ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-18 / 115. szám

XXXV. évfolyam, 115. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. július 18 ESZTER Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az ünneprendezéshez, — az esztergomi Szent Imre jubiláris ünnepekről van szó — sok lelkesedés, kitartás, sok leleményesség és átfogó, koncipiáló erő. de legfőképen — sok pénz kell. Igaz, hogy Szent Imre ünnepe elsősorban bensőséges ünnep kell hogy legyen, Is — mint a biboros-hercegprimás, az ünnepségek kezdeményezője is többször kijelentette — a Szent Imre jubiláris esztendőből a magyarság belső, lelki újjászületését várjuk hitbuzgóságban és erkölcsiekben, mégis ha már a külföldet is meginvitáljuk az ünnepekre, ha már vendégeket hívunk és várunk ide, ha már plakatirozzuk az esztergomi ünnepségeket, akkor bizony a bensőséges lelki ünneplés mellett külsőleg is jól fel kell készülnünk és látnivalókat, az ünnephez méltó eseményeket is kell nyújtanunk. Hiszen még az egyszerű magánember is rendbehozza és lehetőleg megszépíti lakását és nemes szórakozásokról is gondoskodik, havaiamilyen szép ünnepre vendégeket hív és lát. Fennáll tehát az, amit legelőbb mondottunk: az ünneprendezéshez legfőképpen sok pénz kell. Pénz kell, — mert egyéb talán csak volna, — lelkesedés, hozzáértés bizonyára van azokban, akik ezt ä nehéz és felelősségteljes munkát magukra vállalták, de pénz — pénz bizony a legkevésbbé akad ebben a szegény városban. Ezért — megvalljuk — egy kissé aggódunk a külső sikerek miat, amelyek a lelki megújhodásra és a bensőséges ünnepre nézve ugyan nem fontosak, annál fontosabbak azonban idegenforgalmi szempontból. Szent István és Szent fmre sziiJqhely^neH, m ezeréves Esztergomnak, mint városnak, mint vendéglátónak bemutatkozása szempontjából. Mii kell tudnunk a júl. 16-án, szerdán életbelépett gabonajegyrendszerről ? Adófizetés gabonajeggyel. — As égessen kis birtokok hogyan mentesülnek a földadó alól? — Mi as eljárás a bérleteknél ? I Tegyetek néhány cserép virágot ablakaitokba! A gabonaforgalom szerdától kezdve már az új törvény által előírt módon bonyolódnik le. A gazdát tehát nagyon közelről érdekli, hogy mi is az a gabonajegy, hogy ezzel kapcsolatban mik a jogai és kötelességei, hogy miben lesz hasznára az új rend, hogy gabonájának eladása és megőröltetése körül mit kell tennie. Erre való tekintettel az alábbiakban részletesen tájékoztatjuk a közönséget a gabonaforgalomnak e héten életbelépett új rendje felől. Mi a gabonajegy ? Aki gabonát akar vásárolni, annak a később közzéteendő helyeken kapható gabona jegyeket kell előbb szereznie készpénzfizetés ellenében, amelynek ára minden métermázsa buza, rozs, vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gazda a buza, rozs és kétszeres eladása alkalmával beköveteli a vevőtől minden métermázsa után a gabonajegy 3 pengőről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termelőnek búzát eladni, vagy cserébe adui nem szabad. A szelvény 3 pengő árából a vevő sen\mH som számíthat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt kialkudott (vagy piaci) áron felül köteles a gazdának kiszolgáltatni. A szelvény a gazdánál marad, míg a vevő kezében marad a gabonajegy másik része, az úgynevezett gabonalevél. Ez a gabonalevél kiséri a gabonát egész útján a forgalomban. Mi hasznát veszi a gazda a Jelvénynek ? A gazda, aki a buza és rozs (kétszeres) eladásából kifolyólag a vételáron felül gabonaszelvényekhez jutott, azokkal az adóhivatalban adóját fizetheti. Ha a gazdának az adóba beszolgáltatott szelvényeken felül még marad szelvénye, úgy e szelvényeket az adók kifizetéséről szólói tanúsítvány ellenében készpénzre beválthatja. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő értékben fogadtatik el, az adófizetés után fennmaradó szelvény pedig darabonként 3 pengő készpénzben beváltatik. Akiknek egy község területén levő összes földbirtokuknak kataszteri tiszta jövedelme az 59 pengőt meg nem haladja, állami földadójukat nem kell a magukéból fizetniök, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti be. Tehát ezzel a körülbelül 5 holdnál nem nagyobb kisbirtok mentesül a földadó fizetése alól. Kí tekintendő termelőnek? Nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogosított a gabona eladása alkalmával gabonaszelvényt bekövetelni, hanem rajta kívül még termelőnek tekintetik mindaz a mezőgazdasági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, — erre a gabonájára nézve. Ugyancsak mezőgazda termelőnek tekintik az n lelkész, tanító, egyéb egyházi vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás címén kapott a mezőgazdától természetben gabonát. A munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás, lelkész, tanító stb. természetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól stb.-től. Ha azonban a munkás, tanító, lelkész stb. el akarja adni a munkabér fejében kapott gabonát, úgy a vevő már köteles neki az áron felül métermázsánként 3 pengős szelvényt kiszolgáltatni. { Ha egy gazda, akinek nincsen elég gabonája, a szomszédjától, vagy más községbeli gazdától akár pénzért, akár más terményért cserében, akár egyébként venne annyi búzát, amennyire gazdaságában és háztartásában szüksége van, ugy e buza átadása is gabonajegy nélkül történik. Nem kell gabonajegy ama buza és rozs után sem, amelyét a gazda, munkás, lelkész, tanító stb. a vámőrlés díja fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőrlö malom is termelőnek tekintendő, úgyhogy a vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszelvény ellenében szolgáltathatja ki s a vevő köteles viszont a molnárnak ez után a gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáltatni. Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mezőgazdaságában, vagy állathizlalásra használja fel, hanem akár őrlemény formájában, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában el akarja adni, úgy ezt az eladást is csak gabonajegy ellenében végezheti. Mire való a gabonalevél? Amikor a vásárlásnál a vevő átadta a termelő gazdának a gabonaszelvényt, megmarad fezében a gabonalevél. Valahányszor a kereskedő, vagy egyéb vevő a vásárolt búzát, vagy rozsot tovább eladja, úgy ezt csakis a gabonalevél kíséretében teheti: vagyis a további vevőnek átadja a gabonalevelet, a további vevő pedig köteles a gabonalevél átadása ellenében az eladónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengős árát. — A malom az utolsó eladótól szintén köteles átvenni a gabonalevelet s ennek 3 pengős árát a gabona vételárán felül kifizetni. Ha pedig a gabona bármelyik vevője a gabonát külföldre szállítja, úgy a gabonalevél ellenében a külföldre szállítás tanúsítása mellett visszakapja a gabonajegy 3 pengős árát. ••Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdöfelszerelésa legolcsóbbak BALOG-nál. 4ß