ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-07-25 / 118. szám
XXXV. évfolyam, 113. szám. Ära köznap 10, vasárnap 16 fül. Péntek, 1930. Július 25 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A közönségre é a nézve is a lehető legjobb az egyenes űt és az abszolút tiszta helyzet. Amennyiben igaznak bizonyul az, hogy a belügyminisztériumban vizsgálat indul valamennyi kiadott építkezésben és azután ezt a vizsgálatot kiterjesztik az összes megyei, városi és községi középitkezésre, tekintet nélkül arrra, hogy a vállalt munka körül történt-e visszaélés vagy nem, — akkor ez a kormányzat részéről igen okos dolog és mindenesetre a legradikálisabb cselekedet annak az elszomorítóhangulatnak és felfogásnak ellensúlyozására, amely a magyar adófizető közönség lelkületében a Vay-féle belügyminiszteri és a Zavarosféle székesfehérvári esettel kapcsolatban és a már előbb lezajlott pariamahistóriák után él. Sokan azt hiszik és talán jóhiszeműleg, hogy az állami és városi hivatalos életre dehonesztáló és a közigazgatás iránti hitet gyengitő, sajnálatos cselekedetektől jó elfordítani a nagyközönség figyelmét és a kulisszák mögött megtenni mindent, hogy ilyesmik elő ne forduljanak. Ugy látszik azonban, hogy a kelevények elkötése nem vezet eredményre, a kelévé nyek kifakadnak és akkor annál csúnyább állapotban keltenek undort a közönség ben. Itt radikális eljárásra van szükség — egyszer és min denkorra szóló szigorú végérejárásra. Kés, szublimát és vértisztitó kell ide, — hogy a ma gyar közigazgatás, a magyar hivatali élet friss vérkerin gése akadály nélkül tudja teljesíteni áldásthozó munkakö rét és ki tudja fejteni jóté kony hatásait. Mindent meg kell tenni abban a tekintetben, hogy ebben a csonka országban ne nézzenek egymásra ferde szemmel az emberekés hogy ne tekintsenek bizalmatlanul egyetlen vezető emberre, egyetlen felelős tényezőre sem, hiszen szinte lehetetlenség kellő intenzitással végezni az amúgy is sok nehézséggel járó, de a közönség jólétére nézve elsőrangúan fontos lelkiismeretes vezetőtisztviselői munkát, ha a bizalmatlanságnak csak az árnyéka is érezhető. Viszont nem csoda, ha az adófizető polgárság most már nyitott könyvet akar kapni az egész csonka országban, ahol középitkezés folyt, — anélkül, hogy gyanúsítani akarna, anélkül, hogy arra gondolna, miszerint a kiderült eseteken kivül még csak egyetlen egy is akadna. Legjobb, ha a kormányzat most már nyílt képet tár a nagyközönség elé még akkor is, ha meg vagyunk győződve róla, hogy általában tiszta és makulátlan helyzeteket ismerünk meg. Az esztergomi reáliskola 211. sz. Mrály" cserkészei nyújtottak ső segélyt a szerencsétlenül járt karcagi rendőrkapitánynak Az esztergomi reáliskola 211. sz. „Sirály" cserkészcsapata 32 taggal dr. Marczell Árpád tanár, cserkészparancsnok vezetése mellett a Bükkhegység egyik vadregényes részén, Szarvaskő-község határában az egri érsekség birtokán tartotta ezévi nagy tábor át, ahonnan szerdán este érkezett haza sok-sok kellemes emlékkel. A táborban dr. Csonkás Mihály tanár és P. Ahrisztid szentferencrendi atya is résztvett. Az esztergomi csapat az utóbbi napokban izgalmas eset kapcsán teljesített szép cserkészszolgálatot. Mint a fővárosi lapokban olvashattuk, Szarvaskő mellett a karcagi rendőrkapitányt súlyos szerencsétlenség érte. Autójával át akart hajtani egy árok hídján, de annak korhadt deszkái a gépkocsi alatt eltörtek. Az autó az árokba zuhant és erősen megrongálódott. A baleset szemtanúi Vida Béla hajdúnánási postamester és dr. Kertay Sándor egri ügyvéd a távolabb táborozó esztergomi 211. sz. és a rákosligeti 246. sz. cserkészcsapat diákjait hívták segítségül a szerencsétlenül járt rendőrkapitány kiszabadítására. A cserkészek azonnal a helyszínén termettek és a megrongált autó alól sikerült kiemelniük a súlyosan megsérült rendőrkapitányt, akit nyomban szakszerű első segélyben is részesítettek, így feleltek meg dicséretes módon a cserkésztörvénynek, amely többek közt azt mondja: „A cserkész, ahol tud, segít!" A Magyar Turista Egyesület népszerű elnökét, dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanárt hatvanadik születésnapja alkalmából kedden este ünnepelték Budapesten. A Magyar Turista Egyesület, melynek húsz asztaltársasága és tizenhat vidéki osztálya van, ebből az alkalomból értékes albummal lepte meg az ünnepeltet, amelyhez minden osztály és minden asztaltársaság egyegy művészi tájképpel és aláírásokkal járult. Az album esztergomi része a M. T. E. Esztergomi Osztálya és dalárdája összes működő tagjainak aláírását tartalmazza, amellyel tiszteletüknek és ragasz kodásuknak adnak kifejezést az anyaegyesület ősz elnöke és a ki váló magyar tudós tiszteletreméltó személye iránt. Az album észter gomi részét v. Hollóné — Fuchs Nelly díszítette a bazilika és a vas kapui menedékház művészi képével és magyaros keretrajzokkal. Áldozzatok néhány fillért virágra és szépítsétek házatok táját! Magyarország adósai A világnak előbb-utóbb reparálni kell azokat a gyilkos és ostoba igazságtalanságokat, amelyeket velünk szemben a győzelem részeg mámorában elkövetett, — ha egyébért nem, úgy a saját jól felfogott érdekében. A magyar igazság mellett való ez az egyenes hitvallás most sem hiányzott az angol <lord legfrissebb beszédéből: minden művelt angol tudja, — hangsúlyozta Lord Rothermere, — mi mindennel tartozik a civüizált világ Magyarországnak és azt is tudja, hogy ezt az adósságot valamikor le kell törleszteni. Nagyszerű, félreérthetetlen kijelentés ez, amelyet boldogan veszünk tudomásul. De mást is mondott Rothermere. Es ez beszédében a novum. Arra kérte a magyar delegátusokat, hogy gondolják meg százezerszer is azokat a tanácsokat, amelyeket a Labour-párti képviselők adtak nekik arra vonatkozón, hogy mit kellene Magyarországnak és a magyar kormánynak tennie az ország igazi boldogsága elérésére, — gondolják meg alaposan ezeket a tanácsokat mielőtt követnék azokat. Mert a közgazdasági nehézség ideje mindig a legalkalmatlanabb idő a nagy, alapvető változások keresztülvitelére. Ehhez egy nyugalmasabb, boldogabb korszak kell, amely elbirja a politikai változtatásokkal járó elmaradhatatlan megrázkódtatást. Ezt mondta Rothermere. És a szavait olvasva önkéntelenül eszünkbe jut Bethlen gróf debreceni beszédének az a része, amely ugyanennek a gondolatnak adott kifejezést. Tehát Magyarország miniszterelnöke és Magyarország legigazabb barátja, noha világfelfogásuk nem egy különbséget mutat, egyformán látják azt az utat és azt a tempót, amelyet Magyarországnak politikailag követnie kell. Azért látják egyformán, mert mind a ketten a reálpolitikus higgadt szemével tekintik az ország helyzetét, gondosan mérlegelve annak speciális viszonyait és a pillanatnyi gazdasági körülményeket s mert mind a ketten minden hangzatos jelszón és egyéni elfogultságon felül az ország érdekét tekintik elsősorban. Egy másik megállapítása is volt Rothermerének, amely arra vall, hogy nagy barátunk egyre tisztáb••Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdöfelszerelés a legolcsóbbak BALOG-nál.^B