ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-11 / 112. szám

kai köszöntötte a résztvevőket, majd meghatódva emlékezett meg az el­hunyt tanárokról és kartársakról. Paur Ödön néhány kedves epizó­dot mondott el a diákidőkből. Túl­áradó örömmel konstatálta, hogy ime, amily fegyelmezett s össze­tartó volt az osztály annakidején, olyan az most is, negyven év múlva. Azok a fiúk, akik annak idején mo­solygó piros arccal mentek ki az életbe* hogy neveljék Magyarország jövő nemzedékét, ma, akik csak te­hették, újra együtt vannak, bár ősz fejjel s többé- kevésbbé kifáradva, de emelkedett lélekkel és megnem fogyatkozott szeretettel egymás iránt, hogy legalább még egyszer, talán utolszor kezet szorítsanak egymás­sal. ;Büszkék lehettek egymásra, mindegyikük becsülettel álta meg a helyét az életben. Bárdos József bejelentette, hogy 1890-ben végzett növendékek és ta­nárok lelkiüdvéért évenkint mon­dandó szentmise-alapítványra 200 P s a szegény képezdészek segélyalapja javára szintén közel 200 P gyűlt egybe. Ibrányi Ferenc hangsúlyozta, hogy katolikus hitét bátran valló és hazáját szerető nemzedékeket kell nevelni. Csak aki az igazságért bát­ran sikra mer szállani, csupán az lehet győztes. Paur Ödönnel együtt kéri az intézet tanári karát, hogy szoktassák a növendékeket szónok­lásra, mert az életben igen nagy szükség van erre. Siposs Jenő rövid beszéd kísére­tében az intézet hősi halottainak emléktábláját koszorúzta meg. Barial Alajos igazgató örömét íejezte ki, hogy az 1890-ben végzett tanítók az elsők, kik az új helyi­ségben ülik meg a 40 éves évfor­dulót. Megható az a ragaszkodás, melyet az Alma Mater iránt tanú­sítanak. Ez az ünnepély példát ád a következő generációknak, a tradí­ciók ápolására, tiszteletbentartására és az összetartozandóság érzetének gondozására, hogy összefogva áll­jon készen a harcra azok ellen, kik a nemzeti és katholikus gondolat ellen törnek. Rácz József megköszönte Bartal Alajos intézeti igazgatónak a szives fogadtatást. Kérte a Min­denhatót, hogy 5 év múlva újra mindnyájan találkozzanak a kartár­sak. A himnus eléneklésével ért véget az értekezlet. Fényképezés után búcsú-ebéd volt a Fürdő szál­loda terraszán. A megszállott terü­leti magyarok tiz­parancsolata A cseh és tót lapok élesen kriti­zálják a megszállott területen élő magyarok nem régen megjelent tíz­parancsolatát, amely az ottani ma­gyarság nyelvéért folytatott életha­lál-harcának jellemző kifejezője s a következőképen szól: I. Én vagyok életed forrása több mint ezer éve. Bármerre vet a sors, bármilyen életre kény­szerít a végzet, sohse felejtsd el, hogy magyarnak születtél. II. A büszke magyar nevet hiába ne vedd ajkadra. Ne szavakkal mondjad, de tettekkel bizo­nyítsd be, hogy magyar vagy! III. Ne feledkezzél meg a magyar mult tiszteletéről. Ezer év vi­harai között őseid őrizték meg a nemzetet az elpusztulástól, a rájuk való emlékezés mindig ünnep legyen neked. IV. Tiszteld a magyar jövőt gyer­mekeidben, mert csak így le­het a nemzeted örök élelű a földön. V. Ne öld meg a hitet gyerme­keidben nemzeted iránt, ne szolgáltasd ki mindenre fogé­kony lelküket idegen iste­neknek. VI. Ne orozd el gyermekeidtől a magyar oktatás lehetőségét, mert csak az anyanyelven le­het tudást, élethez való jogot szerezni! VII. Ne pazarold el gyermekeidet, a nemzet vércsepjeit, idegen iskolákban. Mindenki elvész a magyarságnak, aki nem ma­gyarul szerzi tudását! VIII. Hamis próféták szines ígére­tein ne add el a magyar jövőt. Ne higyj a csábító szavaknak, nem gyermekeid javát, de nemzeted vesztét áhitja, ki fiad lányod idegen nyelvre akarja fogni! IX. Ne kivánd a másét, de a ma­gadét ne engedd! X. Türj, szenvedj, éhezz, de ma­gyar voltodat soha, semmiért ne tagadd. Csak így menthe­ted át az igazság győzelmé­nek szebb korába. Ahol van magyar iskola, ne hagyjátok elsenyvedni gyermek híján. Ahol nincs, bár szükség van­rá, hangos szóval követeljétek. Szenvedő testvéreink eme ma­gyar lélekből fakadt és nálunk is megszívlelendő parancsolatai a meg­szállások korának jellemző doku­mentumai lesznek a jövő történet­irója számára is. HIREK. Éjjeli szolgálatot július 5-től julfus 11-ig Kerschbaummayer K. „Megváltó" gyógyszertára (Kossuth L. utca) tel­jesit. Vitéz Végh Kálmán dr. m. kir. honvé­delmi államtitkár, Komárom és Esz­tergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényható­sági bizottságának tagja — mint már kedden este rövid hírben em­lítettük — váratlanul meghalt Miskolcon. Az államtitkár nem­régen városunkban tárgyalt a lak­tanya ügyében. Az egyik kisgyűlé­sen a leventék valláserkölcsi neve­lése tárgyában fontos szemelvénye­ket olvasott fel az idevágó minisz­teri rendeletekből. Miskolcon a lövészversenye a hivatalosan vett részt, amikor orvul elérte a halál. A vármegye székházán és a város­házán fekete zászló hirdeti a gyászt, amely mindazokat érte, akik sze­rencsések voltak vele az életben érintkezni. — A rendőrorvosi vizsgálat kiderítette a tragikus haláleset minden részletét. A vizsgálat adatai szerint Végh Kálmán hétfőn este elment a Grand Hotel-szállóba egy barátjának a meglátogatására. Mikor onnan eltávozott, a szállónak egyik olyan lépcsőházán akart le­menni, amelyet nem használnak gyakran. Az államtitkár megcsúszott a lépcsőn, elesett, koponyaalapi törést szenvedett és elveszítette az eszméletét. Közben megeredt az orravére, majd az eszméletlenül fekvő ember torkára ömlött és megfojtotta. Mire rátaláltak, már halott volt. Holttestét szerdán autón Budapestre szállították. Végh állam­titkár temetése pénteken délután félőt órakor lesz a farkasréti temető halottasházából A gyászbeszédet Haypál Béla ev. lelkész mondja. A temetésen a vármegye küldöttsé­gileg képviselteti magát. A küldött­ség vezetői dr. Huszár Aladár fő­ispán és Palkovics László alispán lesznek. A küldöttség koszorút is helyez a megboldogult ravatalára. Szabadságon. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző július harmadi­kától, augusztus harmadikáig sza­badságon van. A polgári iskolák főigazgató­kat kaptak. A hatvanéves magyar polgári iskola új határkőhöz ért fejlődésében. Dr. Klebeisberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az 1927. évi XII. t-e. alap­ján az 1930—31. iskolai évre egye­lőre két főigazgatóságot szervezett kizárólag a polgári iskolák felügye­letére, s ilykép ezt az iskolatípust kivette a kir. tanfelügyelőségek hatásköréből. Az új főigazgatók szék­helye Budapest és Szeged lesz. A budapesti kerületekhez Budapest, Pestmegye és Dunántúl fog tartozni 219 polgári iskolával, melyek közt az esztergom-tábori fiú- és a vízi­városi leány-polgári iskola is helyet foglal. Budapesti főigazgatóvá dr. Gyulai Ágost egyetemi tanárt, a polg. iskolai tanárképző főiskola volt igazgatóját nevezte ki a kul­tuszminiszter. Nyugdíjazás. A vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter saját kérelmére nyugdíjazta Vanyek Hen­rik csolnoki kántortan. Majoros Ká­roly plébános szintén távozott a községből. Mind a tanító nyugdíja­zása, mind a plébános távozása bi­zonyos súrlódásokra vezethető visz­sza. illetékes körök most már biz­tosítva látják a község békéjét. Az időjárás. Az esztergomi er­dészeti szakiskola észlelőállomásá­nak jelentése szerint Esztergomban tegnap 24'5° C volt a meleg maxi­muma és 11'5° C a minimuma. Nagy szeretettel fogadták Esz­tergomban a rokkant kiránduló­kat. Kedden délelőtt a budapesti m. kir. hadirokkant Otthonból mint­egy 81 hadirokkant kiránduló érke­zett Esztergomba Bodolay István igazgató vezetésével a nevezetessé­gek megtekintésére. A rokkantakkal jött nagy jótevőjük és minden ügy­ben kijárójuk és pártfogójuk, Iby Dénesné sz. sorkolai Sághy Melanie is. A vendégeket Esztergom város nagy szeretettel fogadta és a hajó­állomásnál dr. Brenner Antal fő­jegyző, polgármesterhelyettes és Krämer Antal ny. ezredes várta őket több érdeklődő élén. A város és a nevezetességek megtekintésére HORTOBÁGYI JUHTURÖ Tejszövetkezeti Központ, Bpesí4. postafiók 20* ingyen bocsátott autóbuszt a Köz­üzemi R.-T. a rokkant vendégek rendelkezésére. Elkészült az esztergomi Szent Imre ünnepségeket hirdető pla­kát. Esztergom szab. kir. megyei város idegenforgalmi hivatala útján és a propaganda különféle eszkö­zeivel hirdeti azokat a gyönyörű országos ünnepségeket, amelyek augusztus hó lő.-i központtal Esz­tergomban fognak lezajlani a Szent Imre-év alkalmából. Most készült el az ünnepségeket hirdető nagy pla­kát, amely az ország minden ré­szében ki lesz függesztve és ame­lyen az ország közönségét az ün­nepségekre meghívja. Az ünnepsé­gekre — mint már megjegyeztük — az ország bármely részéből Eszter­gomba utazóknak 5 napra érvényes félárú menettérti vasúti és hajójegy áll rendelkezésre. A félárú jegyek csak az Ibusz budapesti központjá­nál (V., Vigadó-tér 2.), vidéki ki­rendeltségeinél és Esztergom város idegenforgalmi hivatalánál szerez­hetők be. A zarándokcsoportok el­szállásolását és élelmezését kedvez­ményes árakon biztosítják. Részletes felvilágosítással, programmösszeállí­tással szívesen szolgál Esztergom város idegenforgalmi hivatala. (Kos­suth L.-u. 2.) A MESC fottballcsapata va­sárnap Bátorkeszin mérkőzik. A Move Esztergomi Sport Club kombinált csapata vasárnap a túlsó félre, Bátorkeszire rándul ki fotball­mérkőzésre. Indulás Párkányból autóbuszon délelőtt fél 11 órakor. A lelkész költözködésének költséget. Ritkán előforduló üggyel foglalkozott a legutóbbi közigazga­tási kisgyűlés. A leányvári új plé­bános ugyanis a községtől kérte beköltözésének költségeit, amit a község megtagadott. Az új plébános fellebbezéssel élt, de kijelentette, hogy nem reflektál az összegre, hanem azt a község járdaépítésére engedi át. A lelkészek költözködé­sét ugyanis régi jogszokás szerint a hívek szokták eszközölni. Ahol hitközség van, ott az, ahol pedig nincs és a község viseli a feleke­zeti terheket is, ott a költözködés is a községet terheli. Ezen az ala­pon a kisgyűlés újabb megfontolás céljából adta vissza Leányvár köz­ségnek a fellebbezési ügyet. A nagydunai Move ESC strand­fürdő jó homokstrandjával és büf­féjével egész napon át a közönség­rendelkezésére áll. Csónakátkelés a Kis-Dunán a strandfürdővel szem­ben. Ingatlanforgalom. Esztergom város területén az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gaz­dát: Öröklés jogcímén: Bauer Fe­renc után: Bérezi Endréné és Bérezi Klára. Vétel jogcímén: Tóth János és társától Monga János és neje Szenczi Anna kolozsútontúli szántó 280 P. — Vallyon Mátyás és nejé­től Hoverkó János és neje Volkov Mária kolozsútontúli szántó 200 P. — Tátus János és társától kisk. Tátus Ferenc nyárasdi szigeti rét 600 P. — Pásztor József és nejétől

Next

/
Thumbnails
Contents