ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-06-08 / 100. szám
5. Megyepalota előtt: Divéky Istvánné, Rochlitz Elemérné. Vécsey Kálmánné. 6. Kolos híd körül: Csiby Kálmánné, Grósz Ferencné, Gyürke Dezsőné, Osztrolenszky Tiborné, Schleiffer Aladárné. 7, Kaszárnya László István pénzügyi tanácsnok érdekes statisztikai kimutatásokat készített a város háztartásának az utóbbi években elért bevételeiről és kiadásairól, sőt összehasonlításokat tett bizonyos tekintetben a békebeli állapotokkal is. A számoszlopok a város pénzügyi helyzetének, továbbá gazdasági és pénzügyi fejlődésének reális és biztos képét nyújtják és a kimutatásokat látva, bebizonyosodva látjuk azt az óriási erőfeszítést, amelyet a trianoni Esztergom életéért és a jövőjéért évrőlévre kifejt pénzügyi és gazdasági téren. Talán a legérdekesebb az összehasonlítás Esztergom város utolsó évi adóbefizetései és az utolsó békeév adóbefizetése között. 1927-ben 519.798,1928-ban 535.217, 1929-ben 632.350 pengő adót fizettek be Esztergomban. Az adófizetés mérve tehát az utóbbi években emelkedést mutat, és ha összehasonlítást teszünk az utolsó békeévvel, amikor csak 539.503 pengőnek megfelelő korona adót fizettek be, megállapíthatjuk, hogy 1929-ben az adóbefizetés nagyobb volt Esztergomban, mint az utolsó békeévben. Érdekes az összehasonlítás az között a tisztviselői pályáról le lehet mondani. Szomorú valóságonogy ma ideáljaink nincsenek. Hiába keresem, ki az a férfi, aki a köztisztviselői pályán köztiszteletnek és közmegbecsülésnek örvend? A mai elesettségünk kicsorduló keserűségében igen nagy hibánk, hogy szinte fáj nekünk, ha mást boldogulni látunk ; ezért senkit megbecsülni nem tudunk és ha valakit élünkre állit a sors, ezt elismerni nem akarjuk. Nekünk senki sem „nagy ember", a sötét szemüvegünkön keresztül senkit sem találunk, akit példaként állithatnánk gyermekeink elé. Pedig nekünk, elesett magyaroknak, ép ez kellene : önmagunk megbecsülése, szeretete, tisztelete. És akiket az élet a köztisztviselői pályánkon vezetőinkül választott, azok ellen egyetlen olyan szónak, gáncsnak, amely a tekintély lerombolását szolgálja, elhangzania nem szabad, mert minden ilyen könnyelműen és meggondolatlanul kiejtett szó a lelkek egységének megbontását és a forradalmasításnak útját kovácsolja alattomosan, azt a rettentő utat, amelyen haladva visszaesünk oda, ahol tiz esztendő előtt voltunk és amely ennek a tiz évnek minden küzdelmes, építő munkáját menthetetlenül rombadönti. Minden nemzet megbecsüli, meg kell, hogy becsülje a maga kiválasztottait. Még a szovjet is, ez az erkölcsromboló, minden társadalmi rendet felforgató alakulat is megbecsüli és védi a maga tisztviselőit s aki egyszovjetelőtt: Peindlich Béláné, Roszival Kezsőné, dr. Schleiffer Mátyásné, Szomor Gyuláné. Kedvezőtlen idő esetében a „Gyermeknap" a következő vasárnap, 15-én lesz megtartva. utolsó évek adókivetései között is. Itt is emelkedés mutatkozik több adónemnél. így például a társulati adó, amely 1928-ban 18.78P37 P volt, 1929-ben 31.375-47 P-re szökött. A jövedelmi adó 1928-as 56.415*50 P-jével szemben a mult évben 87.816'20 P áll. A vagyonadó kivetése 14.635-ről 27.203 P-re szökött. A városgazdaság tényleges pénzügyi állapotáról nyerünk képet, ha a gazdaság tényleges bevételeit összehasonlítjuk az előirányzattal. 1929-ben a város bérgazdasága az előirányzott 45.479 pengővel szemben 45.753*53 pengőt hozott tényleg. A házilag kezelt földek befolyt jövedelme 39.810 P volt az előirányzott 43.200 P-vel szemben. A szőlő 2.251 pengőt hozott az előirányzott 2.500 pengő helyett. A bolgárkertészet előirányzata 8.000 P volt, ezzel szemben 9.384 pengőt hozott. Az erdő 119.000 pengős előirányzatával szemben a tényleges bevétel 123.232 P. Végeredményben a házi kezelésben levő földek 951 48 P-t, a bérbeadóit földek 825274 pengőt és az erdő 51.111*33 pengőt hozott a városnak. A vizdijbevételek az utóbbi években fokozatosan emelkednek. 1927tisztviselőt bánt, az életével lakol anélkül, hogy sokat vitatkoznának rajta, vájjon a vád igaz volt-e vagy sem. Mennél inkább kötelességünk tehát nekünk, elesett magyaroknak, összetartani, kötelességünk annál is inkább, mert ma a magyar köztisztviselő a legnehezebb életet éli és a legtöbben a nélkülözéseknek ugyanazt a tövises, fájdalmas útját járják, mint a keresetnélküli iparos, az üzletnélküli kereskedő és a munkanélküli munkás. Ma a köztisztviselő csak áldoz, csak lelkét, tudását, legszentebb érzéseit és legnemesebb gondolatait adja a hazának, de ennek ellenértékeképen sok tisztviselő még annyit sem kap, amennyi mindennapi betevőfalatját biztosítaná. Ha tehát ilyen tisztviselőkarunk van, amely minden könnyön, áldozaton, verejtéken és nyomorúságon keresztül is meg tudott maradni igaznak, magyarnak, hivatásának magaslatán álló férfiúnak, azt tiszteljük és becsüljük. És ha mindannyian ilyen gondolatokkal leszünk eltelve, as kor ezek az érzések a magyar gyermekekben, a jövő generációjában is fel fognak lángolni és ha ebben a fellángolásban a magyar gyermeki lélek magába fogja szivni a lemondásnak, áldozatkészségnek, a hitnek, az ideális törekvéseknek szent érzéseit, akkor ezekből a lelkekből lesznek megteremtői a magyar Feltámadásnak. ben 142.237, 1928-ban 184.308,1929ben 210.702 P volt a bevétel. A vámbevételek emelkedése a a forgalom emelkedését jelenti. 1927ben 24.000, 1928-ban 35.000 és 1929- j ben 53.000 P volt a bevétel. Feltűnő a kereseti adó nagy viszszaesése. 1928-ban befolyt 76.118 pengő, 1929-ben pedig csak 13.119 pengő. A kereseti adónak ez az óriási visszaesése mutatja a városban a kereseti alkalmak lec«ökkenését és az élet megnehezedését. Az iparosok segédeiket elbocsátják, a segédek, munkások munka nélkül vannak. Érdekes az összehasonlítás a békeidővel a város bevételeit illetően. 1912-ben Esztergom város évi öszszes bevétele 815.664pengőnek felelt meg. 1929-ben a bevétel 1,579.588 P volt. 1912-ben a cselekvő hátralék 127.000 P volt, amely az összes bevétel 15.5%-ának felelt meg. Ezzel szemben 1929-ben a cselekvő hátralék 487.812 P, amely az összes bevételek 31° o-ának felel meg. 1912-ben a város kiadásai 815.366 pengőt tettek ki, 1929-ben 1,695.610 pengő a kiadás. 1912-ben az összes szenvedő hátralék 90.528 pengőt^tett ki, azaz az összes szükségletek 11-1%-át. 1929-ben 176.899 P a szenvedő hátralék, amely az összes szükségleteknek csak 10'l°/o-a. Tehát az 1912-es állapottal szemben ma a nagy, jóval nagyobb kinlevőségek dacára a szenvedő hátralék csökkent, azaz a nehezebb viszonyok között óriási erőfeszitéseket tesz a város, hogy eleget tehessen kötelezettségeinek. A hadikölcsönpárt mozgalma a valorizációéri. A hadikölcsönkötvények végleges rendezésének állandó napirendentartása már is azzal az eredménynyel járt, hogy a képviselőház is kénytelen volt a kérdéssel foglalkozni. Gróf Bethlen miniszterelnök nyilatkozata után az Országos Hadikölcsön Párt elhatározta, hogy újból felhívja a magyar hadikölcsönkárosultak figyelmét arra, hogy eredményt csak akkor fog a mozgalom elérni, ha a károsultak szakítanak eddigi nemtörődésükkel és a szervezettség szükségességét belátva, egy hatalmas táborba tömörülve küzdenek tovább — célúk eléréséért. Fölhívunk ismét mindenkit, vagyoni viszonyaira való tekintet nélkül, hogy a párthoz való csatlakozását haladék nélkül jelentse be. Felhívjuk egyébként az összes károsult kereskedőket, iparosokat stb., hogy ezen bejelentést szakmaijuk megjelölésével annál is inkább , tegyék meg, mivel a párt a közeljövőben olyan akciót fog kezdeményezni, amely a valorizációtól függetlenül is anyagi kárpótlást fog részükre jelenteni. Nyomatékosan figyelmébe ajánljuk minden hadikölcsön és kötvénykárosultnak, hogy a párttagság semmi néven nevezendő és így főképen anyagi kötelezettséggel nem jár, és a központi és panasziroda továbbra is díjtalanul áll a tagok rendelkezésére. Fölkérjük mindazokat a károsultakat, akik a közös nagy cél érdekében a vidék megszervezési munkájában részt óhajtanak vállalni, hogy ezt is, — vagy ha erre alkalmas egyént ismernek, úgy annak pontos címét, — bejelenteni szíveskedjenek. Bejelentések, panaszok éjs felvilágosítás kérések válaszbélyeges levélben a párt új címére Budapest, VI., Podmaniczkyutca 27. I. 12 küldendők. HIRE IC. Éjjeli szolgálatot június 9-től 13-ig Rochlitz örökösök "Szent István" gyógyszertára (Ferenc József-ut) teljesít. Lapunk legközelebbi száma a pünkösdi ünnepekre való tekintettelnem kedden, hanem szerdán este jelenik meg a szokott terjedelemben. Bérmálás a f őszékesegyházban. Mint jeleztük, ma, pünkösd vasárnapján bérmálás lesz a főszékesegyházban, amelyet dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás végez. Az ünnepi istentisztelet és szertartás d. e. 9 órakor kezdődik. Ebéd Budapest főpolgármesterénél a hercegprímás tiszteletére. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás a székesfővárosnak szorosan vett területén fejezte be a bérmálásokat és a hét hátralévő két napján a közeli környék két helyén bérmált. Ripka Ferenc dr. főpolgármester, aki a régi kegyúri szokást felújítva, már évek óta vendégül látja a bíboros főpásztort, a bérmálások befejezésekor, csütörtökön ebédet adott a hercegprímás tiszteletére. A főpolgármester ebédjén megjelentek a főváros vezető tisztviselői, továbbá a belügyminisztériumnak, mint felügyeleti hatóságnak vezetői és több városi előkelőség. A biboros-hercegprimás segédpüspökével, Breyer István dr.ral jelent meg, aki a bérmálás szentségének kiszolgáltatásánál segítse A JELENKOR .LEGJOBB TETŐFEDŐ ANYAGA Elárusító helyek : LORÁND SÁNDOR ESZTERGOM, EHRENFELD Á., MÓR NYERGESŰJFALU. A város mult évi adóbevételei meghaladták az utolsó békeévit. Reális képek a város pénzügyi helyzetéről. — Amit a számok beszélnek.