ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-07-20 / 116. szám
A Szent Imre év nagyjelentőségű eseményének ígérkezik az esztergomi kath. nagygyűlés és bányásznap. Augusztus 15-én a nagyboldogasszonyi díszfelvonulás és a főpapi istentisztelet mellett a nap országos eseménye lesz a Bazilika-téren tartandó Katholikus Nagygyűlés és bányásznap, amelyen kiváló egyéniségek és jeles szónokok tesznek hitvallást katholikus felfogásunk helyessége és örök igazságaink mellett. Beszélni fognak: Dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprímás, Dr. Vass József miniszterelnök helyettes, népjóléti miniszter, Huszár Károly ny. miniszterelnök, városunkból Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, Palkovics László alispán, és Dr. Antóny Béla polgármester A nagygyűlésen a zarándokok ezrei között nagyszámú bányász is lesz Dorogról, Tokod-annavölgyről, Ta tabányáról, Pécsről és Salgótarján ból, akikhez Dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő intéz be szedet. A hangszóróval er ősitett szó noklatokat a térség legtávolabbi zugában is hallani fogják és azo ,kat a rádió viszi tovább az ország minden részébe és a külföldre. Az esztergomi „Holló"-cserkészek a börzsönyi hegyek között Esztergomi szülők látogatása a kisirtás-pusztai cserkésztáborban Szerdán a hajnali 4 órakor induló hajón nagyszámú esztergomi cserkészmama és papa utazott Szobra, onnan pedig kisvasúton Kisirtáspusztára, hogy megtekintse a 14-es „Hollók" állótáborát, ahol 45 esztergomi gimnazista cserkész tölti el a vakáció négy hetét hasznosan és kellemesen. E napra, július 16-ra hívta meg a szülőket dr. Saly Arnulf bencés-tanár, cserkészparancsnok a tábor megtekintésére. Igen sokan készültek erre a kedvesnek ígérkező és igen kedvesen lefolyt napra, de az előző éjtszakai esőzés, amely egészen a hajó indulásáig tartott, sokakat visszariasztott a kirándulástól, így is 60 kirándulót szállított az uradalmi kisvasút ki a táborba Szob és Márianosztra érintésével. Utazás kisvasúton. A Börzsönyi-hegyek szépségeit kevesen ismerik, mert a kincstári és a primási uradalmak erdei a turisták részére tilos területek. A kisvasút, amely kb. 20 km. hosszúságban szeli végig Szobtól—Nagybörzsönyig a területet, a legszebb tájképi szépségeket nyújtja az utasnak. Igaz, hogy némi kellemetlenséggel is jár, mert a mozdony füstje alaposan bekormozza az arcokat és ruhákat, mert nyilt kocsikon, hoszszába fektetett gerendákon ülünk. Felettünk és a hegyek oldalain még sűrűn gomolyognak a felhők, a fűszálak és fák levelei tele az éjtszakai eső cseppjeivel, de mindig többször és többször villan ki a nap a felhők mögül, s a kikandikáló napsugarat harsány éljenzés üdvözliSzámos tolatás és mozdony-pihentetés után d. e. 8 órára érkezünk a Kisirtás-pusztára, amely egy felvidéki ipartelep benyomását teszi. Kormos műhelyépületek mellett fehérfalú, gyümölcsösökkel körülvett majorság, egy tisztavizű halastó, rengeteg talpfa, sín, ölekbe rakott, és a sínek mellett 20—30 m.-nyi hoszszúságban rakott fadorongok láthatók itt üde zöld erdők szivében. Itt leszállunk s csakhamar megpillantjuk dr. Sebők Ferenc cserkésztisztet és Rothnagel László segédtisztet, akik meleg üdvözléssel fogadják a szülőket. Az ő vezetésük mellett innen vagy 10 percnyire találjuk meg a tábort. A cserkésztábor csörgő, bővizű patak partján, sűrű erdő cövében, a Nagybörzsönytől— Kisirtásig elhúzódó ú. n. Hosszúvölgy felső harmadában, a völgy egy kiszélesedő részén, az uradalmi kisvasút egy kevésbbé használt vonala mellett terül el. 10 sátor áll itt nagy félkörben. A középen álló magas árbocrúdon a nemzeti zászló leng s az árbocrúd tartó kötelein is apró szines zászlócskák csattognak a friss reggeli szélben. A kék és fehérszínű sátrak mind ki vannak díszítve. A bejárat és a kerítés is zöldgallyakkal ékes. A bejárat közelében a magyar és a bencés címer van kirakva mohából, szines kövekből, és karbidhamuból. A bejárattal szemben, a tábor ellenkező végén áll egy hatalmas fakereszt, amely itt marad a táborozás emlékére. Élet a sátrakban. Kürtjel harsan, ahogy a szülőket megpillantják a táborozók. A kis Riedl Laci fújja, aki bár csak most lesz II. osztályos, de a kürt kezelésébén már első 45 társa között. A rövid tisztelgés után egyszerre szerteszalad a stramm csapat s csaknem minden cserkész egy-egy mama nyakában csügg. Különösen a kis kéknyakkendős „farkaskölykek" igen meghatottak s a mamák szeme is tele lesz a boldogság könnyeivel, hogy fiaikat ily jó egészségben és Augusztus 26-án érkezés az esztergomi vonatokkal és hajókkal. Augusztus 27-én délelőtt 9 órakor kongresszus \ (díszközgyűlés) a Fürdő Szálloda színháztermében. Délután 1 óra 30 perckor díszebéd a Fürdő Szálloda kerthelyiségben. Délután fél 5 órakor felvonulás a primási palotához a hercegprímás Őeminenciája előtti tisztelgésre, mely után fürdés a Szent István artézi fürdő 29° hővizű strandfürdőjében. Augusztus 28-án lesz a nevezetességek megtekintése. Délelőtt 10 órakor találkozás a Fürdő Szálloda kerthelyiségében. Innen indulás az esztergomi Vaskapu kilátóba, hol dr. Antóny Béla Esztergom város polgármestere a kirándulókat vendégül látja. * Az utazásra 50°/ 0-os kedvezményes hajó és vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat bocsátanak ki. Minden a kongresszusra vonatkozó értesítés vagy tudakozódás Sörös Ede Esztergom, Fürdő Szálloda, címre küldendő. A máris országos érdeklődést keltett, nagyszabású kongresszus rendezőbizottságának tisztét dr. Brenner Antal főjegyző vállalta. Ne pazarolja a drága magyar pénzt külföldi készítményekért. Használja a gazdaságos o o o © „Hortobágyi Diadal 44 hintőport, mert csecsemők \ gyuladását, hölgyek, urak izzadását gyorsan és maradandóan gyógyítja. © Mindert gyógyszertárban kapható. mr Ára 70 fillér. ~W magyar királyt és német császárt, aki itt is halt meg 1576. okt. 12-én. Amint a szálló neve is mutatja, a regensburgi püspökök építették és ma is birtokolják. Az udvaron hatalmas sörcsarnok, itt fogyasztják meleg nyári napokon ropogós fehér retek mellett a püspöki sörfőző habzó italát a derék regensburgi polgárok. A sörfőző 50.000 hl.-t állít elő évenként. Jövedelméből tartják el a két szemináriumot. Eszembe jutott a mi szemináriumunk. Annak is elkellene ilyen serfőző jövedelme, mióta birtokaira rátették kezüket a csehek. Mi azt mondjuk: „Kedves Hívek, támogassátok a szemináriumot!" A regensburgi papok inkább így mondhatnák: „Kedves hivek, támogassátok a bischofshofi sörcsarnokot!" És ezen itt nem is botránkoznék meg senki, lévén a sör a derék bajoroknak époly nélkülözhetetlen fogyasztási cikkük, akárcsak nekünk a mindennapi kenyér. Egy koldus megállított s a világ legtermészetesebb hangján kért: „Herr Pfarrer, ein paar Pfennig für ein Mass Bier!" Hogy a szűk utcákra visszatérjek, azokkal bizony majd megjártam. A keskeny járdán egy hölgy jött velem szembe, s hogy kitérjek, leléptem a járdáról. Abban a pillanatban a hölgy felsikoltott és megragadta kezemet. Az történt, hogy majd elgázolt a mögöttem jött autó. A soffőr épen dühösen káromkodni készült, de mikor meglátta, hogy pappal van dolga, lenyelte mondanivalóját és csak a fejét csóválta. Mikor néhány perc múlva az egyház kapuja előtt találkoztam vele, megjegyezte: „Csak egy kis híjjá volt, hogy el nem ütöttem!" Őrzőangyalomra gondoltam és egykedvűen odavetettem: „Nálunk sincsenek ily szűk utcák!" (Kivéve a Kossuth Lajos utca betorkolását a Széchenyitérre !) De már hosszúra nyúlik levelem, Szerkesztő Úr, és nem mondtam el még a felét sem annak, amit láttam. Egy németnek az ősi Szent Emmerán-templom a legnevezetesebb. Itt van eltemetve az első német hittérítők egyike, Szt. Emmerán (f 715?), itt alussza feltámadásig tartó álmát Arnulf császár (f 899) és fia, Gyermek Lajos (f 911), az utolsó német Karolingok. Gyönyörű és jellegzetes épülete a városnak a gótikus dóm, mely Szt. Péter tiszteletére épült a régi leégett román templom helyén, amelynek egyik tornya még ma is meg van a dómba beleépítve, és az „Eselsturm" nevet viseli. Ezt a nevet onnan kapta, mert a dóm építésekor a teherhordó szamár szerepére fogták, t. i. a benne tekergőén felvivő úton hordták a magasba az építési anyagot. 1275-ben rakták le a dóm alapjait, de a két tornya csak 1859—69 közt készült el. Sajnos, a gótikus tornyok vonalait jellemzően recéző fogakat le kellett szedni, mert veszélyeztették a járókelőket. Nem jó anyagot, rossz homokkövet használtak az építéshez. így a tornyok simák, mint fogatlan vénasszony állkapcsai. Nagy szépséghiba a gyönyörű épületen! Belül a templom dísztelen, de a gótika rajongói soksok szépséget találnak benne. Elelnézegettem a síremlékeket, az egyiknek latin fölirata ezt az igazságot hirdeti: „Bíborban jártam, bíborban rothadok!" Kegyelettel álltam meg a nagy Sailer püspök síremléke mellett, ki a hitoktatásnak egyik nagy fellendítője volt azon szomorú állapotok után, melyekbe a XVIII. század racionalizmusa a vallástant züllesztette. Az ősrégi felbecsülhetetlen értékű üvegfestményeken beszűrődtek a napsugarak és szines kévéket vetettek a padozatra. Már csak kevés időm volt, a kora délutáni órákban a Rathaus meg- , tekintésére siettem. Öregebbik része a XIV. századból való és engem épen az érdekelt. (Az újabbik részt 1659-ben kezdették.) Itt van a Reichssaal, melyben 500 éven át üléseztek a német rendek. A császári trónus mellett egy lépcsőfokkal lejjebb jobbra-balra fapadok a választófejedelmek számára, még egy fokkal alacsonyabban és a falak mentén körös-körül padok az egyéb fejedelmek, főrendek és püspökök részére, míg a harmadik rend számára a középen a háttérben sorakoznak a fapadok. A falakon gyönyörű gobelinek, az utca felé erkély, ahol a császárok megjelentek, hogy a hűséges népnek megmutassák fel- „ séges személyüket. Az egész terem nem igen nagyobb, mint főgimnáziumunk díszterme. Mellette kisebb termek szolgáltak a különböző renjdek előtanácskozásai számára, ma csak múzeumok. Az egyikben őrzik II. Szülejmán szultán egy sajátkezű- * leg aláírt levelét, melyet az ostromlott Szigetvár tövében diktált Miksa királynak. Meghatva néztem a sárguló lapot, melyre a betűket akkor vetették, mikor Zrínyi és vitézei a hősi kirohanásra készültek! Ugyan i ni Wim mi !• I I— lim • IIIIIIIWIIIMHIJTHWHIPIIII —^Tf " I ill I liiiTTH" "TlBllB , 'WBniWM«ffl^ Szent Imre céllövő versenyre kaphat ók Szatmáry Gyulánál Kossuth L.-U. 3.
