ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-07 / 135. szám

tület határozatával elfogadott egyezség szerint 22.883 P tőketörlesztést kellett beállítanunk, hogy a város ellen folyamatba tett autóperből kifolyólag bírói ítélet alapján 7.145 P-t, a Lányi szobrászművésszel kötött megállapodás értelmében 1.521 P-t, Vargha József vízvezetéki ellenőrző mérnöknek megállapított 2.200 P-t és a kaszárnyaépületek tatarozási munkálataira 23.000 P-t kellett előirányoznunk. Ezek a teljesen új kiadások a mult évi költségvetésünkkel szemben 64.749 P újabb tetemes összeggel emelik fel az 1931. évi szükségleteinket. Tetemes nagy megterhelést jelent ez évben is reánk nézve a 25.870 P vármegyei hozzájárulás, a 30.000 P államrendőrségi kiadás és a 16.211 P testnevelési költség. Ezek az elkerülhetetlen szükségletek összesen 137.000 pengőt tesznek ki, ami °:

0-ban kifejezve 53 °/

0 pótadónak felel meg. A fentebb említett elkerülhetetlen kiadási tételek fölvétele teszik szükségessé a 100 %-os pótadó kivetését, mert az előbb kifejtettek alap.ján akár ezen szükségletek csökkentése, akár a bevételi tételek emelése valószínűtlenné tenné költségvetésünket és háztartásunk egyensúlyban tartását veszélyeztetné. Ismét csak a jobb kölcsön nel való konvertálás reménye. Háztartási szükségleteink megkönnyítésére szolgálna, ha a magas kamatozású függőkölcsöneinkethoszSzú lejáratú törlesztéses kölcsönnel konvertálni tudnánk. A polgármester ez irányban minden lehetőt megkísérelt, de az ügyet eddig megoldani nem sikerült. A hitelkérdés rendezése nemcsak tőlünk függ, hanem a világpiac helyzetétől. A hosszúlejáratú kölcsön felvételénél mindenesetre mérlegelni fogják azt is, hogy a pillanatnyi enyhülés kedvéért a városunk teherviselő rétegeire ne háruljanak oly súlyos terhek, melyeket későbbi években elviselni nem bírnának. Amikor a költségvetés összeállításához kezdtek, tisztában voltak azzal, hogy a rendes kiadások a természetes fejlődés folytán emelkedni fognak. Az előtérben álló városfejlesztési kérdésekre nézve megjegyzi a polgármester, hogy azok mindnyájunk előtt fontosak és rokonszenvesek s mi a magunk részéről is azoknak kivétel nélkül, soron kívüli megvalósítását szeretnők keresztülvinni, azonban figyelemmel kell lennünk polgárságunk teherbíró képességére, mert az eddigi beruházásokkal már elmentünk a megterhelés legvégső határáig s a további alkotások megvalósítását el kell halasztanunk addig, míg eddigi terheink egy részétől meg nem szabadulunk. A bevételi és kiadási tételek százalékos összehasonlítása. Ha háztartásunk tételeit vizsgáljuk, az egész költségvetés három főcsoportra osztályozható, úgymint: az általános igazgatás, a városi vagyonkezelés és a hitelügyre. Ha ezen főcsoportok kiadási és bevételi tételeit egymással szembe állítjuk, azt látjuk, hogy az összes szükségletünkből az általános igazgatásra: 2379 °|

0

, a vagyonigazgatásra: 12-94 °;

0 és a hitelügyre: 23D1 % esik; a bevételeinknek pedig 24'87 °j

0-a az általános igazgatásból; 26'11 °|

0-a a vagyonkezelésből és 20*54 °l

0-a a hitelügyi megtérítésekből folyik be. A hitelügyi kiadásainkból fennálló tartozásaink tőketörlesztésére 104.405 P van fölvéve. Egyéb szükségleteinkből pedig különféle beruházásokra 48.282 pengő van előirányozva. A fentebb már említett megyei, rendőrségi és testnevelési hozzájárulások összesen 72.081 P-t tesznek ki, melyek nem szorosan vett városi szükségletet képeznek. Ha tehát ezen összeget levonjuk az összes szükségletből, akkor a város összes igazgatási költségei csak 1.593.105 pengőt tesznek ki, úgyhogy alig volna pótadó útján fedezendő hiány. A költségvetés fejezetei és egyes tételei. Az általános közigazgatás, a költségvetés I. csoportjába van sorozva, amelynek tételei szerint a város a szorosanvett közigazgatásra 281'098 pengő szükségletet és 9529 pengő fedezetet irányoz elő, — a rendészetre 47.000 pengő szükségletet és 17.000 pengő fedezetet, a tűzrendészetre 27.848 pengő szükséglet és 15.600 pengő fedezet, az adókezelésre 74.881 pengő szükséglet és 345.000 pengő fedezet esik. A második csoportból kitűnik, hogy közegészségügyre (az állategészség is benne van) 44.671 pengő szükségletet irányoztak elő. A közoktatásra 148.800 pengőt, a szegényügyre és népjólétre 22.246 pengőt irányoztak elő. A VI. csoportban a városépítés, utcák, terek, járdák gondozásának 447.974 pengős szükségleti tételével 359.994 pengős fedezeti tétel áll szemben. Magára a vízműre 266.519 pengő szükséglet és 259.647 pengő fedezet van beállítva. Aránytalanul nagyok a VIII. csoportba osztott hitelügy tételei. Itt 434.730 pengő szükséglettel 320.298 pengő fedezet áll szemben. A város hitelügyi költségei tehát meghaladják a város szoros köz-, igazgatási költségeit és háromszoro-; san haladják meg azt az összeget,! amelyet a város közoktatására, köz- j művelődésére költ. HOíSTOB.ÍCiYI iiiiiiii!iiiiiniiiiiiuiiiii!iiii[i[|uiiniuiiiiiiiiiiiiiiiii!iuttiiiiiiniiHtiiiiniuiiiiiiuiiiiiiii' JUHTÚ iiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiuiuiiiiiiiiiimiiiiiiiuiuiumiiisiiuiiULUiii Tejszövetkezeti Központ Budapest 4, postafiók 20. és a vidék számottevő úszóit, úgyhogy Esztergom város közönsége a magyar bajnokságokra emlékeztető, nagyszerű küzdelmű versenyekben gyönyörködhetik. Itt említjük meg, hogy a Császárfürdőben szeptember 8 és 9-én rendezendő olasz—magyar úszómérkőzés során lebonyolításra kerülő 3 x 100 m-es ifjúsági verseny stafétára a MÚSZ meghívta a sok győzelmet aratott ifjúsági úszóinkat is. A staféta Wassel—Vermes—Kemény összeállításban indul és a helyezés fogja eldönteni, hogy a szeptember 14-i ifjúsági versenyszámok vándordíjának komoly aspiránsa-e a szépen szereplő esztergomi csapat. A verseny további programmjáta nevezések beérkezése után fogjuk közölni. Az esztergomi iskolák újéven gos seny lesz s Szent István s A MOVE esztergomi Sport Club szokásos évi vándordíjas úszóversenyét folyó hó 14-én, vasárnap d. u. fél 5 órai kezdettel rendezi a Szent István artézi strandfürdő medencéjében. Az úszóversenyre a propoziciók már szétküldettek az ország összes uszóegyleteinek s miként az előző években, úgy az idén is nagyszámú uszó fog küzdeni a versenyre kiírt négy vándordíjért. Fel kell említenünk, hogy az országos uszómitingek között egyedül áll Esztergom, ahol egy verseny keretében négy vándordíj kerül eldöntésre vagy védésre. Az esztergomi pénzintézetek vándordíja az idén ötödször kerül kiírásra. 1929. évben másodszor védte az európai hírességű gárda s valószínű, hogy az idei versenyről végleg hazaviszi az értékes trófeát. Esz ergom szab. kir. város vándordíja a 100 m-es I. o. mellúszás szép mezőnyét állítja starthoz. A védő Hild László, az idei magyar mellúszóbajnok, az Újpesti Tornaegylet kiváló mellúszója. Vermes Ignác vándordíjáért a 100 m-es I. o. hölgymellúszás összes fővárosi reprezentánsai fognak indulni, hogy a tavalyi védőtől, Tóth IIa tatabányai mellúszótól, a gyönyörű serleget elhódítsák. Az idén először kerül kiírásra az Etter Ödön takarékpénztári elnökigazgató által alapított remek vándordíj moer az ifjúsági versenyszámokra. Bár a teljes fővárosi gárda indul, mert Vassel Gusztáv, aki az idei kongresszus 100 m-es ifjúsági mellúszóbajnoka és Vermes Zoltán, aki a 100 m-es ifjúsági gyorsúszásban az országos bajnoki úszóversenyen 1 perc 8*4 másodperces idővel második lett és a 100 m-es ifjúsági hátúszásban is kiváló, a legjogosabb védői lesznek a vándordíjnak. A verseny előkészítésén a legnagyobb körültekintéssel dolgozik a MOVE vezetősége, hogy a 22 úszószámból álló programot mintaszerűen bonyolíthassa le. A vándordijas számokon kívül hölgyúszók, levente- és gyermekszámok is szerepelnek, hogy a benevezett versenyzők tudásuk legjavát mutathassák be. A nevezések határideje szeptember 9-án zárul le, de már előre biztosította a Magyar Úszószövetség vezetősége, hogy a főváros teljes hölgygárdája megjelenjék az esztergomi verseny startjánál. Sípos Manci, Tóth Ilonka és az új hölgy úszótehetség, Lenkei Magda itteni találkozása eseménye lesz nemcsak a versenynek, hanem hihetőleg a 100 m-es hölgy-gyorsúszás küzdelmükkel új rekordidőt nyer. Halassy Olivér, a világhírű magyar polócsapat oszlopa és magyar távuszóbajnok is indul a 800 m-es gyorsúszás tiszteletdíjas versenyében. Bözsi Mihály, Gheöcze János szép idő kiúszására fogják kényszeríteni. Az úszóverseny, tekintettel a szezon végére, egybegyűjti a főváros Megkezdődött az iskolák új esztendeje, az 1930—31. iskolaév. Benépesültek újból az esztergomi iskolák is, amelyekbe ezidén különösen szép számban jelentkezett a tanulnivágyó gyermeksereg. Most, hogy a beiraíások már mindenütt lezáródtak, nem tartjuk érdektelennek olvasóinkkal közölni a beiratások eredményét és az új iskolaévben beálló változások vázlatos ismerteteti a!

tésétRegelsőbben a bencés gimnázium igazgatójánál érdeklődtünk, mert már a mult iskolaév végén hire járt, hogy a gimnázium I. osztályába másfélszáz kis gímnazistajelölt jelentkezett, úgyhogy a tanulók felvétele és elhelyezése fejtörést okozott a vezetőségnek. Az első osztályba felvettek száma nem éri el ugyan a másfélszázat, de nem is sokkal marad alatta: 137. Ennek a a nagy elsőosztályos létszámnak megfelelőleg a vezetőség úgy intézkedett, hogy a tanulók egyrésze délelőtt, másrésze délután jár be iskolába, miután a tanári létszám nem engedi meg az egyidőben való tanitást és a férőhely sem elegendő. A gimnázium minden osztálya nagy létszámú. Legkevesebben vannak a IV. osztályban (60). Az V. osztály 84 növendéke közül 31 kispap. Szokatlanul népes a VIII. osztály is 70 tanulóval. A tanulók összlétszáma : 624. A reáliskolában a növendékek létszáma 300-ra rúg. Az I. osztályba 73-an jelentkeztek. Szintén igen magas létszám már a tantermek kicsiny voltára való tekintettel is. Az intézeti tornaterem hiánya miatt a tanulók ezidén nem a gimnázium, hanem a Szent Imreutcai uj elemi iskola tornatermét fogják használni. Ez annál is inkább előnyös lesz a taneredményt illetőleg, mert igy lehetővé válik a vidékről bejáró alsóbbosztályú tanulók rendszeres tornaoktatása is. Ezek ugyanis a vonatközlekedésre való tekintettel délutánokon nem részesülhettek tornaoktatásban, mivel a m% intézeti ruhák, anyagok, torna- s kézimunkacikkek legolcsóbbak BALOG-nál.