ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-19 / 103. szám

SZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A családi élet tisztaságáról mondotta el a bíboros hercegprímás beszédét a Szent István Akadémia gyűlésén. A Szent Imre-év alkalmából a családi élet tisztaságát köti az ország első főpapja a nemzet lelkére, mert a családi erkölcsök lazulásától és kiveszésétől félti legjobban a magyar nemzetet. Csak egészséges, tiszta lelkületű, jó erkölcsű családokon épülhet föl a társadalom és csak ilyenekből élhet a nemzet. Nem lesz érdektelen, ha ebből az alkalomból rámutatunk a mai sok boldogtalan, elhibázott és tisztátalan családi élet eredő okaira, amelyek nagyrészt a fiatalság egy részének nem eléggé tartalmas, eldurvult és a nemesebb dolgok iránt érzéketlen voltában rejlik. Nagy baj az, ha az ifjúból kivész a jó erkölcs iránti érzék és a tisztességet könynyen veszi, nem becsüli meg sem magában, sem másokban. Nagy baj az, ha a mai ifjúság nagy része nem a tiszta házasságra készül és nem valamely komolyabb életkérdéshez gyűjti keresményét, hanem könnyelműen elszórakozza, ellányozza. Viszont nagy baj az is, ha a mai leánysereg nagy része — kétségtelenül nemcsak ők a hibásak benne — ha szegény is, selyembe öltözködik és a legdrágább puccoskodásra költi keresményét, — mert ha holnap nincs mit enni és egzisztenciája teljesen bizonytalan, az nem baj, de ha nem ő a legfeltűnőbb, a legszebb a vasárnapi korzón, az már baj. Milyen házasság lesz abból, amelynek vőlegénye és menyasszonya így gondolkozott és igy viselkedett és így készült az életre ?! Igaz, hogy sokszor a legkönnyelműbb ifjú is megdurálja magát a házasságban, de ez a kivétel csak megerősíti a szomorú igazságot. És hányszor szenved hajótörést a későn jött jóakarat ä könnyelmű életből hozott betegségek, főként nemi betegségiek házaséleti következményein ?! Azért a katolicizmus nem ismer tréfát és apró érdekeket, amikor az ifjúságnak tanácsokat ad az életre. Az ifjúság jó úton való megtartásában és jó útra való vezetésében igen sokat tehetnek az ifjúsági egyletek, amelyek az ifjúnak és leánynak lelki kultúrát vannak hivatva nyújtani, de elsőrangú szolgálatot tehetnek itt az erkölcsös alapon nyugvó sportegyesületek is, amelyek a test edzését és kultuszát nemes emberi értékek szolgálatába állitják és már a trenírozás és gyakorlat mögött is ott van a gondolat, hogy már ezzel is elvonják az ifjúságot a dorbézolástól és leány ozástól. Igenis a házasság szentségére, a tiszta házasságra kell előkészülnie a magyar ifjúnak és leánynak. A magyar ifjú ne a selyemruhát és selyemharisnyát becsülje, hanem azt a kedves, szerény leányt, aki ha szegény is, férjhez akar menni, és éppen ezért munkájának keresményét nem drága selyemrongyokra költi, hanem a kelengyére rakja össze. A katolicizmus jót akar szigorú tanácsaival, amelyekkel szemben megalkuvás nincs. Jót akar akkor is, amikor elitéli anői szépségversenyeket, a miss-választásokat és a könnyű szórakozást, amelybe a leányt, a nőt belekeverik, — mert a katholicizmus elitéli a testi szépségkultuszt ott, ahol a lelki szépség kultusza elvész a vásári zajban és mulatozásban. Ne berzenkedjünk tehát bosszúért lihegve, hanem hibánkat férfiasan beismerve máskor ne hibázzunk. A magyar Rómában csak nem szégyen megfogadni a katolikus tanácsot, hogy: mi esztergomiak a miss-mozgalomnak még az árnyékától is tartsuk távol magunkat, és a „Miss Esztergom" rossznak bizonyult reklámjával ne akarjuk szórakozásra csábítani az esztergomi leányokat és a közönséget. Megalakult az Országos Magyar Dalos Szövetség negyedik (győri) kerülete. Első dalosünnepélyét Esztergomban fogja tartani. Az elmúlt év júniusában Debrecenben rendezett országos dalosverseny , amelyen tizenegyezer dalos és mintegy 5—6000 kisérő jelent meg, meggyőzte a magyar dalosügy intézőit, hogy Csonka-Magyarországon többé ily nagyarányú dalosversenyt rendezni nem lehet. Szegedet és Debrecent kivéve nincs város Magyarországon, amely ekkora tömeget három napig elszállásolni és élelmezni tudna. Miskolc városa, amely a jövő évben esedékes országos dalosversenyre meg szándékozott hivni az ország dalosait, lemondott a dicsőségről, amikor a debreceni nagy megmozdulásnak méreteit megismerte. Maga e tény arra a belátásra birta az Országos Dalosszövetség vezetőségét, hogy egyszersmindenkorra lemondjon ily nagyarányú országos dalos verseny rendezéséről. Ezért tehát az országot daloskerületekre osztotta fel. Összesen 14 daloskerületet tervezett, kerületenkint legalább ezer dalossal. Ezek közül 11 szerte az országban, 3 pedig Budapesten és környékén létesült. A 14 dalos kerület közül 10 már megalakult, s a 11-ik szombaton este alakult meg Győrött, az ottani városháza diszes nagytermében. A névsoros beosztás szerint ez a IV. sz. dalbskerület, amelybe Komárom és Esztergom vármegyék dalárdái is soroltattak. Esztergomot annakidajén, amikor a daloskerületek eszméje felmerült, Budapesthez akarták csatolni közelsége miatt, de maguk az esztergomi a dalárdák tiltakoztak az ellen, mint ezt annakidején az „Esztergom" egy vezércikkében is közölte. Tiltakoztak azért, mert a budapesti nagy üzemi dalárdákkal, amelyeknek fizetett dalosai és fényesen dotált karnagyai vannak, nem kelhet versenyre egyetlen vidéki dalárda sem, amelynek tagjait és vezetőit tisztán csak a magyar dal iránti lelkesedés és áldozatkészség tartja össze. Készséggel egyeztek hát bele abba, hogy inkább a győri kerülethez csatlakoznak. A győri dalos kerület megalakuló ülésén városunkból Homor Imre, lapunk főszerkesztője jelent meg, mint a helybeli Turista Dalárda ügyv. elnöke és kiküldötte, mig Komárom vármegyécől Reviczky István főszolgabíró (Nagyigmánd), vett részt. Összesen 35 dalegylet kiküldöttjei, többen számos vezető taggal jelentek meg az alakuló közgyűlésen, amelyet Gerlóczy Béla, az Országos Magyar Dalos Szövetség ügyvezető elnöke vezetett. A közgyűlés mindenekelőtt a kerületi székhelyet állapította meg. A székhely Győr lett, amelynek a kerületben legtöbb dalegylete és legfejlettebb zenei kultúrája van. Majd az ügyrendszerű választásokat ejtették meg, melyek során Esztergom és vármegyénk is igen jelentős szerephez jutott. Fővédő lett dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás. A díszelnökök sorába kerültek : Dr. Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Thaly Dezső (Kisbér), dr. Antóny Béla polgármester, Réhling Konrád bányaügyi főtanácsos (Tatabánya), Alapi Gáspár dr. polgármester (Komárom), Schmidt Sándor lovag, bányaügyi főtanácsos (Dorog), Túri Béla, Frey Vilmos és Mátéffy Viktor, országgyűlési képviselők. A kerület elnöke felpéci Petz Lajos dr. egészségügyi főtanácsos, felsőházi tag (Győr) lett, aki Győr zeneéletének egyik leglelkesebb előharcosa. Az alelnökök sorába Reviczky István, és Troykó Béla főszolgabirák és dr. Gróh József ügyvéd, bankigazgató kerültek be. Ügyvezető elnök és kerületi karnagy dr. Boldis Dezső győri kir. tanfélügyelő, királydijas országos karnagy, Ammer József (Esztergom) pedig a 3. kerületi társkarnagy egyike lett. A két titkár közül az egyik Wiesenbacher József népművelési titkár (Tatatóváros) a másik Farkas Gyula (Győr). Az igazgató választmány rendes tagjai Homor Imre, dr. Brenner Antal, Gulyás József (Kisbér), Bódy József (Tatatóváros) lettek az egyesitett vármegyéből. A többi vál. tag győri és győrmegyei. A közgyűlés után mindjárt az első ig. választmányi ülést is megejtették' Unlm/ol/l ilroU A legszebb nyári ruhaanyagok, a iegízlésesebb női kész modellruhák, VprmPQ-npl Kossat nUlgycft! Uláhl fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb ár VCI inoo IIÖI Lajos-