ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-27 / 106. szám

XXXV. évfolyam, 106. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. június 27 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Ä nemzetiségek A nagy „felszabadítók" állandóan azt a hazugságot hirdetik a nyugati, teljesen tájékozatlan hirharsonákon keresztül, hogy Magyarországon felszabadították a baromi szolgaságban és förtelmes elnyomásban nyögő, szenvedő nemzetiségeket. Pedig ha mi ezeréven át elnyomtuk volna a tót népet, egyetlenegy tótot sem találtak volna itt a csehek. Erőszakos és céltudatos magyarosítás esetén nem lett volna módjában a regátabeli oláhoknak egyesülnie az erdélyi románnal. És ha tényleg tűzzel, vassal pusztítottuk volna a rácot, ma is mienk az Alföld egészen az Aldunáig. De még ha igazuk lenne is ama pángermán lapoknak, akik az erdélyi szászokat „unsere leidende deutsche Brüder"-éknek nevezték a békében, aligha találtak volna német gimnáziumokat Erdélyben. Szeretném megkérdezni a mostani pángermán vezéreket, hogy most vájjon nem tényleg „leidende Brűder"-ek-e az erdélyi szászok ? És mégis mi voltunk az elnyomók, az erőszakosan magyarosítok! Persze hogy mi! Annyira elnyomtuk a nemzetiségeket, hogy neveltünk Hlinkákat, Okányikokat, Hodzsákat, Srobárokat. Talán voltak oláh, szerb és német művelt férfiak is, akik az elnyomó magyarság védőszárnyai alatt lettek nemes emberekké. Mindez immár a múlté. Keserűen, de okulva könyveltük el mindezeket a tapasztalatok foliánsain és ha barátságtalan lélekkel gondolunk is a hazudozó izgatókra, nincs lelkünkben harag másnyelvű test vérn epeink iránt. Sőt mindenkor a legnagyobb kegyelettel gondolunk a branyiszkói tót honvédekre, Rákóczi rutén kurucaira és az utolsó lehelletéig magyar lélekkel szenvedő Csernoch Jánosra. Örömmel és bizalommal szorítunk kezet azon svábtestvérünkkel is, aki azt mondotta: — „Magyar bin nicht, bin aber guter Ungar", — de minden erőnkkel le kell törnünk a lehetetlen nemzetiségi izgatókat. Hogy ki milyen nyelven dicséri Istenét, ahhoz semmi közünk, de ha valaki nemzetiségi nyelvét arra használja fel, hogy a magyar államhatalom és annak tekintélye ellen törjön, annyira botoroknak nem szabad lennünk, hogy ezt eltűrjük. Okultunk a múlton és nem fogunk kigyót melengetni többet a keblünkön. Srobár volt kesztölci plébános levelezésben állott egy Csillaghegyen lakott magas állami nyugdijat húzó egyénnel, aki egyik megtalált levelében felhívja Srobárt, hogy a Pilis délnyugati részét is foglalják el a csehek, mert az is tót föld. Nem hisszük, hogy Srobáron múlott volna a dolog, de ha ez a terv megvalósul, akkor ma már nem tarthatnánk Szent István napot fenséges Bazilikánkban. A pánszláv és pángermán agitátoroktól meg kell tisztítanunk Magyarországhoz hűséges nemzetiségeinket. Amenynyire szükségünk van hasznos, munkás, szorgalmas, józan polgárokra, bármilyen anyanyelvűek is, annyira nincsen szükségünk sem pánszláv, sem pángermán mételyhintőkre. Azt pedig végképen nem szabad tűrnünk, hogy az országból ismét külföldi lapokban piszkolhassák a magyar nemzetet, mert ez már nem nemzetiségi kisebbségi kérdés, hanem durva nemzetsértés, amit pedig megtorlatlanul hagyni már becsületbeli ügy. (V. l) Egy amerikai püspök felhívása a Szent Imre Év alkalmából Clevelandból írják: Schrembs József, Cleveland püspöke a magyar Szent Imre Évvel kapcsolatban a következő szózatot intézte az amerikai magyar néphez: „József Isten kegyelméből és az apostoli szentszék jóvoltából Cleveland püspöke. Kedves magyar nemzetemhez! Ebben az esztendőben ünnepeljük a magyar ifjúság szeretett védszentjének, Szent Imre halálának kilencszázados évfordulóját. Hogy ezen eseményt méltóképen megörökítsék és hogy a nagyszerű ünnepségek részesei lehessenek, magyar katolikusok a nagyvilág minden tájáról zarándoklatot rendezne k hazájukba. Amerikában az összes egyházmegyék között talán a clevelandi egyházmegyében van a legtöbb magyar katolikus. Ez okból felkérettem, hogy a magyar zarándoklatnak püspöki védnöke legyek és személyesen vegyek részt az ünnepségeken. Nagyon szívélyes és személyes meghívást küldött hozzám Őeminenciája Serédi Jusztinián György kardinális, bibornok s hercegprímás, Esztergom érseke. Noha sok és fontos elfoglaltságom van épen a jelen időben, mégis úgy érzem, hogy engednem kell hűséges magyar papjaim és népem kívánságának és Őeminenciája a bibornok, valamint a Szent Imre ünnepségeket előkészítő bizottság nagyon megtisztelő és kegyes meghívásának. Amikor e nagy ünnepségeken való személyes részvételemet bejelentem, egyszersmind szent kötelességemnek tartom, hogy szívélyesen meghívjak minden katolikus magyart, hogy aki csak teheti, tegyen előkészületet és kisérjen el ezen zarándoklaton és a Budapesten tartandó dicsőséges Szent Imre jubileumon melegítse fel szívét, erősítse meg hitét. Könyörögjön szűz Szent Imre magyar népéért és áldja meg őket életükben és halálukban. Krisztusban főpásztorotok Schrembs József, Cleveland püspöke. (MAE.) Az 5 és 2 pengős ezüstpénzek szerdán kerültek forgalomba Az 1929. évi XXVI. törvénycikk értelmében kivert 5 és 2 pengős ezüstérmeket a Magyar Nemzeti Bank budapesti főintézete és vidéki fiókjai útján június 25-től, szerdától kezdve hozták forgalomba. Az 5 pengős ezüstérmek egyik oldalán angyalok tartják a magyar címert, amelyen glóriával övezetten a magyar szent korona nyugszik. E lap felirata Magyar Királyság, érték jelzés és a magyar királyi állami pénzverő jelzése: BP. Az érmek másik oldalán a kormányzónak Berán Lajos művész által készített mellképe látható, felirata pedig: Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulójára 1930. Az 5 pengős érmek átmérője 36 miliméter, súlyuk 25 gramm. A 2 pengős ezüstérmek egyik oldalán ugyancsak a magyar címer látható, amely fölé angyalok tartják a magyar szent koronát. E lap felirata hasonlóképen Magyar királyság, továbbá az értékjelzés és az állami pénzverő BP. jelzése, A 5 pengősök másik oldalán Magyarország védőasszonya, fején a magyar szent koronával, karján a kisded Jézussal látható. E lap felirata: Magyarország védőasszonya. A 2 pengős érmek átmérője 27 milliméter és súlyuk 10 gramm. A végi ötpengős bankjegyek bevonása. A Magyar Nemzeti Bank a forgalomban levő 1928. augusztus elsejei kelettel ellátott 5 pengős címletű bankjegyeket 1930. június 25étől kezdődőleg a forgalomból bevonja. A bevonásra kitűzött időtartam a magyar királyi kormány hozzájárulásával 1930. december 31-éig terjed, amely időpontig a behívott bankjegyeket, úgy, mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behívott bankjegyeket ugyancsak 1930. december 31-éig fizetésképpen, vagy kicserélés végett elfogadják. A jelzett időpont után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1933. december 31-ével a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fent említett bankjegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94. cikke szerint megszűnik. Ezt a hírt olvasóink különös figyelmébe ajánljuk, mert már többször előfordult, hogy egyesek forgalomból kiment pénzük megmaradásáért lapjukat okolták, hogy nem értesítette őket idején a pénznem behívásáról. Azon hadikölcsön ősjegyzők, akik nosztrifikált cimleteiktől megválni voltak kénytelenek adataikat saját érdekükben jelentsék be a „Hadikölcsön" cimű lap szerkesztőségének. Budapest, V. Pannoniautca 10. A jelentkezés anyagi kötelezettséggel nem jár. Hnlm/űl/l A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, Xlnym&Q nöi Kossuth nUlgyüK! UídrU fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb ár VCI IllCö-llGl Lajosa