ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-24 / 129. szám

Fehér Gyula dr. aranymiséjére, A pestmegyei híres kéttornyú Abony község, amelyről a régi szép katonanóta is szól, ötven év előtt lelkes ünne­pet ült; Fehér Gyulának, a község szülöttének primiciáját. Egy derék számadójuhász kicsiny hajlékából ívelt ki az a pálya, amely ezidőszerint az esztergomi főkáptalan nagy­préposti stallumában s a magyar felsőház üléstermében találta meg állomását. Dr. Fehér Gyulát nem kell bemutatni az „Esztergom" olvasóközönségének, de Esztergom város egyetlen polgárá­nak sem. Két év híján ötven esztendeje, hogy városunkban él és működik, s működése nyitott könyv minden ember előtt. 1880-ban történt felszentelése után két évig még a bécsi Augustineumban folytatja teológiai tanulmányait s 1882-ben Prohászka Ottokárral együtt nevezi ki őt Simor János her­cegprímás az esztergom-belvárosi plébánia káplánjává, ahol ekkor gróf Csáky Károly, a későbbi váci püspök volt a plébános. Prohászka mindössze három hétig káplánkodott itt, mert főpásztora a szemináriumba helyezte a gimnazista kispapok latin-görög tanárául. Két év múlva dr. Fehér Gyula követte Prohász­kát ebben a tisztségében, de ő sem so­káig tanárkodott. 1885-ben a kanonokká kinevezett gróf Csáky Károly helyébe Fehér Gyula dr.-t választotta meg Esz­tergom sz. kir. város közönsége belvá­rosi plébánossá Simor prímás jelölése alapján. Huszonkét esztendeig volt dr. Fehér Gyula Esztergom város kegyúri plébánia­templomának plébánosa. Nemcsak mint lelkipásztor működött itt ihletett lélekkel és a legszebb eredménnyel, hanem al­kalma nyilt eme állásában Esztergom város közügyeiért is dolgoznia. Nem volt e 22 év alatt olyan fontos ügye Eszter­gomnak, amelynél Fehér Gyula tevéke­nyen közre ne működött volna. A bel­városi plébános az ő működése óta fon­tos közéleti faktor a város ügyeinek intézésében. Plébánoskodásának maradandó em­lékei többek közt az új Kálvária, s tetején a Fájdalmas Szűz kedves kápolnája, a gyönyörű Jópásztor kápolna, a belvárosi templom márvány főoltára és külső restaurálása, Vaszary János remekszép oltárképe, a templom ragyogó üvegfestésű ablakai. A belvárosi kath. olvasókör és ifjúsági egyesület belső élete az ő tevékeny elnöki működése kö­vetkeztében lesz hatékony kovásza a város földmives polgár­sága anyagi és szellemi boldogulásának. A virágzó hitbuz­galmi egyesületek mellett különös súlyt helyez a város iskoláira, amelyek akkor még kath. jellegűek. A tanügy terén elsőrendű szakemberré dolgozza magát s hogy mily mélyen ereszti tevékenységének gyökerét Esztergom város népoktatási ügyeibe, mutatja az, hogy bár már közel negyed­százada megvált a város kegyúri plébánosi állásától, a vá­ros iskolaszékének ma is elnöke, mely tisztségét Vimmer Imre polgármester nyugalombavonulása óta viseli. Lelkipásztorkodásának sok szeretettel művelt talaját a katonaság képezte, ahol a királyi kegy is méltányolta ér­demeit, feldíszítvén őt a Ferenc József-rend lovagkereszt­jével és a cs. és kir. udvari kápláni címmel. Vaszary Kolos bíboros-prímás előterjesztésére a király 1907-ben az esztergomi főkáptalan tagjává nevezte ki dr. Fehér Gyulát. A város közönsége ez alkalommal melegen ünnepelte buzgó plébánosát, de egyben az akkori romlott politikai erkölcsök, az izgatások és főleg a vesztegetések mellett lehetséges volt, hogy az 1910,-i országgyűlési kép­viselőválasztások alkalmával dr. Fehér Gyula, aki a függet­lenségi és 48-as párt programmjával lépett fel Esztergom­ban jelöltnek, Kálmán Gusztáv államtitkárral szemben el­bukott. Fehér Gyula ennek dacára a választásból teljesen tisz­tán, hófehéren került ki. Soha egy pohár bort nem fizetett a választóknak, senkit a világon nem kért egy szóval, hogy reá szavazzon, még káptalanbeli kollégáit sem. Az esz­tergomi földmíves polgárság akkor bizony szomorú prédája volt a liberális korszak erőszakoskodásának. A választás előtti este összefogdosták őket és egész éjjel elzárva tar­tották. Szánalmas yolt az „aklokból" kivezetett választókat az urnánál látni. Álmos fővel, mámoros tekintettel jöttek. „Szinte komikus hatást keltett, midőn egyik-másik mégis Fehérre szavazott vagy nyelvbotlásból, vagy lelkiismeret­furdalásból. (L. „Esztergom" 1910. jún. 5. sz.) Szomorú elégtétele volt Fehér Gyulának, hogy Kálmán Gusztáv, akit hasonló körülmények közt Kolozsvárott és Zsolnán is megválasztottak, nem tartotta meg esztergomi mandátumát. Ha Fehér a pótválasztáson újból fellép, meg­választása bizonyos lett volna. Ő azonban a tapasztaltak után, egyszersmindenkorra visszavonult az kországos politika tói. így Esztergom állhatatlan választóinak meg kellett elé­gedniök gróf Széchenyi Emil különben tiszteletreméltó sze­mélyével, akit Szemere Miklóssal szemben választottak meg, de akinek esztergomi képviselősége nagyobb hatást nem keltett közéletünkben. Ha az országos mozgalmaktól távol is maradt ezekután Fehér Gyula, annál lelkesebben vett részt a városi és vár­megyei közéletben, ahol tapasztalt, hig­gadt és mindenkor tárgyilagos felszóla­lásai osztatlan tekintélyt biztosítottak részére. Komárom-Esztergom vármegye újjá­alakult törvényhatósági bizottsága a köz­élet terén szerzett érdemei elismeréséül örökös tagjává választotta Fehér Gyula dr.-t, a kormányzó úr Őfőméltósága pe­dig a II. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. Közgazdasági tevékenységét az Esz­tergom-Vidéki Hitelbank elnöki tisztének lelkiismeretes betöltése veszi leginkább igénybe. A főkáptalani rangsorozatban is előre­haladt. 1923-ban honti főesperes lett, majd 1929-ben dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost halála után dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás előterjesztésére XL Pius pápa Őszentsége az ancienitásnak szem előtt tartásával Fehér Gyula dr.-t nevezte ki a megüresedett nagypréposti méltóságra, amely együtt jár az országgyűlés felsőházának tagságával is. Aranymiséjét szülőfalujának kedves templomában a mai napon tartja, ugyanott, ahol megkeresztelték s ahol annak­idején primiciája' volt. Ha esztergomi tisztelői nem is vehetnek részt ezen a megható aktuson, lélekben ma odaszáll igen-igen sokunk­nak hő óhajtása, hogy az Isten, akinek szolgálatát ember­társai javáért való önzetlen munkájával Fehér Gyula min­dig szerencsésen egyesíteni tudta, halmozza el bőséges áldásával. S amikor az aranyáldozat felejthetetlen emlékeivel hazatérve, helyét újból elfoglalja a Magyar Sión stallumán ép úgy, mint a fórumon, legyen köztünk továbbra is példa­képe az emberszeretetnek, a közügyért folytatott önzetlen munkásságnak, kötelességteljesítésnek és Istenszolgálatnak — ad multos annos. * Fehér Gyula üdvözlése az iskolaszékben. Dr. Fehér Gyula nagyprépostot, mint az Esztergom-városi iskola­szék elnökét igen meleg üdvözlésben részesítette az iskolaszék a f. hó 22.-Í tanítóválasztó-ülésén. A napirend előtt Mátéffy Viktor prépost­plébános, az iskolaszék előadója méltatta az aranymisés főpap nagy érdemeit Esztergom város iskolaügyének fejlesztése és mai magas szín­vonalára való emelése terén s az iskolaszék jókivánatait tolmácsolta. A tanítóság nevében Neményi Károly igazgató-tanító emlékezett meg arról a kiváló jóindulatról és szeretetről, amellyel a jubiláns a város tanítósága iránt viseltetik. Az üdvözlésekre dr. Fehér Gyula meghatott hangon válaszolt. Az oltár mellett az iskola volt az a hely, ahol Isten kedvére legtöbbet te­hetett s amíg Isten élni engedi, az iskola ügyét mindig szivén fogja viselni. Az iskolaszék lelkesedéssel fogadta az ősz nagyprépost lélekből fakadt közvetlen szavait.

Next

/
Thumbnails
Contents