ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-06 / 123. szám

XXXV. évfolyam, 123. szám. Ära köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. augusztus 6 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia

4

' könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Kitüntetés Minden látszat ellenére sem szabad hitünknek megrendülnie a magyar közélet iránt. Tagadhatatlan, hogy gyakoribb a közfunkcioniáriusok megtévelyedése, mint volt a boldog békeidőben, de mindezek dacára is, a tárgyilagos ügyelőnek meg kell állapítania, hogy a magyar közigazgatás minden gazdasági depresszió mellett is csak elvétve eshetik kifogás alá. A rengeteg rendelet, törvényes intézkedés és a kényszerrendelkezések tömkelegében megtalálni a helyes utat, a törvényes intézkedéseket az élet adott viszonyaival összhangbahozni sokszor nagyon nehéz feladat. Aki ezt nem teszi, mert nem tudja, vagy nem akarja, nem akarván magának a dolgok mélyére hatolásával több munkát okozni, nyersen alkalmazza a törvényt, a rendeletet, az is eleget tett kötelességének, állásának megfelelt, kifogás alá törvény szerint nem eshetik. Aki azonban a tövényes intézkedések szellemében ugyan, de helyzeteket is bírálva végzi hivatalbeli kötelességét, az átlag beamterek közül kiemelkedik és méltó, hogy eme kiemelkedésének, lelkiismeretediktált több munkának látható jelét is megkapja. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönsége megnyugodva látja két főtisztviselőjének polgári kitüntetését. Megnyugodva azért, mert mind az alispán, mind a főjegyző hivatali működésében nem csak mindenkori szolgálatkészséget tapasztalt, hanem látja és tudja azt is, hogy érdekeit, amennyire csak lehet, a törvényes intézkedések keretei között mindenkor a legnagyobb megértéssel képviselték. Nem volt az az apró ügy, amelyet e két főtisztviselő a legnagyobb gonddal meg nem vizsgált, vagy meg nem vizsgáltatott volna. Akik a kisgyűléseknek és a közigazgatási bizottsági üléseknek részesei, tanúságot tehetnek a két főtisztviselő pártatlanságáról lelkiismeretességéről és a községi érdekek iránt viseltetett szeretetéről. Midőn legfelsőbb helyről, bizonyára gondos megvizsgálás után megjött a két főtisztviselő kitüntetése, az egyesitett vármegye közönségének ugyan el nem hangzott, de annál hőbb óhaja teljesült. Meg vagyunk győződve, hogy mind az alispán, mind a főjegyző nagyon is megérdemelte a kitüntetést, de a két csonkán maradt, nehéz válságoknak kitett, gazdasági nehézségekkel küzdő, kötelességét azonban mindenkor hűen és becsülettel teljesítő vármegye közönsége is megérdemli, hogy ilyen két főtisztviselője legyen, akiket mind magán, mind hivatalos életükben tisztelettel, becsüléssel vehessen körül. v. i A Szent Imre Év esztergomi ünnepségei megkezdődtek Az Országos Szent Imre-eéllövő emlékverseny szép sikere ezért szemmellátható demonstrációkra, ragyogó felvonulásokra, nagy nyilvánosság egybegyűjtésére itt kevés alkalom nyílik. Még csak lobogók sem jelezték, magán a versenyhelyen sem, hogy a Move kerületi és az országos meghívásos céllövő verseny, amelyet Esztergom város hatalmas plakátjai mindenfelé hirdetnek, — e napon kezdetét vette. Augusztus 2-án délután megkezjdődtek Esztergom város Szent Imre 'jubileumi ünnepségei, amelyeket az Esztergomi MOVE Szent István Lövész Csapat által nagy lelkesedésj sei megrendezett Országos Szent 'Imre céllövő emlékverseny nyitott j meg. A céllövő-versenyek természetszerűleg zárt helyeken folynak le, Az „Esztergom" tárcája. Levél Németországból. Wörishofen, 1930. július hó. Kedves Szerkesztő Űr! Mikor először misézni mentünk a wörishoíi plébánia-templomba, csodálkozva láttuk a sekrestyében, hogy „contra tempestates": rossz idő ellen kell imádkozni. Mi otthon esőért könyörögtünk. Úgy látszott, hogy itt is az kellene, mert nagy forróságban érkeztünk. De még aznap este beborult, ránk szakadt a schwarzwaldi erdők felhőtömege, s mintha soha sem akarna kifogyni! Ugyanakkor Magyarországról 30°-os meleget jelentenek a magyar újságok. Mi itt 10°-os hidegben didergünk és a sok eső miatt a szobát őrizzük. És ennek köszönheti Szerkesztő Úr unalmas leveleimet . . . Engedje meg, hogy a wörishoíi templommal kapcsolatban egy szerény értekezést tartsak a bajor bárok, illetőleg rokokó-stílusról. Két év előtt egy nagyobb társasággal Münchenből autóbusz körutat tettünk a rokoko-templomok megtekintésére. A bajor kultuszminisztérium egy szakembere jött velünk és lelkesen magyarázta a megtekintett templomok szépségeit. Ami ebből a magyarázatból megmaradt bennem, az kívánkozik ki belőlem. (Csak kár, hogy jegyzeteim otthon vannak és így tökéletlen leszek leírásomban.) A wörishoíi templom a Wessobrunn! művészek munkája. A wessobrunni stíl egy ága a bajor rokokónak, mely stukkódiszítéssel dolgozott. Közelünkben van ennek a stílusnak egyik legszebb alkotása, a wiesi bucsujáró-templom. E templom alapszíne ragyogó fehér. Ragyogó fehér alapon egyetlen szin domborodik ki: az arany. Arany levelek díszítik az oszlopfőket, arany lombok töltik be a bolthajlások sarkait, arany virágfüzérek keretezik a freskókat. A szinek és figurák tomboló ujjongása az egész templom. Nincs benne egyetlen egyenes vonal. Minden tekereg, lobog, mint a felfelé törő láng. És minden olyan derűs. Mosolyognak a szentek, huncutkás mosollyal néznek le ránk a pufók képű angyalkák a szószék pereme alól, az oltárok hegyéből. Még a kereszten függő Krisztus nézése sem kínos, fájdalmas, inkább enyhe megnyugvást lehel. A fényes ablakokon vastag kévékben jő be a napsugár és elömlik a ragyogó fehér és arany színeken. E stílus művészei egy darab mennyországot akartak a földre varázsolni és jobban nem sikerülhetett volna nekik. Természetesen sok pénzbe is kerültek e templomok, de leginkább a szerzetes rendek — különösen a premontreiek építették őket s a rendnek minden erejét megfeszítették, hogy megmutassák, mire képes az áhítatos hittel párosult áldozatkészség. A wessobrunni művészek Bajorország legősibb kolostorának, a vessobrunni bencés kolostornak iskolájából kerültek ki. Ők nemcsak a fehéret és aranyat alkalmazzák, hanem minden szint, amiben csak a bajor rétek tarka virágai pompáznak. A wessobrunni bencés kolostor belseje e művészet klasszikus alkotása. A folyosók mennyezetén a stukkó-lombok közt szarvasok, őzek kergetődznek, madarak repkednek. Symbolikus jelentésű képek hosszú sora tekint le ránk a falakról, mintha mondanák: találd ki, mit jeleztünk? Itt nem takarékoskodtak. A szerzetesek végtelen türelmével dolgoztak, Kiképezték a község mesterembereit és művészetükben is ezek messze földre jártak templomokat ékesíteni. Hazánkba is, különösen felső Magyarországba — eljutottak. Bajorországban, amerre csak járunk, találkozunk művészetükkel. Itt Wörishofenben mindkét templom, a plébániai és a dominikánák temploma e stílben épült 1700-ban és 1725-ben, sőt egy közeli major sz. Rasszó tiszteletére állított kápolnája is e művészetnek bájos kis kincsesháza. A bajorok szerelmesei lettek e stílusnak. E népben sok a kelta vér, szereti a könnyedet, a játszit, azért jobban tetszett neki a rokokó, mint a gót. A harminc éves háború után sok volt a rozzant, sőt leomlott gót templom, ezek helyébe kerültek a rokokó szentélyek. Sőt, a nagy gót monostorokat és kathedrálisokat is bárokba és rokokóba öltöztették. A szikár gót ívek úgy tűntek fel e kor szemében, mint csontvázak, melyekre hús és szin kívánkozik. A pufók arc és egy kicsit gömbölyödő has volt akkor az ideál, (csak tessék megnézni szent királyaink szobrait a bazilikába vezető lépcsők fölött!) irtóztak attól, ami merev volt és szögletes. Azért stukkómasszákat ragasztottak a gót szögletekbe, oszlopfőkre; fadeszkából készített boltozattal takarták el a magasban találkozó gót íveket, e boltozatra aztán rákerült a művészetektől ékes stukatura, úgyhogy az első pillanatban az ember nem Az új model k

ész női átmeneti kabátok és kész női \#^g%y^%^if^^»^| j^l Kossuth L.model ruhákból már nagy választé

k W OI iiBtgaliCI 10. Szám -IL