ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-15 / 102. szám

kor számára is, mint a magyar ke­resztény nemzeti gondolat zászló­vivőjéét és szebb jövőnk eddig szep­lőtelen múltú harcosáét, íme a levelek: „A Move Esztergomi Sport Club ma a Primásszigeten nagy nép­mulatságot rendez, melynek egyik programmpontja a női szépség­verseny lesz. Nem lehet kifogás az emberi kedélyt felüdítő tisztes­séges mulatságok ellen, de a testi bájak kultuszának abból távol kell maradnia. A rendezőségnek bizo­nyára nincs tudomása arról az országos mozgalomról, amelyet különösen a Mária-Kongregációk a testi szépség eme dicsőítése el­len megindítottak, amit általában a női nemre lealázónak, Ízléste­lennek és erkölcstelennek bélye­geznek, ez okból óva intenek minden tisztességes hajadont az ilyen leány vásártól. Aki a mozga­lom inditó okairól bővebben t udni akar, az olvassa el a „Nemzeti Újság" csütörtöki (június 12.) szá­mában megjelent vezércikket. Úgy hiszem, ez a programmpont a pri­mási székvárosban rendezett mu­latságokon, már példaadás szem­pontjából is, bátran elmaradhat. Egy katholikus újságolvasó" II. „A „Színházi ÉIet"-nek nevezett pesti destruktiv nyomdatermék égisze alatt rendezgettek ember­vásárt és húskirakatokat néhány év óta. A jó érzésű keresztény magyar közvélemény undorral fordul el immár ettől a minden jó érzést lábbal tipró ostoba ember­vásártól. S ime itt, Esztergomban, a prímások székhelyén azon a területen, amely a primatia tulaj­dona, Szent Imre évében ugyan­csak szépségversenyt rendeznek! Ugyanakkor történik ez, mikor az egész országban felháborodott til­takozás folyik a szépségversenyek ellen! A június 15-iki népünne­pély rendezői nem találnak más attrakciót? Avagy azt gondolják, hogy a jó érzésű esztergomi ke­resztény publikum szintén leány­vásárt akar látni ? Tudják azok a rendező urak, hogy hol akarnak szépségversenyt rendezni ? Hát hol vannak az esztergomi Mária­Kongregációk, melyek ezt a szé­gyent eltűrik? Felemeljük tilta­kozó szavunkat a szépségverseny ellen : töröljék a programmból ezt az embervásárt, ha azt akarják, hogy jóérzésű ember megnézze a népünnepélyt. Esztergom nem Judapest!" III. „Tekintetes Szerkesztőség! Felette csodálkozom, hogy Esz­tergomban a Move Esztergomi Sport Club „Miss Esztergom"-ot válasz­tat. Hát Esztergomban ez lehetsé­ges akkor, amikor mindenütt másutt már hatalmas társadalmi tiltakozások ítélték el a „Színházi ]íl et "-tői eredt ezen erkölcstelen tendenciájú mozgalmat ? És éppen a Move égisze alatt? Hát nem olvasnak ennek vezetői keresztény napilapokat? Nem tudják, hogy az ország összes női Mária-Kon­gregációi a női méltóság meggya­lázásának dekralálták a buda­pesti és vidéki „miss" választáso­kat ? Nem gondolták meg, hogy mit jelenthet egy talán ártatlan leány­kára a keresztény magyar leány­társadalomban a „Miss" elneve­zés? Kérem a Tekintetes Szer­kesztőséget, ne hagyja szó nélkül ezt a bizonyára csak könnyelmű, meggondolatlanságból eredt és még mindig lefújható tervet. Le­het, hogy a Move Sportclub idő­sebbkorú vezetői tekintettel lesz­nek a lap figyelmeztető cikkére és kihagyják a „Miss Esztergom" választását a műsorból. Tisztelettel: (Aláírás.) Möller István nagyszabású tervei a főszékesegyház környékének rendezésére Megírtuk annakidején, hogy dr. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás megbízta Möller István épí­tész, műegyetemi tanárt, az eszter­gomi főszékesegyház legalaposabb ismerőjét, hogy készítsen tervet a főszékesegyház környékének rendbe­hozatalára. A terv, amelynek kivitele a res­taurált főszékesegyházat és az esz­tergomi várromokat teljes szépsé­gében fogja a szemlélő elé tárni, el is készült, azonban az aránylag korai kitavaszodás miatt kivitelre nem kerülhetett. Különben is oly nagyszabású munkálatokat igényel, hogy a bíboros-hercegprímás ért­hető okokból ez évre már nem adott engedélyt a munkálatok megkez­désére. Az idei Szent Imre Év nya­rára semmiesetre sem lehetett volna készen. De előbb biztosítani akarta a telektulajdonos érsekség a ba­zilikakörnyéki park kedvezményes öntözésének kérdését is. Mivel két­ségtelen, hogy a környékrendezés elsősorban nem uradalmi, hanem! inkább városi és idegenfor­galmi érdek, tehát a város ve­zetőségét kereste meg az érsek­uradalom e célból s itt a legna­gyobb megértésre és előzékeny­ségre talált. Möller elgondolása szerint az egész bazilika és a várromok úgy tűnnek majd fel imponáló nagy­szerűségükben, há azokat a fák el nem takarják. Ezért a mai fák, amelyek legnagyobb része egyszerű akác és csak igen kis részben ne­mesebb fa, eltávolíttatnak, s az egész park apró, gondozott bokrokkal, törpe fákkal és virágokkal lesz be­ültetve. Ezért is volt szükséges a rendezés elhalasztása, mert a ta­vasszal kivágott fák nem értékesít­hetők. A főszékesegyház előtti Mária­szobor elhelyezésének kérdésében többféle terv merült fel. Úgylátszik, hogy mégis a főszékesegyházzal szemközt, a Báthy-féle kanonoki ház elé fog kerülni, hogy az oszlop­csarnoktól jól látható legyen. Ter­mészetesen az ottani teret is meg­felelőképen át fogják alakítani. A Kucklander-féle Mária-szobornál és a Lipót-bástya tetején levő léckerí­téseket eltávolítják, amelyek ma is csak ideiglenesen állanak mostani helyükön s gondoskodni fognak megfelelő utakról, hogy a hegy szikla­alakulatai is élvezhetők legyenek. Legszebb része a hegynek a Duna-felé eső rész lesz, amely mintegy 10 méterrel szélesül. Ide baluszteres terasz kerül, ahonnan a Dunára közvetlen letekintést nyerhetünk. Kiképzése némileg a budavári Prímás-bástyához lesz ha­sonlatos. Innen lejárat is lesz Vízi­városra s így a Prímás-palota a főszékesegyházzal közvetlenebb ösz­szeköttetésbe kerül. A Szent István kápolna felé ve­zető útról a félszer a mai víztorony tájékára kerül, ahol kevésbbé van szem előtt. A Lipót-bástya teteje (a szélkakas alatti térj szintén hozzá­férhető lesz kilátás céljaira. Szenzációs lesz a Szent István kápolna mellett levő elfalazott ka­zamaták feltárása, amelyek még Árpád- és Anzsú-korszakbeli épít­mények s mint ilyenek, hazánk­ban egyedülállók. 5 szoba van itt még egymásután, amelyek ablakait csak a mostani térrendezés alkal­mával kb. 60—80 éve falazták el. E kazamaták feltárása és tataro­zása kb. 10—12 ezer pengőt igényel, mely összeg máris biztosítva van. Amint látjuk, a tervek készen vannak, azonban fásításról és na­gyobbszabású földmunkákról lévén szó, kivitelük egy-kettőre meg nem valósulhat. Möller István érdemei, amelyeket a hazai műemlékek feltárása, meg­óvása, restaurálása és rendezése, valamint szakszerű irodalmi ismer­tetése terén szerzett, nagyban gya­rapodnak, ha az esztergomi várhegy fentvázolí terve kivitelre kerül. orzalmas. szerencsétlenség az esztergomi határban. F. hó 12-én délután 6 óra tájban borzalmas gyermekszerencsétlenség történt az esztergomi határban az úgynevezett kőlábi kútnál. Több gyermek foglalatoskodott egy ribizlibokor körül. Ribizlit szed­tek, majd játszottak. Játék közben egy dinamitpatrónt találtak a ribiz­libokor alján, amely eddig még isme­retlen körülmények között került oda. A gyermekek természetesen aligha ismerhették a patron veszedelmes voltát, ide-oda tologatták. Közben Farkas Ferenc esztergomi gazdál­kodó kilencéves fiacskája magára maradt a dinamitpatrónnal, majd földhöz ütötte, mire bekövetkezett a szerencsétlenség. A patron nagy detonációval ex­plodált és a kis fiúnak bal keze­fejét teljesen leszakították, hasán, fején, mellén borzalmas sebeket ejtettek a patrónszilánkok. A robbanásra és a gyermekek sikoltozására odafutó emberek nagy vértócsában találták ott a szeren­Hortobágyi juhtúró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Miklos-út 119121) esetlen kis fiút, akit kocsin szállí­tottak be eszméletlenül a Kolos-kór­házba. Leszakított kezefejét kö­tényben vitték utána. A szomorú, véres esetből szigorú tanulságot kell levonnunk, azt, hogy a határba járó szülők oktas sák ki gyermekeiket, hogyha pat­ront, vagy más veszedelmes lőszert, vagy általuk nem ismert gyanús dolgot találnak, hozzá ne nyúlja­nak, hanem azonnal jelentsék szü­leiknek, akik tartsák kötelességük­nek azonnal a rendőrség figyelmét felhívni. A szerencsétlenség ügyében szi­gorú vizsgálat indult. A városi mérnöki hivatal egységes ter­vet készít a városi házak karbantartá­sára Esztergom városa, mint háziúr is eleget kivan tenni kötelességeinek és házait is rendbe akarja hozni. Most a mérnöki hivatal egységes tervet készít a városi házak tataro­zására és rendszeres gondozására, karbantartására. A terv pár évre osztja el a munkálatokat. Ebből a célból Dudás László mér­nök és Cséfán Béla műszaki tiszt végigjárják és karbantartási szem­pontokból vizsgálják át a város ösz­szes házait. A házak rendszeres karbantartása a példaadás és ennek folytán a munkaalkalmak .nyújtása és terem­tése szempontjából egyaránt fontos. Esztergom nevezetességei: A főszékesegyház nyitva egész nap folyamán. (Déli 12—2 óra között a sekrestyében külön bejelentésre.) A főszékesegyházi kincstár nyitva hétköz­nap cl. e. fél 10—12, vasár- és ünnep­nap d. e. 10—12, délután mindennap 3—p óra között. Belépődíj szemelyenkint50f.il. Nagyobb csoportok részére a vezetők a helyszinén méltányos díjkedvezményt kérhetnek. A főszékesegyházi sirbolt, harangtorony és a Szent István kápolna megtekintése egész nap lehetséges a főszékesegyház sekres­tyéjében való bejelentésre. A Székesegyházi Keresztény Múzeum fa pri­mási palotában) nyitva naponkint d. e. 9 órától este 6 óráig. Belépődíj szemé­lyenkint 40 fillér. Nagyobb csoportoknak díjkedvezmény. Bejárat a primási palota Uri-ntcai udvari kapuján. Városi múzeum. (Az Esztergom-vidéki Régé­szeti és Történelmi Társulat Múzeuma. Deák Ferenc-utca 3.) Nyitva vasár- é.­ünnepnapokon d. e. 9—11 óráig. Szent István artézi fürdőtelep nyitva egész nap folyamán. A Vaskapui kilátós menedékház nyitva égés;', nap folyamán. Belépődíj 12 fillér. Igazolt turistáknak 6 fillér. Torna-tricó, nadrág és cipő tanintézetek előírása szerint leg­olcsóbb KÉMÉN Y-nél.

Next

/
Thumbnails
Contents