ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-03 / 122. szám

(a fővárost sem véve ki) nincs még egy város az egész országban, amely annyi és oly sokféle régi metszet­tel és látképpel dicsekedhetnék, mint az ősrégi város: Esztergom. A kiállítás ezen részét dr. Zákonyi Mihály könyvtárőr rendezi. Az esz­tergomi Szent Imre jubiláris régé­szeti és történelmi kiállítás augusz­tus 10-én lesz nyilik meg és augusz­tus 25-én záródik. Megtekintése be­lépődíjjal nem jár. A Szobieszky-emlékünnep napja, amikor a hős lengyel királynak, Esztergom visszafoglalójának emlé­két a város közönsége a vár Lipót­bástyája falában elhelyezendő már­„Az uhrini Kovács-féle ügy ma­gánügy, amely a várossal és kö­zönségével semmiféle vonatko­zásban nincs" A járdakikövezési költségek leszállítása ügyében újabb tárgyalás lesz ványtáblával fogja megörökíteni, véglegesen augusztus 23-dikában (szombati nap) állapíttatott meg. E napon a reggel 9 órai vonattal, a Magyar-Lengyei Egyesület vezetése mellett, a lengyelek Szent Imre za­rándoklata érkezik Esztergomba, amelyet hazájában Gavlina József kattoviczi prelátus szervez. A za­rándoklatban sok lengyel egyetemi hallgató és volt légionárius is részt­vesz. Vele jön a szalézi Hlond Ágoston dr. lengyel bíboros prímás is, ami hercegprímásunk látogatá­sára, akivel egyalkalommal nyer­ték el Rómában a magas bíbornoki méltóságot. A testvérnemzet zarán­dokainak méltó fogadására minden előkészületet meg kell tennünk. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete csütörtökön d. u. 5 órakor közgyűlést tartott dr. An­tóny Béla polgármester elnökletével. A napirend előtt Meszes Ferenc szólalt fel és meg­kérdezte a polgármestert, érte-e ká­rosodás a várost az Uhrini Kovács­féle üzleti összeomlás következté­ben, amelyről egy fővárosi lap az elmúlt napokban sorozatos cikkek­ben emlékezett meg? Dr. Antóny Béla kijelentette, hogy ebből a sajnálatos ügyből kifolyó­lag a várost semmiféle károsodás nem érte. A várostól ipartelep cél­jaira megvett telek vételárát Ko­vács annakidején pontosan kifizette s nincs a városnak károsodása a zárdaiskola telkének megvétele miatt sem, mert azon az épület már áll és használatban van. Őszintén saj­nálja a törekvő cég anyagi össze­omlását, ez azonban nem városi közügy, hanem a cégnek privát ügye. Ilyen tönkremenési esetek — saj­nos — máskor is előfordultak . már. A lapokban szellőztetett és a zár­daiskola építéssel kapcsolatos anyagi zavarok 'kérdése csakis Kovácsra és a kultuszminisztériumra tartozik. Ugyancsak napirend előtt fejezte ki a közgyűlés őszinte részvétét az olasz népet ért nagy nemzeti csa­pás, a legutóbbi délolaszországi földrengés alkalmából, valamint részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést v. Végh Kálmán honvé delmi államtitkár váratlan halála alkalmából is. Utcakeresztelések. A közgyűlés tárgysorozatának első pontjaként dr. Brenner Antal fő­jegyző bejelentette, hogy a kor­mányzó úr Őfőméltósága a Dorogi­űtnak Horthy Miklós-utra való el­nevezését kegyesen tudomásul vette. Az útvonal új elnevezésének meg­jelölése már megtörtént. Szó volt arról is, hogy a Ferenc József-útnak a Bibliotékától a Pri­más-térig húzódó szakasza, amely íelett a Szent István szülőhelyét rejtő várbástya emelkedik, Szent István utcának neveztessék el. A pénzügyi bizottságban azonban az a terv merült fel, hogy a Káptalan­tér neveztessék el Szent István­térnek, amelyhez azonban a főkáp­talan véleményezését is kikérik. Ezután a közgyűlés a Német­utca nevét Szent Imre-utcára vál­toztatta a Szent Imre Év emlékére. Iskolai ügyek Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a kultuszminiszter az összes államsegélyes iskolák államsegélyét leszállította, így az esztergomi reál­A szocialisták megint leplezetle­nül megmutatták, hogy minden fe­lelősségérzet nélkül, a tömegszen­vedélyeknek hízelegve, kötelessé­get és becsületérzést nem ismerve törekesznek befolyásukat lenntar­tani. Vájjon mit hoz Németország­nak a jövő? Rebesgetik, hogy csak 2 hónapra való pénz van az államkasszában a tisztviselők fizetésére, aztán jön a — katasztrófa. Mások azt mondják: jó volna egy kis kommunizmus, hogy a polgári pártok tanulnának és összefognának. Nem kívánok nekik ilyen leckét. Egyedüli reményük a csüggedők­nek Hindenburg személye. Irigykedve néznek ránk, magya­rokra is. Mihelyt megtudják, hogy magyarok vagyunk, mindjárt azt hozzák elő, hogy egész Európában nálunk a legegészségesebbek a po­litikai viszonyok (?), mert nem vál­takoznak minden kéthónapban a kormányok! — Önöknek nincsenek kommu­nistáik a parlamentben. És kevés a szocialistájuk! . . . Hagyom őket jó véleményükben mifelőlünk. Olyan jó esik látni, hogy minden nyomorúságunk dacára irigykednek ránk! Egyébként sok szimpátiával van­nak irántunk. A múltkori stuttgarti cikktől eltekintve, a lapok is szinte egylianguan nagy rokonszenvvel ír­nak rólunk. Különösen, mikor a cse­hekkel állítanak bennünket szembe. Ezt a fajtát itt sem szívelik. Az „Augsburger Postzeitung u teg­napi tárcarovatában Haus Maurer leírja hajóútját Bécstől Budapestre. Pozsonyhoz érve igy elmélkedik: „Hol van Fadrusz gyönyörű Mária Terézia-szobra, mely egykor a Duna­partot ékesítette, hirdetve emlékét a magyarok lovagiasságának, kik a szorongatott fiatal királynénak, Mária Teréziának hűséget esküdtek? A csehek, akiket a Habsburgok gyak­ran bizony valósággal kényeztettek, nem nézhették a nagy császárné és királynő szobrát, aki pedig az ő országuknak is anyja volt. Fenn a hegyen meredeznek a királyi vár romjai . . . Ott őrizték évszázadokon át Szt. István koronáját, a dómban koronázták I. Ferdinándtól V. Fer­dinandig a Habsburg-királyokat, a dómban nyugszik az új magyar próza megteremtője és a budapesti egyetem megalapítója, Magyaror­szág prímása, Pázmány Péter bíbo­ros, és az a város most — cseh ... Hogy megmutassák a csehek, mily biztonságban érzik itt magukat, pa­zarul építkeznek . . . Bratislava dé­delgetett kedvencük lett, mint egy­kor Ausztriának Trieszt; de Trieszt Ausztria minden kényeztetése da­cára egy napon újra olasz uralom alá került." Ilyen hangon ír a cikkíró Komá­romról is . . . Egy fiatal magyar fürdővendég az este örömmel újságolta, hogy a wörishofi mozi legutóbb Budapest­ről való felvételeket vetített. A fel­vételek gyönyörűen sikerültek és pazar szépségben mutatták be fő­városunkat, a hallgatóság köréből sűrűn hangzottak fel az elragadtatás kiáltásai. — Budapest, die schönste Perle der Donau! — Meg kell néznünk egyszer Bu­dapestet is! Szívélyesen invitáljuk őket, csak jöjjenek! És Budapesttől nincs mesz­sze Esztergom sem. És ha egy wö­rishofi polgár üdülni és pihenni akar s azért környezet- és levegő­változást kíván, melegen ajánlom neki Esztergomot. Vidékünk s vá­rosunk szépsége (leszámítva a port!), vizeinek, fürdőinek üdítő-gyógyító ereje nem áll Wörishofen mögött! És a magyar sör is kiállja a ver­senyt a jó bajor sörökkel. Meg­győződhetnek róla, csak jöjjenek! He. iskolánál és az elemi iskolánál is. A városnak az a felterjesztése, hogy a 6 %-os csökkentés az iskolafenn­tartó város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel hatálytalaníttassék, eredménytelen maradt. A kultuszminiszter azonban a vá­ros kérelmére a Mária Terézia-ut­cai új elemi iskola építkezési költ­ségeire, a fedezetül felajánlott régi épület lekötése mellett, 15,000 P-t utalványozott. Ezután a város vezetősége jelen­tést tett a Kossuth Lajos-utcai elemi iskola, s egyben a volt járvány kór­ház értékesítési kísérleteiről. A kí­sérletek nem voltak kielégitőek, de mig a volt iskolaépületet sikerült 15000 P-ért továbbadni — a Páduai Szent Antal egyesület vette meg — a volt járványkórház egyelőre meg­maradt a város tulajdonában. Ősz­kor ismét megkísérlik az eladását. A kaszárnyakérdés. A honvédség itteni elhelyezésével kapcsolatos kérdésekről számolt be ezután az elnökség. A kaszárnya­ügyben ittjárt vegyes bizottság tár­gyalásairól nemrégiben részletesen írt az „Esztergom." A közgyűlés a bejelentéseket tudomásul vette. A nagygyakorlótéri szerződés bérösz­szegének felemelése iránt a honvé­delmi minisztériumhoz intézett fel­terjesztéssel kapcsolatban több fel­szólalásban kérték a város vezető­ségét, eszközölné ki a nagygyakorló­tér közelében fekvő földek zavarta­lanabb művelhetése érdekében, hogy a lőgyakorlatok ideje a közeli bir­tokosok érdekeinek szemmeltartása mellett tűzessék ki. Az autó ügyek. A Közüzemi rt. és' Ujjady Béla autóbusztulajdonosoknak a városi vámdijak méltányos megállapítása tárgyában benyújtott kérelmét a városi képviselőtestület méltá­nyolta. A díjat felére szállította le s ezt az érdekelteknek havi pausálé­összegben lehet leróniok. A Simor-utcai baleset folytán ke­letkezett ismeretes városi autóper­ben a városnak 4850 és 1600 P-t kell fizetnie. Ezt a jelentős összeget az Esztergomi Takarék­pénztártól vette fel a város vezető­sége. A felvételt a közgyűlés jóvá­hagyta. A függő kölcsönök konvertálása a polgármesteri jelentés szerint mind­eddig nem sikerült. Az 50.000 és 60.000 P-ős kölcsönök kedvezőbb rendezése ügyében a város vezető­sége tovább fogja keresni a lehető­ségeket. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a személyi megtakarítások ter­hére a harmadik végrehajtó mellé egy becsüs s egyben dobos beállít­tassék ideiglenes alkalmazotti mi­nőségben. Városrendezési ügyek. A Battyány Lajosutcában és a Fe­renc József-úton készített csatorna ••Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdőfeiszerelás a legolcsóbbak BALOG-nál.^B

Next

/
Thumbnails
Contents