ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-06-04 / 98. szám
XXXV. évfolyam, 98. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930 június 4 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. "* 1 * 1 1 * 1 " * i • LTI*" i ~ i.vii*r-i "u '-"T-i.n K.H Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Június 4, Trianon. Meddig jár még kisérteni bennünket ez a szörnyű dátum ? Meddig kell még tiltakoznunk ellene ? Nem fogunk belenyugodni és nem fogunk elcsüggedni : Nem, nem, soha ! Élni akarunk! Az esztergomi bazilika nagyharangjának tiltakozó szava a magyar feltámadás elé harangoz! Komolyabb és súlyosabb tiltakozás aligha hangozhatott volna el Trianon ellen, mint amilyen vasárnap délelőtt hangzott el a tanítóképző díszterméből. Az Esztergomban végzett tanítók gyülekeztek itt össze és kimondották, hogy a magyar tanító Trianont soha el nem ismerheti és hogy éppen ezért a magyar tanitó az ezeréves Magyarország ismeretére és szeretetére oktatja és neveli a gondjaira bizott gyermeket. Ez a tiltakozás tehát nem olyan szó, amely elhangzik, elpukkad és eloszlik a levegőben minden eredmény és minden következmény nélkül. Ebben a tiltakozásban pozitívum van, amelynél fogva itt a szót tett követi. Komoly, rendszeres, alapos és folytonos cselekedet abban a nehéz, felelősségteljes munkában, amely a magyar tanitó hivatása és feladata. A magyar gyermek a Trianon elleni tiltakozásban nő fel és a régi Magyarország szeretetében és az utána való vágyakozásban nevelődik. Nem múlik el földrajzi óra anélkül, hogy az elszakított részekre és az elszakítottak együvétartozására ne mutasson rá tanítója, a magyar történelemórán a régi Magyarországért és heroikus küzdelmeiért lelkesedik a gyermek, és alig múlik el természettani vagy gazdaságtani óra, hogy a magyar gyermek előtt ne bizonyittatnék be a trianoni határ természetellenessége, helytelensége, a Trianoni szerződésből folyó közgazdasági lehetetlenségek és az, hogy ezen a csonka, megtépett részen megélni nem tudunk. Az igazság a mienk és az igazság eljövetelére komolyan készülni kell. Igaz, hogy külpolitikai körülményektől is függ a magyar feltámadás, de tőlünk és főképen a jövő magyar generációtól is függ. Amikor a magyar tanitó — bajait, sérelmeit és a másokénál nehezebb sorsát elhallgatva, mindezekről nem panaszkodva — itt a trianoni határon lelkesedéssel és bátran tesz hitet Trianon ellen, akkor ezt komolyan kell vennünk, mert ennek következménye is van. „A katonaruha azt mondja, hogy vannak értékek, amelyekért as életünket is fel kell áldoznunk V 6 Dr. Lepold Antal ünnepi beszéde a tanítóképző emléktáblaleleplezésén. Az Esztergomban végzett tanttők közgyűlése. F. hó 1-én, vasárnap délelőtt 111 márványtáblán, amelyet dr. Leold óra után felemelő ünnepség szin-1 Antal prelátus, főegyházmegyei főhelye volt az érseki tanítóképző j tanfelügyelő ajándékozott az intézetnek, huszonöt hősi halott neve ékeskedik. A névsor hiányos, mert a világháború és a trianoni elszakítás által szétszórt bajtársak adatait igen nehéz összeszedni. A márványtáblán helyet hagytak a többiek számára. ' Az ünnepély műsora Papp VárynéSzabados: Hitvallásával kezdődött, amelyet az intézet énekkara adott elő. Majd Bajza : Apotheozisát szavalta el Tóth Rezső tanítójelölt. Dr. Lepold Antal prelátus, főtanfelügyelő lépett ezután a márványtábla elé és nagy hatást keltett, díszterme. Ekkor volt ugyanis az Esztergomi Érseki Tanítóképző-intézet hősi halált halt növendékeinek emléktáblaleleplezése. Az ünnepségen a növendékeken és az intézet barátain kívül nemcsak az esztergomi tanügyi és társadalmi élet számos kitűnősége jelent meg, de ott voltak az esztergomi tanítóképzőben végzett tanítók az ország egész területéről, de főképen Budapestről, akik az ünnepség után rendes évi közgyűlésüket tartották. A díszterem falára illesztett és ez alkalommal cserkoszorúval övezett gyönyörű emlékbeszédet mondott Beszédében a katonatanítók hazafiúi kötelességteljesítését méltatta, akiknek a nevét a halál tette fényessé és feledhetetlenné közöttünk, mert a legnagyobb áldozatot hozták meg hazájukért és mindnyájunkért és az életüket adták oda. Vannak értékek, amelyek még az emberi életnél is becsesebbek! — mondotta többek között dr. Lepold Antal. — Ezeknek az erkölcsi és nemzeti értékeknek élniök kell a mi életünk árán is. Valahányszor katonaruhát látunk, mindenkor jusson eszünkbe, hogy a magyarnak vannak magasabb értékei, amelyekért az életet is fel kell áldoznia. Az Isten, jog, igazság és szeretet ! a ezek a magasabb értékek, amelyekért az életüket is feláldozzák a hosszú életre és boldogulásra hivatott kultúrnemzetek fiai. Majd a hősi halált halt magyar tanítók példájának követésére buzdította dr. Lepold Antal az ifjú tanítói generációt. — A hősi halottak nem haltak meg, mint ahogy ma is élnek és élni fognak közöttünk azok, akiknek neve a márványtáblára kerül és akik különben talán elfeledtettek volna. Wanitsek Rezső székesfővárosi tanító a bajtársak nevében mondotta el ezután szép emlékbeszédét, azután az intézet énekkara Nemesszeghy István zenetanár vezénylésével előadta Endrődi-Radnai: Hősök Emléke c. szép dalt művészi tökéletességgel és átérzéssel, a jelenvoltakban igaz, mély hatást keltve. Az emléktábla megkoszorúzása A Pünkösdi Vásárhoz útve Z e et y : Vermes divatüzletébe 1 vSSe^JöSS 11 !!! 0 '! ^ÍSS^2í!mS^Sá. _____ . ... _ . - ... Qr, .-(^.r» III'IU^ *i*u^ I^-|A-I.J-X^-<-—-.-*i-^.~*<ii^i-*-i'*i*'w~Vi*-i~*i l »n~t 'i * >-i * t m i m i' Ti * * " Harisnyák, öltönyök, fürdöfelszerelés S£ legolcsóbban Balognál!
