ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-24 / 129. szám

Fehér Gyula dr. aranymiséjére, A pestmegyei híres kéttornyú Abony község, amelyről a régi szép katonanóta is szól, ötven év előtt lelkes ünnepet ült; Fehér Gyulának, a község szülöttének primiciáját. Egy derék számadójuhász kicsiny hajlékából ívelt ki az a pálya, amely ezidőszerint az esztergomi főkáptalan nagypréposti stallumában s a magyar felsőház üléstermében találta meg állomását. Dr. Fehér Gyulát nem kell bemutatni az „Esztergom" olvasóközönségének, de Esztergom város egyetlen polgárának sem. Két év híján ötven esztendeje, hogy városunkban él és működik, s működése nyitott könyv minden ember előtt. 1880-ban történt felszentelése után két évig még a bécsi Augustineumban folytatja teológiai tanulmányait s 1882-ben Prohászka Ottokárral együtt nevezi ki őt Simor János hercegprímás az esztergom-belvárosi plébánia káplánjává, ahol ekkor gróf Csáky Károly, a későbbi váci püspök volt a plébános. Prohászka mindössze három hétig káplánkodott itt, mert főpásztora a szemináriumba helyezte a gimnazista kispapok latin-görög tanárául. Két év múlva dr. Fehér Gyula követte Prohászkát ebben a tisztségében, de ő sem sokáig tanárkodott. 1885-ben a kanonokká kinevezett gróf Csáky Károly helyébe Fehér Gyula dr.-t választotta meg Esztergom sz. kir. város közönsége belvárosi plébánossá Simor prímás jelölése alapján. Huszonkét esztendeig volt dr. Fehér Gyula Esztergom város kegyúri plébániatemplomának plébánosa. Nemcsak mint lelkipásztor működött itt ihletett lélekkel és a legszebb eredménnyel, hanem alkalma nyilt eme állásában Esztergom város közügyeiért is dolgoznia. Nem volt e 22 év alatt olyan fontos ügye Esztergomnak, amelynél Fehér Gyula tevékenyen közre ne működött volna. A belvárosi plébános az ő működése óta fontos közéleti faktor a város ügyeinek intézésében. Plébánoskodásának maradandó emlékei többek közt az új Kálvária, s tetején a Fájdalmas Szűz kedves kápolnája, a gyönyörű Jópásztor kápolna, a belvárosi templom márvány főoltára és külső restaurálása, Vaszary János remekszép oltárképe, a templom ragyogó üvegfestésű ablakai. A belvárosi kath. olvasókör és ifjúsági egyesület belső élete az ő tevékeny elnöki működése következtében lesz hatékony kovásza a város földmives polgársága anyagi és szellemi boldogulásának. A virágzó hitbuzgalmi egyesületek mellett különös súlyt helyez a város iskoláira, amelyek akkor még kath. jellegűek. A tanügy terén elsőrendű szakemberré dolgozza magát s hogy mily mélyen ereszti tevékenységének gyökerét Esztergom város népoktatási ügyeibe, mutatja az, hogy bár már közel negyedszázada megvált a város kegyúri plébánosi állásától, a város iskolaszékének ma is elnöke, mely tisztségét Vimmer Imre polgármester nyugalombavonulása óta viseli. Lelkipásztorkodásának sok szeretettel művelt talaját a katonaság képezte, ahol a királyi kegy is méltányolta érdemeit, feldíszítvén őt a Ferenc József-rend lovagkeresztjével és a cs. és kir. udvari kápláni címmel. Vaszary Kolos bíboros-prímás előterjesztésére a király 1907-ben az esztergomi főkáptalan tagjává nevezte ki dr. Fehér Gyulát. A város közönsége ez alkalommal melegen ünnepelte buzgó plébánosát, de egyben az akkori romlott politikai erkölcsök, az izgatások és főleg a vesztegetések mellett lehetséges volt, hogy az 1910,-i országgyűlési képviselőválasztások alkalmával dr. Fehér Gyula, aki a függetlenségi és 48-as párt programmjával lépett fel Esztergomban jelöltnek, Kálmán Gusztáv államtitkárral szemben elbukott. Fehér Gyula ennek dacára a választásból teljesen tisztán, hófehéren került ki. Soha egy pohár bort nem fizetett a választóknak, senkit a világon nem kért egy szóval, hogy reá szavazzon, még káptalanbeli kollégáit sem. Az esztergomi földmíves polgárság akkor bizony szomorú prédája volt a liberális korszak erőszakoskodásának. A választás előtti este összefogdosták őket és egész éjjel elzárva tartották. Szánalmas yolt az „aklokból" kivezetett választókat az urnánál látni. Álmos fővel, mámoros tekintettel jöttek. „Szinte komikus hatást keltett, midőn egyik-másik mégis Fehérre szavazott vagy nyelvbotlásból, vagy lelkiismeretfurdalásból. (L. „Esztergom" 1910. jún. 5. sz.) Szomorú elégtétele volt Fehér Gyulának, hogy Kálmán Gusztáv, akit hasonló körülmények közt Kolozsvárott és Zsolnán is megválasztottak, nem tartotta meg esztergomi mandátumát. Ha Fehér a pótválasztáson újból fellép, megválasztása bizonyos lett volna. Ő azonban a tapasztaltak után, egyszersmindenkorra visszavonult az kországos politika tói. így Esztergom állhatatlan választóinak meg kellett elégedniök gróf Széchenyi Emil különben tiszteletreméltó személyével, akit Szemere Miklóssal szemben választottak meg, de akinek esztergomi képviselősége nagyobb hatást nem keltett közéletünkben. Ha az országos mozgalmaktól távol is maradt ezekután Fehér Gyula, annál lelkesebben vett részt a városi és vármegyei közéletben, ahol tapasztalt, higgadt és mindenkor tárgyilagos felszólalásai osztatlan tekintélyt biztosítottak részére. Komárom-Esztergom vármegye újjáalakult törvényhatósági bizottsága a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül örökös tagjává választotta Fehér Gyula dr.-t, a kormányzó úr Őfőméltósága pedig a II. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. Közgazdasági tevékenységét az Esztergom-Vidéki Hitelbank elnöki tisztének lelkiismeretes betöltése veszi leginkább igénybe. A főkáptalani rangsorozatban is előrehaladt. 1923-ban honti főesperes lett, majd 1929-ben dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost halála után dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás előterjesztésére XL Pius pápa Őszentsége az ancienitásnak szem előtt tartásával Fehér Gyula dr.-t nevezte ki a megüresedett nagypréposti méltóságra, amely együtt jár az országgyűlés felsőházának tagságával is. Aranymiséjét szülőfalujának kedves templomában a mai napon tartja, ugyanott, ahol megkeresztelték s ahol annakidején primiciája' volt. Ha esztergomi tisztelői nem is vehetnek részt ezen a megható aktuson, lélekben ma odaszáll igen-igen sokunknak hő óhajtása, hogy az Isten, akinek szolgálatát embertársai javáért való önzetlen munkájával Fehér Gyula mindig szerencsésen egyesíteni tudta, halmozza el bőséges áldásával. S amikor az aranyáldozat felejthetetlen emlékeivel hazatérve, helyét újból elfoglalja a Magyar Sión stallumán ép úgy, mint a fórumon, legyen köztünk továbbra is példaképe az emberszeretetnek, a közügyért folytatott önzetlen munkásságnak, kötelességteljesítésnek és Istenszolgálatnak — ad multos annos. * Fehér Gyula üdvözlése az iskolaszékben. Dr. Fehér Gyula nagyprépostot, mint az Esztergom-városi iskolaszék elnökét igen meleg üdvözlésben részesítette az iskolaszék a f. hó 22.-Í tanítóválasztó-ülésén. A napirend előtt Mátéffy Viktor prépostplébános, az iskolaszék előadója méltatta az aranymisés főpap nagy érdemeit Esztergom város iskolaügyének fejlesztése és mai magas színvonalára való emelése terén s az iskolaszék jókivánatait tolmácsolta. A tanítóság nevében Neményi Károly igazgató-tanító emlékezett meg arról a kiváló jóindulatról és szeretetről, amellyel a jubiláns a város tanítósága iránt viseltetik. Az üdvözlésekre dr. Fehér Gyula meghatott hangon válaszolt. Az oltár mellett az iskola volt az a hely, ahol Isten kedvére legtöbbet tehetett s amíg Isten élni engedi, az iskola ügyét mindig szivén fogja viselni. Az iskolaszék lelkesedéssel fogadta az ősz nagyprépost lélekből fakadt közvetlen szavait.