ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-06 / 123. szám

XXXV. évfolyam, 123. szám. Ära köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. augusztus 6 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia 4 ' könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Kitüntetés Minden látszat ellenére sem szabad hitünknek megren­dülnie a magyar közélet iránt. Tagadhatatlan, hogy gyako­ribb a közfunkcioniáriusok megtévelyedése, mint volt a boldog békeidőben, de mind­ezek dacára is, a tárgyilagos ügyelőnek meg kell állapí­tania, hogy a magyar köz­igazgatás minden gazdasági depresszió mellett is csak el­vétve eshetik kifogás alá. A rengeteg rendelet, törvé­nyes intézkedés és a kény­szerrendelkezések tömkelegé­ben megtalálni a helyes utat, a törvényes intézkedéseket az élet adott viszonyaival össz­hangbahozni sokszor nagyon nehéz feladat. Aki ezt nem teszi, mert nem tudja, vagy nem akarja, nem akarván magának a dolgok mélyére hatolásával több munkát okozni, nyersen alkalmazza a törvényt, a rendeletet, az is eleget tett kötelességének, állásának megfelelt, kifogás alá törvény szerint nem es­hetik. Aki azonban a tövényes intézkedések szellemében ugyan, de helyzeteket is bí­rálva végzi hivatalbeli köte­lességét, az átlag beamterek közül kiemelkedik és méltó, hogy eme kiemelkedésének, lelkiismeretediktált több mun­kának látható jelét is meg­kapja. Komárom és Esztergom köz­igazgatásilag egyelőre egye­sitett vármegyék közönsége megnyugodva látja két főtiszt­viselőjének polgári kitünteté­sét. Megnyugodva azért, mert mind az alispán, mind a fő­jegyző hivatali működésében nem csak mindenkori szolgá­latkészséget tapasztalt, ha­nem látja és tudja azt is, hogy érdekeit, amennyire csak le­het, a törvényes intézkedé­sek keretei között mindenkor a legnagyobb megértéssel kép­viselték. Nem volt az az apró ügy, amelyet e két főtisztvi­selő a legnagyobb gonddal meg nem vizsgált, vagy meg nem vizsgáltatott volna. Akik a kisgyűléseknek és a közigazgatási bizottsági ülések­nek részesei, tanúságot tehet­nek a két főtisztviselő pártat­lanságáról lelkiismeretességé­ről és a községi érdekek iránt viseltetett szeretetéről. Midőn legfelsőbb helyről, bizonyára gondos megvizsgá­lás után megjött a két főtiszt­viselő kitüntetése, az egyesi­tett vármegye közönségének ugyan el nem hangzott, de annál hőbb óhaja teljesült. Meg vagyunk győződve, hogy mind az alispán, mind a fő­jegyző nagyon is megérde­melte a kitüntetést, de a két csonkán maradt, nehéz válsá­goknak kitett, gazdasági ne­hézségekkel küzdő, kötelessé­gét azonban mindenkor hűen és becsülettel teljesítő vár­megye közönsége is megér­demli, hogy ilyen két főtiszt­viselője legyen, akiket mind magán, mind hivatalos életük­ben tisztelettel, becsüléssel ve­hessen körül. v. i A Szent Imre Év esztergomi ün­nepségei megkezdődtek Az Országos Szent Imre-eéllövő emlék­verseny szép sikere ezért szemmellátható demonstrá­ciókra, ragyogó felvonulásokra, nagy nyilvánosság egybegyűjtésére itt ke­vés alkalom nyílik. Még csak lobo­gók sem jelezték, magán a verseny­helyen sem, hogy a Move kerületi és az országos meghívásos céllövő verseny, amelyet Esztergom város hatalmas plakátjai mindenfelé hir­detnek, — e napon kezdetét vette. Augusztus 2-án délután megkez­jdődtek Esztergom város Szent Imre 'jubileumi ünnepségei, amelyeket az Esztergomi MOVE Szent István Lö­vész Csapat által nagy lelkesedés­j sei megrendezett Országos Szent 'Imre céllövő emlékverseny nyitott j meg. A céllövő-versenyek természetsze­rűleg zárt helyeken folynak le, Az „Esztergom" tárcája. Levél Németországból. Wörishofen, 1930. július hó. Kedves Szerkesztő Űr! Mikor először misézni mentünk a wörishoíi plébánia-templomba, csodálkozva láttuk a sekrestyében, hogy „contra tempestates": rossz idő ellen kell imádkozni. Mi otthon esőért könyörögtünk. Úgy látszott, hogy itt is az kellene, mert nagy forróságban érkeztünk. De még aznap este beborult, ránk szakadt a schwarzwaldi erdők felhőtömege, s mintha soha sem akarna kifogyni! Ugyanakkor Magyarországról 30°-os meleget jelentenek a magyar újsá­gok. Mi itt 10°-os hidegben dider­günk és a sok eső miatt a szobát őrizzük. És ennek köszönheti Szer­kesztő Úr unalmas leveleimet . . . Engedje meg, hogy a wörishoíi templommal kapcsolatban egy sze­rény értekezést tartsak a bajor bárok, illetőleg rokokó-stílusról. Két év előtt egy nagyobb társasággal Münchenből autóbusz körutat tet­tünk a rokoko-templomok megtekin­tésére. A bajor kultuszminisztérium egy szakembere jött velünk és lel­kesen magyarázta a megtekintett templomok szépségeit. Ami ebből a magyarázatból megmaradt bennem, az kívánkozik ki belőlem. (Csak kár, hogy jegyzeteim otthon vannak és így tökéletlen leszek leírásomban.) A wörishoíi templom a Wesso­brunn! művészek munkája. A wes­sobrunni stíl egy ága a bajor roko­kónak, mely stukkódiszítéssel dol­gozott. Közelünkben van ennek a stílusnak egyik legszebb alkotása, a wiesi bucsujáró-templom. E temp­lom alapszíne ragyogó fehér. Ra­gyogó fehér alapon egyetlen szin domborodik ki: az arany. Arany levelek díszítik az oszlopfőket, arany lombok töltik be a bolthajlások sar­kait, arany virágfüzérek keretezik a freskókat. A szinek és figurák tomboló ujjongása az egész temp­lom. Nincs benne egyetlen egyenes vonal. Minden tekereg, lobog, mint a felfelé törő láng. És minden olyan derűs. Mosolyognak a szentek, hun­cutkás mosollyal néznek le ránk a pufók képű angyalkák a szószék pereme alól, az oltárok hegyéből. Még a kereszten függő Krisztus né­zése sem kínos, fájdalmas, inkább enyhe megnyugvást lehel. A fényes ablakokon vastag kévékben jő be a napsugár és elömlik a ragyogó fehér és arany színeken. E stílus művészei egy darab mennyországot akartak a földre varázsolni és job­ban nem sikerülhetett volna nekik. Természetesen sok pénzbe is kerül­tek e templomok, de leginkább a szerzetes rendek — különösen a premontreiek építették őket s a rendnek minden erejét megfeszí­tették, hogy megmutassák, mire ké­pes az áhítatos hittel párosult áldo­zatkészség. A wessobrunni művészek Bajor­ország legősibb kolostorának, a ves­sobrunni bencés kolostornak isko­lájából kerültek ki. Ők nemcsak a fehéret és aranyat alkalmazzák, hanem minden szint, amiben csak a bajor rétek tarka virágai pom­páznak. A wessobrunni bencés ko­lostor belseje e művészet klasszikus alkotása. A folyosók mennyezetén a stukkó-lombok közt szarvasok, őzek kergetődznek, madarak rep­kednek. Symbolikus jelentésű ké­pek hosszú sora tekint le ránk a falakról, mintha mondanák: találd ki, mit jeleztünk? Itt nem takaré­koskodtak. A szerzetesek végtelen türelmével dolgoztak, Kiképezték a község mesterembereit és művésze­tükben is ezek messze földre jártak templomokat ékesíteni. Hazánkba is, különösen felső Magyarországba — eljutottak. Bajorországban, amerre csak járunk, találkozunk művésze­tükkel. Itt Wörishofenben mindkét templom, a plébániai és a domini­kánák temploma e stílben épült 1700-ban és 1725-ben, sőt egy kö­zeli major sz. Rasszó tiszteletére állított kápolnája is e művészetnek bájos kis kincsesháza. A bajorok szerelmesei lettek e stílusnak. E népben sok a kelta vér, szereti a könnyedet, a játszit, azért jobban tetszett neki a rokokó, mint a gót. A harminc éves háború után sok volt a rozzant, sőt leomlott gót templom, ezek helyébe kerültek a rokokó szentélyek. Sőt, a nagy gót monostorokat és kathedrálisokat is bárokba és rokokóba öltöztették. A szikár gót ívek úgy tűntek fel e kor szemében, mint csontvázak, melyekre hús és szin kívánkozik. A pufók arc és egy kicsit gömbö­lyödő has volt akkor az ideál, (csak tessék megnézni szent királyaink szobrait a bazilikába vezető lépcsők fölött!) irtóztak attól, ami merev volt és szögletes. Azért stukkó­masszákat ragasztottak a gót szög­letekbe, oszlopfőkre; fadeszkából készített boltozattal takarták el a magasban találkozó gót íveket, e boltozatra aztán rákerült a művé­szetektől ékes stukatura, úgyhogy az első pillanatban az ember nem Az új model k ész női átmeneti kabátok és kész női \#^g%y^%^if^^»^| j^l Kossuth L.­model ruhákból már nagy választé k W OI iiBtgaliCI 10. Szám -IL

Next

/
Thumbnails
Contents