ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-30 / 120. szám

XXXV. évfolyam, 120. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fül. Szerda, 1930. július 30 Keresztény politikai és társadalmi lap. iinr nnm%n iKii.mmwioriBimii tm»m mw*»»ii">iu"

|

>«MUWM»w«>iw»<'>^i»w>i HIIHIMI>I'%I Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A főegyházmegye plébániáinak esztergomi Szent Imre zarándokNagyboldogasszony napján lesz Illetékes helyről annak közlésére kérték fel lapunkat, hogy a főegyházmegye plébániáinak Szent Imre zarándoklata Esztergomba (a budapesti plébániák kivételével) nem augusztus 10-én lesz, mint azt a folyó évi I számú főpásztori körlevél a Szent Imre jubileumi ünnepségeket előkészítő egyházmegyei bizottság tervezete alapján közölte (1. 93, sz.), hanem augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, amely alkalommal az esztergomi Katholikus Nap és a Kath. Bányásznap is megtartatik a főszékesegyház búcsúnapjával kapcsolatban. Sincero kardinális lesz a pápai legátus a Szent Imre év főünnepségein. XI. Pius pápa Őszentsége Sincero Lajos kuriális bibornokot bizta megázzál, hogy a Magyar Szent Imre Äz „Esztergom" teája. Levél Németországból. Bad Wörishofen, 1930. július hó. Kedves Szerkesztő Úr! Wörishofen a fürdőhelyek között nemrég még a parvenük szerepében szerénykedett. Nem volt ez más, mint egy kicsiny bajor falu. Nem volt neki hőforrása vagy iszapja, mint Karlsbadnak vagy Pőstyénnek, de még annyi sem, mint a mi Esztergomunknak. Ma sincs! És mégis megkapta a Bad Wörishofen hangzatos címét, s akármilyen menetjegyirodába ha tetszik menni, kiadják az ide szóló jegyet, pedig gyorsvonat sem jár erre, hanem csak egy igen szerény villamos vicinális. Aszfaltozott korzója, vízvezetéke és csatornázása van. Elegáns hotelok sorakoznak utcáin, villa villa mellett, s kaszinójának terraszáról naponként kétszer szép térzenével kedveskednek az embereknek. És minek köszönheti Wörishofen fellendülését? Egy egyszerű papÁltalános Kőszénbánya R. T." öszszes bányatelept i képviselve lesznek. Tatabányáról ezernél többen jönnek. Tokod-Altáró igazgatóságával, zenekarával stb. együtt jön. A közeli gyártelepekről eddig a tokodi üveggyár jelentette be részvételét. Várjuk a nyergesújfalusi, lábatlani és süttői gyárak bejelentéseit, amelyek szintén nem maradhatnak el a munkásságot oly közelről érdeklő bányásznapról. Év augusztusi budapesti főünnepségein személyét képviselje és reprezentálja. A biboros a mult év szeptemberében már járt Magyarországon és városunkban is megfordult, mint ahogy azt akkoriban lapunk részletesen megírta. Az egyházi törvénykönyv szerkesztésében annakidején együtt dolgozott hercegprímásunkkal s egy régi igéretét váltotta be, amikor bécsi útjával kapcsolatban Esztergomot s benne kedves egykori munkatársát felkereste. Most hogy Őszentsége megbízásából újból felkeresi hazánkat, joggal hihetjük, hogy a mult évi kellemes emlékek az illusztris egyházfejedelem lelkében méginkább el fognak mélyülni. A Katholikus Bányásznap a jelentkezésekből ítélve nagysikerűnek ígérkezik. Értesülésünk szerint a „Magyar nak, aki takácsnak készült és csak később jutott eszébe pappá lenni, s aki még a helyesírást sem tudta tökéletesen megtanulni, bár fél millió példányt értek el könyvei a vízgyógymódról. Kneipp Sebestyén 1855-ben Wörishofenbe került mint az itteni dominikának lelkésze, később a falu plébánosa lett, s ő volt az, aki a községből virágzó fürdőhelyet fejlesztett, melybe csak úgy tódulnak a betegek. Jelen pillanatban pl. 3000 idegen van a községben, melynek lakossága kerek 4000. Mult évben az itt megfordult fürdővendégek száma 17000 volt. Kneipp 1821-ben született. Ifjú korában tüdőbetegségbe esett. Elveszettnek gondolták. Ekkor egy könyv került kezébe, mely a Hahníéle hydrotherapiát ismertette. Kneipp gondolta, megpróbálja a vizet, hátha használ neki? Decemberben nekiment a Dunának. Gyorsan levetette ruháit, belevetette magát a hideg vízbe és époly gyorsan fel is öltözött, aztán hazasietett gyors léptekkel, hogy kimelegedjék. Vére csak úgy bizsergett benne, bőre kitüzekedett, a hideg víztől felkorbácsolt regeneráló erők fokozott munkát végeztek benne és — miután a kúrát néhányszor megismételte, meggyógyult és megerősödött. 76 éves lett, 1897-ben halt meg. A szeminákészült a Bibliotéka lépcsőházának mennyezetfreskója — Esztergom új nevezetessége — Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy a Bibliotékában augusztus hó 10-én megnyíló kiállításon, amelyen a régi Esztergomot ábrázoló ritka metszetek, továbbá a most rendezett kegyérem- és történelmi éremgyűjtemény ez alkalommal elsőízben kerülnek bemutatásra, már látható lesz az épület lépcsőházának Magasi Németh Gábor festőművész által készített hatalmas mennyezetfreskója is, amely az Apokalipszis égi könyvének megnyitását ábrázolja. Mig a Bibliotékának új klasszikus stílusban néhai Scitovszky János hercegprímás által 1853-ben emelt és az idők folytán erősen megrongálódott épületét pár év előtt megboldogult Csernoch János dr. hercegprímás hozatta helyre, addig lépcsőházát a könyvtár mostani prefektusa, dr. Lepold Antal prelátus kanonok saját költségén művészi érzékkel diszitteti. A díszítés hatalmas munkájának csak kezdete a mennyezetfreskó elkészítése, amelyet hasonló kivitelben közeljövőben az oldalfalak díszítése is követ. A mennyezetkép, amelyet gazdag ornamentikájú reneszánsz-keret övez, hármas beosztású. Első részben az elragadtatástól földre esett Szent János evangélistát látjuk, akinek Patmosz szigeriumban társain próbálta ki a víz gyógyító hatását — sikerrel. Később Wörishofenben csak úgy tódultak hozzá a betegek. Istenadta tehetsége volt a betegségek fölismerésében! Csak ránézett valakire, s tudta a baját. Sokszor megszégyenítette az orvosokat, akik hamis diagnózist állapítottak meg, amiért üldöztetésben is volt része. Mint kuruzslót feljelentették. Ő azonban azt mondta: senki sem tilthatja meg, hogy segítsen, ahol tud. Észrevette azt is, hogy a hideg víznek oly radikális használata, amilyent ő magán végzett, gyengébb szervezetekre ártalmas. Erre rátért a részleges, bár hosszabb gyógykezelésre. Először csak Kniegusst adott a betegnek, azaz lábait vizeskanna csövéből a lábujjaktól fölfelé az erek mentén lassan végigöntözte, azután comböntés következett, majd a karokat kezelte hideg vízzel, majd a hátat járta végig a vízsugár, rendelt közben-közben félfürdőt, karfürdőt, ajánlotta a hidegvíz-taposást, meleg ágyban a testnek hideg vízzel való lemosását stb., stb. Erősebb, kövérebb embereknek vizifecskendővel ment neki (Blitzguss!) és azzal kenegette hajukat! Egész rendszert dolgozott ki s naponként 3—4 alkalmazást adott betegeinek. A hidegvíz ingerlőleg hatott a szervezetre, reakciója kellemes meleg volt, elősegítette a mérges anyagok kiválasztódását és az egészség létrejöttét. Persze Kneippnek gondja volt arra, hogy csak meleg testet öntözzön és hogy a test kellő moz gással, télen fűtött helyiségben újra azonnal felmelegedjék. A vizes gyógymód mellett nagy súlyt helyezett az egészséges ruházkodásra és élelmezésre is (Kneipp-kávé!), úgyhogy akárhány betegje nem is any nyira a víz, mint inkább ezen egészséges életmód által gyógyult meg. Ezren és ezren tódultak a wörishofeni paphoz gyógyulásért. Szegény emberek még beceg tehenüket is rábízták. 1866-ban a kolerásakat gyógyította meg. Arra is kellett gondolnia, hogy a hozzátódulóknak szállást szerezzen. Híveit kérte, hogy fogadják be a vendégeket. A Hotel, melyben lakunk, egy ilyen régi hívő gyermekeinek tulajdona. Kneipp súlyos tüdőbajából meggyógyított egy beteg asszonyt, Kreuzer bognár feleségét. Ez az asszony megtanulta tőle a hidegvizeskezelést. Kneipp tehát hozzá küldte a betegeket a rendeléssel: „Zur Frau Kreuzer, die macht es schon!" A Kreuzer-család lassan fürdőhelyiséget építtetett öltözőkkel, majd szállodát, amelyet folyton-folyton bővíI tett, s ma a Hotel Kreuzer egyik ••Harisnyák, fehér ruha anyagok, öltönyök, fürdőfelszerelés a legolcsóbbak BAL06-nál. 4ß