ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-08 / 124. szám

útján meg kell győznie a vi­lágot. Ma, az istentelenségnek az erkölcs és a szellemi élet ellen indult nagy offenzívája, a bolsevista forradalmak idején csak az Egyház mentheti meg az emberiséget a pusztulástól — szociális munkája útján. Az esztergomi nagyboldogasz­szonynapi dísz­felvonulás. A nagyboldogasszonynapi díszfel­vonulás sikere érdekében Dr. Antóny Béla polgármester körlevélben for­dult a plébániákhoz, községi elöljá­róságokhoz, bánya- és gyárvállala­tok igazgatóságához, hogy az Esz­tergomba zarándoklók ügyét min­den tekintetben felkarolni szívesked­jenek. Az ideutazást lényegesen megkönnyíti a Nagyboldogasszony­ünnep alkalmából a Budapest ny. p. u. — Esztergom, Esztergom­Almásfüzitő—Komárom—Győr, Do­rog—Annavölgy—Sárisáp, Székes­fehérvár—Bicske, Bánhida—Pápa, Székesfehérvár—Komárom és Buda­pest—Almásfüzitő—Győr vasúti vo­nalszakaszoknak összes Esztergom­tól 20 kilóméteren túl fekvő állo­másairól a búcsúsok számára Esz­tergomba és vissza- augusztus 14— 16. napjaira engedélyezett 3 napi érvényű 50 %-os menettérti ked­vezmény, amely a Budapest—Szob, Vác—Balassagyarmat és Drégely­palánk—Szob vonatokra is ki lesz terjesztve. Ugyanilyen kedvezmé­nyeket adnak a dunai hajózási tár­saságok is a Budapest—Szentendre —Dömös—Esztergom (kisdunaí vo­nal) összes állomásairól, továbbá mi fog következni. Közben saját érzelmeiknek is kifejezést adnak Jézus szenvedése, ellenségeinek go­noszsága fölött. Egyúttal idézik az ószövetségből a megfelelő példát, mire kettéválnak, hogy látni lehes­sen a hátuk mögött levő színpadon megjelenő élőképet. Ilyen élőkép pl. az utolsó vacsora előtt a manna­hullás, Júdás kétségbeesése előtt Kain kétségbeesése Ábel holtteste fölött, Jézus keresztrehurcoltatása előtt Izsák feláldoztatása stb. A képek emlékeztetnek az iskolai bib­liában látható képekre, vagy híres műalkotásokra. Az alakok mozdu­latlanul állnak, mintha viaszból vol­nának. Még a gyermekek is kitar­tanak a teljes mozdulatlanságban. Ez élőképek, a gyönyörű díszletek és a jelmezek pazar változatossága miatt messze fölülmúlják a műked­velő előadásokon, sőt fővárosi szín­padokon bemutatni szokott élőképe­ket. He. (Folyi. köv.) V A Szent Imre ünnepre • virágos Esztergom fo­P gad ja a vendégeket! 81 Komárom, Komorno, Nyergesujfalu és Piszke állomásokról, valamint a Budapest—Győr (nagydunai) vo­nalon fekvő állomásokról Eszter­gomba és vissza. A vonatok ked­vező időben Esztergomba való meg­érkezése és a főszékesegyházban a pontifikális nagymisének délelőtt 10 órára való áthelyezése lehetővé te­szik, hogy a legtávolabbi községek­ből is idejében érkezzenek a za­rándokcsoportok. Megfogyott a vidé­ken az idehaza nya­ralók száma. A Váci Hírlap írja: A visegrádi Du­naszoros mellékén elterülő községek más években hangosak már ilyenkor a nyaralók vidámságaitól. Az idén azonban sok lakás hiába vár a nya­ralójára. Nem jönnek, megfogytak, akár a fecskéink. Nagymarosról, mely eddig a legnépesebb s legked­veltebb nyaralóhely volt, a nyaraló közönségnek közel 50 %-a hiányzik. De így van Verőce, Zebegény és Visegrád is. Pedig súlyosan érinti ez a nyaralóhiány ezeknek a közsé­geknek lakóit épen az idén, amikor oly kevés gyümölcs termett. Mult években ezer meg ezer kosár, vagy ládika gyümölcsöt szállítottak nem­csak Budapestre, hanem Ausztriába, Csehszlovákiába, sőt Németországba is v most gyümölcshiány miatt majd­nem teljesen megszűnt a szállítás. Szőlőben mutatkozik még egy kis remény. Valószínűleg a rossz gaz­dasági viszonyok, a pénztelenség okozzák a nyaralás fenti hanyatlá­sát. De bizonyára közrejátszik az igények emelkedése, más nyaraló­telepek erős reklámja, a rohamosan fejlődő és sokkal olcsóbb vekken­dezés, valamint a társas cserkész­nyaralás is. A községek vezetői is rájönnek arra, hogy nekik is kell valamit tenni: valami kellemest, tetszetőst, előzékenységet, szabad mozgási helyet, figyelmet, tisztasá­got, portalanítást s főleg olcsóbb­ságot kell nyújtaniok. Hogyan történt a kolozsvári Mátyás­szobor meggyalá­zása. 1902. október 19-én nagy eseménye volt Erdély fővárosának, Kolozsvár­nak. Ekkor leplezték le Fadrusz Jánosnak a párisi Grand Prix meg­nyerésével világhírűvé vált Mátyás király lovasszobrát. 1919. aug. 4-én, Budapest oláh megszállásának a nap­ján, a kolozsvári románság a szo­bor előtt rendezett diadalünnepet. A diákok létrát kerítettek elő s az egyik szónok, névszerint Boeriu Gyor. ye — egy esztendeje még Boér György — orvostanhallgató felült a nagy király elé a nyeregbe s az egyik társa által utána nyújtott oláh zászlót Mátyásnak a kantár­szárat tartó kezébe nyomva, így kiáltott: — Tartsd a zászlót renegát! — S arculköpte az érckirályt. A jelenetnek óriási sikere volt. Az összecsődült csőcselék lelkesen éljenzett a kiváló ifjúnak, aki meg­mámorosodva a dicsőségtől és saját bátorságától, ismét hátrafordulva, felpofozta a szobrot. A szobor meg­gyalázásáról készített eredeti fény­képfelvétel a Magyar Nemzeti Szö­vetség birtokába került, amely le­velezőlapként sokszorosította és in­tegritási levelezőlap sorozatában a felejteni nem tudó magyar közön­ség rendelkezésére bocsátja. — Az oláh „kultúra" és finomság propa­gálására a levelezőlap külföldi is­merősök részére való megküldésre is igen alkalmas. As esztergomi dalosünnep előkészületei. Mint lapunkban már jeleztük, az Országos Magyar Dalos Szövetség IV. számú győri daloskerülete, amely­hez Komárom és Esztergom várme­gyék dalosegyesületei is tartoznak, megalakulása óta első dalosünnepélyét Eszter­gomban tartja folyó hó 17-én. Ez a nap az eszter­gomi Szent Imre ünnepségek egyik legszebb eseménye lesz, amelyre már lelkesedéssel és nagy ügybuz­galommal készülnek Esztergom da­losai. A jelentkezések július 31-én zárultak le. Tekintettel arra, hogy a győri daloskerület dalegyesületei­nek legnagyobb része csak nem­régen alakult meg, a kisebb falusi dalárdák — jóllehet meghívást szin­tén kaptak — érthető okokból nem jelentkeztek a dalosünnepre. Annál inkább azok a nagy és már sok sikert lá­tatott énekkarok, amelyek a különböző vidéki és or­szágos versenyeken már összemér­ték erejüket, s amelyek részére az esztergomi dalosünnep csak újabb alkalom, hogy tudásukat, szervezett­ségüket és a magyar dal iránt való áldozatkészségüket bemutassák s ilyképen a dalosügynek újabb és újabb híveket szerezzenek, vagy pedig azokat, akik már hívei, meg­erősítsék, fellelkesítsék a dal iránt való szeretetben. Csupa kipróbált, lelkes dalos jön e napon Esztergomba, s hozzácsatlakozva az Esztergomi Turista Dalárda és a Kath. Legény­egylet Dalárdája is, félezer dalos ajkáról fog egyszerre felhangzani a szép magyar ének Esztergom főterén, Bottyán János ősi kúriája előtt. A dalosünnep részletes programm­ját legkö, elébb hozzuk. Legszebb és legfigyelemreméltóbb száma lesz e napi programmnak a Kath. Le­gényegyesület nagytermében d. ú. 3 órakor kezdődő hangverseny, amelyen minden megjelent énekkar önként választott legszebb énekszámát adja elő. E hangversenyre az ünneprende­zési költségekhez való hozzájárulás címén mérsékelt belépődíjak lesz­nek. Az ünneprendező bizottság re­méli, hogy Esztergom város közön­sége mind ezen a hangversenyen, mind a dalosünnep többi részén oly impozáns számban vesz részt, mint amilyent ez a szép hazafias ügy megérdemel s hogy a dalosok Kartonok, delének . . . —'88 fill. Batisztek, zefirek .... —"98 „ Batisztchiffon ..... 1*50 „ Mosóselyem, divatminták 1*80 „ Ripszapacsing 3*90 „ Kloth sportnadrág . . . 1*90 „ Fehér nadrág, férfi . . . 3*90 „ Munkásnadrág, vagy ing 2*80 „ Gumitalpú vászoncipő: gyermek 2*40 „ 35—41-es ...... 2*70 „ s az összes ruházati cikkek a köz­kedvelt jó minőségekben: Balog László divatáruházában. itteni fogadtatása éppen olyan em­lékezetes lesz az idegenből jött dalos­vendégek számára, mint amily fe­lejthetetlen az esztergomi dalosok lelkében az a fogadtatás, amelyben része volt dalárdáinknak Szegeden és Debrecenben. HIREK. Éjjeli szolgálatot augusztus 2 8-ig Roschütz örökösök „Szt. István" gyógy ­szertára teljesit. Főegyházmegyei hirek. Az egy­házi főhatóság Gróf Károlyt Rimóc­ról Esztergom-Belvárosba helyezte káplánnak, míg Kötél Pál Rimócra küldetett kápláni minőségben. A magyar rádió megbízottai csütörtökön Esztergomban jártak s megtartották a helyszíni szemlét a főszékesegyházban az augusztus 15.-Í esztergomi ünnepségeknek a rádió útján való közvetítése céljá­ból. Nagyboldogasszony napján ugyanis a főszékesegyház ünnepi istentiszteletét, szentbeszédét, egy­házzenei műsorát, valamint az isten­tisztelet után tartandó kath. nép­es bányászgyűlést a rádió továbbí­tani fogja. E célból a bazilika szó­székére, kórusára és a kath. gyűlés helyére fognak mikrofont szerelni. A „Budapester Fremdenzei­tung" esztergomi cikkei. A „Bu­dapester Fremdenzeitung" c. német és angolnyelvű képes idegenfor­galmi folyóirat, amelyet a főváros > és a külföld minden nagyobb szál­J lodájának olvasóasztalán megtalá­luDk, legutóbb megjelent augusztusi számában három cikket közöl Esz­tergomról. A várost és történetét Dr. Antóny Béla polgármester is­merteti. „Esztergom und die Auslaen­der" cimmel Etter Ödön takarék­pénztári elnökigazgató írt tartalmas értekezést, míg Dr. Lepold Antal prelátus „Der Domschatz und das Christliche Museum in Esztergom" c. cikkében a város világszerte hi­res műkincseire hívja fel az olva­sók figyelmét. A cikkeket több si­került esztergomi kép is ékesíti. „Ne csináljunk vértanukat*" Az orosz „Bezboznik" (istentelen) J című lapnak most ez a jelszava: „Ne csináljunk a keresztényekből vértanukat, hanem hitehagyottakat, azért, hogy azután ők maguk ter­jesszék a hitetlenséget és istentelen­séget". A templomokat lassan mind bezárják, az ünnepeket eltörölték, a papoktól és apácáktól elvették összes polgári jogaikat, sőt az élel­miszeradagokat is megvonták tőlük. Azokat a templomokat pedig, amelye­ket mostanáig nyitva hagytak, hi­hetetlenül megadóztatják és 20 va­niiiiiii inn •muni• ii m» mii j HifflffliilMMP Jim HillWI/MIP^"~BMT1BW¥ •HlllllllMill Ulll'l' IJnnniHI IIÜHMP 11 IM11 H'"H l mi —MM— IM—IIPIH—I« A9 I'll FM^WÍPI k ész nőí y me netl kabátok és kész női Vf^fffrmr^It AI Kossuth L.-u. MZ IIj MTlOOtgl model ruhákból már nagy választék W CSiiMlOatl JOB 10. SZam.

Next

/
Thumbnails
Contents