte részvétet keltett, mert a megboldo­gult, aki 12 évig volt az esztergomi pósia- és távirdahivatal vezetője s hivatali működésének legnagyobb részét városunkban töltötte, ismert és rokonszenves tagja volt társadal­munknak. Kiterjedt rokonság gyá­szolja. A vasárnapi zarándoklat, amely Esztergomból indult Szentkeresztre P. Tóth Móric, a III. rendi Ference­sek és a Szent Antal Egylet igaz­gatója vezetésével, teljes sikerrel folyt le és felemelő lelki élményt nyújtott a résztvevőknek. Különösen szép volt az esti gyertyás körmenet, amelyen vasárnap este fél 8 órakor rengeteg nép vett részt a vasútállo­másról a barátok templomába vo­nuló búcsúsokhoz csatlakozva. A városi közkórház hús- és gyarmatárukra ismét pályázatot hirdet okt. 3-i határidővel. Bőveb­bet a kórházgondnoki hivatalban le­het megtudni. Iskolaszentelés Csolnokon. F. hó 14 én, vasárnap nagy ünnepé­lyességgel szentelte meg dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, főtanfelü­gyelő az új csolnoki iskolát. Az ün­nepség lefolyásáról helyszűke miatt legközelebb részletes tudósítást ho­zunk. 130 széles gyapjú che viott 3'50 P Teniszflanelek —78 fül Kelengyevászonmaradékok 1:— P Tornacipők, egyes számok 3*— P Dorco, vagy parafatalpu­tornacipő 35—41-ig . , 4*30 P Gumitalpú cipő ..... 2*70 P Sima és előírt csíkos ruhaanyagok, kész iskolaruhák, Öltönyök, svéd tornanadrág, harisnyák minden szin és számban, fehérneműek, kötött kabátok, a már közismert jó minő­ségekben Balog László divatáruházában. Téry-emlékünnepély volt vasár­nap Dobogókőn. intézeti ruhák, anyagok, torna- s ké/imunkacikkek legolcsóbbak BALOG-nál.<•

Next

/
Thumbnails
Contents