ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-06-29 / 107. szám
XXXV. évfolyam, 107. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. június 29 Keresztény politikai és társadalmi lap. '"" . n~ J — - -i—uTr*m~i~» II~II.I*IIT i i i X) > T i~ L Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Számord Ignác aranymiséjére Az esztergomi Szent Anna templom piros kupolája alatt ma hálál szivek dobognak Te Deumot és ezer ajkon kél feltörő ima. Az új harangok szava elszáll a környék kicsiny házaiba, az új orgona szava felharsan a tömjénillatú levegőbe, s újnak látszik a kedves kerektemplom is, amelynek százévet meghaladott falai sem kivül, sem belül nem árulják el, hogy tisztes idő haladt el felettük. Hálát illatoznak az üde virágok is a templom előtti parkban. És kicsiny gyermeksereg és őszbejátsző hajú komoly ovónénik vonulnak fel a templomba. Követik őket fényesre tisztitott csizmában fekete ünnepi magyar öltözetben a környék kérgeskezű, tisztes arculatú földmives polgárai, majd zsebkendőt, olvasót, imádságos könyvet és rezedát szorongató kézzel a tarkakendős, áhítatos szemű asszonyok, kékszalagos leányok. A vasutasok piroshajtókájú komoly ruháit is látjuk, majd Esztergom iparos és úri osztályának kimagasló tagjait. És valamennyiük lelke ünnepi érzéssel van eltelve, hogy átlépték a felvirágozott templom küszöbét. A lurdi oltár apró villanylámpái Ave Má- /J • riát sugároznak a szines falakra. A főoltár csillogó fehérmárvány asztalán vidám imbolygással lángolnak az aranykalászokkal ékesített templomi gyertyák. A napsugár is színesbe öltözik, amikor átvilágol a templomablakok tarka képein. Számord Ignác tartja aranymiséjét . . . Hogy kicsoda Számord Ignác Esztergomban és kicsoda széles Magyarországon, rövid szavakkal alig mondható el. Esztergomban az ügyes-bajos emberek először hozzámennek jótanácséit. Ő az a jó ember, aki türelemmel meghallgatja az egyszerű lélekből fakadó panaszokat és aztán nyakába veszi miattuk a varost. A hivatalok asztalai előtt szinte mindennapos. Az akták, amelyek szegény emberek ügyét rejtik, remegnek, ha Számordot látják, mert egy percig sem pihenhetnek. A bezárkózott szívek, a rideg, tömött pénztárcák dideregnek Számord közeledtére, mert az élet kopogtat rajtuk az ő ujjaival. A szegények félve bujdosó igazságai hangot és napvilágot kapnak Számord ajkával. Ez azonban csak kisebbik része az aranymisés Számord Ignác munkásságának. Azok közé a szerencsés emberek közé tartozik, akik tevékenységük eredményeként maradandó alkotásokra is rá tudnak mutatni, ha ugyan valamikor is eszükbe jutna ezekkel dicsekedni. A kegyeletes toll, amely ezeket kutatja és feljegyzi, olykor elsiklik egyik-másik értékes alkotás mellett, vagy más nevét látja felvésve arra. Mindez nem is olyan nagy baj, mert az a férfiú, akinek szenvedélye a munka, magában a munkálkodás örömében is megtalálta már jutalmát. S van egy olyan fórum is, amelyet megtéveszteni nem lehet, amely számontartja a névtelen hőstetteket és illetékes az igazi jutalom osztására is! Az Esztergomi Kath. Földmíves Ifjúsági Egyesület alapítóját tiszteli Számord Ignácban. A szép nemzetiszínű zászlót is ő szerzetté az egyesületnek. Ez volt az egyedüli nemzeti zászló, amelyet a kommün izzó napjaiban is körülhordozhattak a városban az egyházi körmenetek alkalmával. Mint a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve első egyházmegyei igazgatója, e fontos egyesület gyökérverésének nehéz munkájában szerzett maradandó érdemeket. A „Kath. Gyermekvédelem" c. lap megindulása s az egyesület ügyviteli útmutatása is az ő fáradozásának eredménye. A szép Szent Anna templom belső restaurálása, művészi kifestése, értékes felszerelése, majd pár évvel ezelőtt külsejének újbóli rendbehozatala, a háborúban elrekvirált harangok pótlása, az új orgona és templom előtti park és a Szt. Vendel szobor, maga a Szt. Anna zárda épülete, az óvónőképző, óvoda, iskola, az árvaház, a Szt. Anna templom kántorlaka beszédes tanujelei annak a fáradhatatlanságnak, amellyel Számord mindezek ügyében járt-kelt, agitált. Ünnepelnek a nyomdabetűk is, amelyeket Számord gondolatai sorakoztattak tartalmas cikkekké, sokat forgatott, sokat használt és élvezetes, hasznos órá" ~kat szerző könyvekké. Ünnepel a bájos „Kicsinyek Áhítata", amely újabb és újabb kiadásokban jelenik meg a gyermekeiket szerető édesanyákésajó ovónénik kezében, hogy megtanítsák a kicsinyeket a karácsonyi kis Jézust szeretni, s az édes magyar hazáért lelkesedni. Ünnepelnek az országos pályadíjat nyert komoly tankönyvek, a lelkes iskolai munkásságot szabályozó bölcs rendtartások, némán is sokatmondó tanügyi akták, tantervek és utasítások, amelyek Számord Ignácot vallják alkotójuknak. De talán leglelkesebben a háborús viszonyok miatt megszűnt esztergomi óvónőképző egykori növendékei veszik körül szeretett igazgatójukat,, akik ezt az ünnepet ragaszkodó „szeretetükkel országos érdekűvé tették. Ők tartják ébren még hosszú emberöltőkig, hogy Számord neve a kath. szellemű kisdednevelés fogalmával forrott egybe, bár nemcsak az ő érdemük, hogy ez a név belekerül a magyar kisdednevelés történetébe. Belekerül nemcsak 26 évi tanári működésének egész emberéleteket végiglelkesítő emlékével, hanem műveivel is, amelyek új meg új tápot adnak a gyermekek iránt való krisztusi szeretetnek s az irgalmasság legszebb cselekedeteinek. Számord Ignác nem egyedül Esztergomé, amelynek bizalma őt törvényhatósági bizottsági taggá és városi képviselővé választotta. Értékes pedagógiai munkásságával egész Magyarországé, mert ezirányú működése az egész magyar kisdednevelés ügyének dicsőségére vált. Hálás tisztelőinek fohásza tör ma az Egek felé: Áldás életére! H. /. Számord Ignác rövid életrajza. Számord Ignác 1857. augusztus 25-én a somogymegyei Tapsonyban született. Középiskolai és theológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahová édesatyját, aki káptalani főerdész volt, időközben áthelyezték. Nagymagyaron és Somorján káplánkodott, 1883-ban pedig Esztergom-Belvárosba került segédlelkésznek s ebben a minőségben 1890-ig működött, amidőn Simor János hercegprímás bizalmából elnyerte a Szent Anna HnlfY\/pl/l llr^l/l A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, Wprmpo ná| Kossuth nUlgycK! UíaKÍ fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb árban VCIIMCo"llol Lajos u
