ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-01-15 / 11. szám
Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Odajutott megint a magyar kisgazda, meg a kisiparos, ahol nem szivesen látjuk őket. A bankok és takarékpénztárak előszobáiban üldögélnek és várják nagy izgalommal a jószerencsét. Ez pedig manapság ritka madár, legfeljebb borsos kamatú kölcsönpénz formájában jelentkezik, ha ugyan egyáltalán jelentkezik. Mert inkább csak a megszorult kölcsöntkeresők jelentkeznek megdöbbentően nagy számban, a pénz azonban nem igen mutatja magát a vidéken. Sokszor még drága kamatért sem bújik elő. Mennyit változott a világ sora a borzalmas világégés óta! A nagy háborút követő első években örvendetes "jelenségnek lehettünk tanúi. A háborúelőtti eladósodott magyar földmívelő nép és kisiparos osztály sietve igyekezett tartozását kifizetni. És az nagyrészt sikerült is neki. A telekkönyvi kivonatok teherlapjairól eltűntek az előjegyzések, örömmel újságolta nem egy szorgos családapa otthon a kis családnak, hogy kitisztázta a telekkönyvét. Fordult aztán a kocka. A telekkönyvi C lapok a megmondhatói annak, mint csúszott a magyar földmívelő nép is a gazdasági lejtőn egyre lefelé. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök meg mintha kimentek volna a divatból. Már pedig a méregdrága negyedévenként lejáró váltókölcsönnel nem lehet gazdálkodni. Ez előbb-utóbb a romláshoz vezet. Ezen segíteni kell! .Esztergomi szegénygondozás" Az Esztergomi Pádüai Szt. Antal Egyesület „Esztergomi Szegénygondozás" címmel most adta ki az 1929. évről szóló beszámolóját egy 50 oldalas könyvecskében, amely beszédes tanújele annak a nemes akciónak, amely az elmúlt esztendőben városunkban a szegénygondozás végleges megoldásának kérdését írta zászlajára. A könyvecskét dr. Drahos János prelátus-kanonok, főegyházmegyei irodaigazgatónak, a Szt. Antal Egyesület elnökének lelkes bevezető sorai nyitják) meg, amelyek a szegények szeretetét kötik az olvasók szivére. Majd külön mellékleten dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás Szent Antal Egyesület munkájáról írt meleg sorainak hasonmása következik, melynek szövege a következő: „A Szent-Antal szeyényilgy buzgó felkarolása szinte visszaidézi az első keresztények tevékeny szeretetét, amellyel annyi könnyet letöröltek szenvedő testvéreik arcáról. Isten vigasztalja meg a szenvedőket és halmozza el áldásával mindazokat, akik, bár maguk is küszködnek a sorssal, mégis szeretettel kitárják gyámolító karjukat szenvedő testvéreik felé." Dr. Antóny Béla polgármester is szép emléksorokat írt a könyvecskébe s elismeréssel szól Szent Ferenc fiairól, „akik a történelem bizonysága szerint az idők folyamán mindig ott voltak, ahol és amikor a magyar nemzet Kálváriáját járta" s most is sietnek a könnyeket törülni, miáltal „mindannyiunk háláját és elismerését érdemlik ki". Követi e sorokat P. Cirfusz Viktorin'szentferencrendi házfőnöknek, a mostani szegénygondozás megteremtőjének cikke, aki a Szent Antal Egylet magasztos célját fejtegeti s az eddig is elért siker titkát a szegénygondozó III. rendű ferences nővérek, az alamizsnagyűjő hölgyek s a varrodában, betegápolásban ingyen dolgozó jó lelkek bámulatos hitében és áldozatkészségében látja „kiket egy eszme vezet: Isten iránti szeretetből segíteni a nyomorgókon." Sinka Ferenc Pál ny. városi közgyám „Az esztergomi szegénygondozás története" cimmel részletesen ismerteti a most megindult szegénygondozási akció előzményeit és jelen szervezetét, valamint azt a társadalmi és hatósági munkát, amely a lefolyt négy hónap alatt is számottevő eredményt ért el. E közlemény a könyvecske további tartalmával együtt értékes kortörténeti dokumentuma is Esztergom jelenének. A könyvecske többi része a Szent Antal Egyesület tisztikarának, a szegénygondozó bizottságnak, a gyűjtőknek, az adakozóknak és az ellátásban részesülőknek névsorát, valamint az elszámolást és a gondoskodás módozatainak ismertetését tartalmazza. Az adakozók névsora közel 1600 nevet tartalmaz s nyugtatja a legszerényebb adományt is. A névszerint nyilvántartott segélyt^ zettek száma 72. Érdekes, hogy míg a gyűjtőkönyvek útján 8431*38 P, a könyvnélküli adományokból 43773 P folyt be, addig maga a Szent Antal persely szeptember l-ig 7465*37 P-t eredményezett a nemes célra, vagyis az egész befolyt összeg 45*7 %-át. A 16 334-48 P bevételből 16.166*25 P volt a T jótékony kiadás, a befolyt adományokból tehát mindössze 168*23 P áthozatot mutat ki ez évre az esztergomi szegénygondozás sok tanulságot rejtő beszámolója. Az első vármegyét ktsgyulesen Esztergom város ügyeivel foglalkoztak legtöbbet, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsági kisgyűíése kedden délelőtt tartotta első ülését a vármegyeháza kistermében. A gyűlésen dr. Huszár Aladár főispán elnökölt, aki meleg szavakkal nyitotta meg az első kisgyűlést, ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a törvény a kisgyűlések jogkörébe utalt, majd azon biztos reményének adott kifejezést, hogy ez az új intézmény is a magyar haza megerősödését és a köz javát fogja szolgálni. Ä 96. pontból álló tárgysorozat legnagyobb részét az előadói javaslatok szerint fogadták el a kisgyűlés tagjai. Leghosszabb és legrészletesebb vita Esztergom sz. kir. megyei város határozatainak tárgyalásánál volt. A polgármester és két tanácsnok részére külön munkaátalány megállapítása ügyében a felszólalók valamennyien megállapították, hogy bár méltányos a határozat, tekintve a város nehéz és a vármegyében szinte egyedülálló siralmas anyagi helyzetét, azt további meggondolás tárgyává kell tenni s e célból a határozatot visszaküldik újból a város képviselőtestületének. Esztergom városnál uralkodó nagy pénztelens ég — ország os jelenség A tisztviselők még mindig nem kaptak e hónapban fizetést Hónapok óta ismeretes az a nagy pénztelenség és a nyomasztó anyagi gond, amellyel Esztergom szab. kir. megyei város minden erejét összeszedve küzködik, — az a helyzet azonban és az a nagy pénztelenség, amely az új esztendővel köszöntött a városra, egyenesen megdöbbentő. A város tisztviselői, tanárai, tanítói, j alkalmazottai e hóban a mai napig í még nem kaptak fizetést. A napi pénztári bevételből, amely alig tesz ki naponta 2—300 pengőt, fizetgetik lassan a tartozásokat, jáí randóságokat. I Félve kell gondolnunk a következő hónapra is, amikor lakbérnegyed lesz. Sovány vigasz az, hogy e szomorú helyzet országos jelenség és hogy a csonka ország csaknem minden vidéki városa hasonló pénztelenséggel küzd, — ezt szomorúan el is hisszük, azonban ebből a hitből és vigaszból nem élnek meg a tisztviselők, akik javarészt családos emberek, és akiket bizony szorongatnak a hitelezők. A bajon mindenképen segíteni kell, még akkor is, ha országos. Akkor a segítség is legyen országos. i-m, iiitiii'i •>i,)i>ii^, > Mij^i^in l i,i^f^0ti^ff^f^fig^ßß^ßi Agrárképviselők mezőgazdasági programmja. Az egységespárt agrárblokkja sorozatos értekezleten foglalkozott a mezőgazdaság megsegítésének problémájával és számos javaslatot dolgozott ki. A javaslatok abból a megállapodásból indulnak ki, hogy a földmívelésügyi kormány akciói eddig jelentős segítségére voltak az agrártermelésnek, most azonban arra kell törekedni, hogy az akciókat megszüntessék és azokat a földmívelésügyi tárca keretébe illesztve, a mezőgazdasági politika szerves részeivé tegyék. A keresztülvitelnek az legyen az elve, hogy az egyéni kedvezések helyébe a gazdatársadalom egyetemére kiható intézkedéseket kell foganatosítani. £ Ennek a célnak érdekében a földmívelésügyi tárca előirányzatát nem szabad csökkenteni, sőt ellenkezőleg növelni szükséges. A termelési költségek csökkentése érdekében elő kell segíteni a rövidlejáratú hiteleknek törlesztéses kölcsönökre való átalakítását. Az államnak foglalkoznia kell azzal a gondolattal, hogy a mezőgazdaság kamatterhének egy részét átvállalja. A többi javaslat a záloglevélkihelyezések biztosításával, a zöldhitelnek az OKH keretében való egyesítésével, a bevásárló kartelek ellenőrzésével, továbbá a jóléti akciónak a falura való sürgős kiterjesztésével foglalkozik. A javaslatokra a gazdasági miniszterek rövidesen válaszolni fognak. HIRE KÉjjeli szolgálatot január 11-tól— 17-ig a Kerschbaummayer Károly "Megváltóhoz" c. gyógyszertára (Kossuth Lajos-u.) teljesít.^ Folyamodni lehet a háború emlékéremért. A kormányzó mint ismeretes — háborús emlék érmet alapított. Az emlékérem alap szabályaiban felsorolt igényjogosul tak folyamodására vonatkozóan kivéve a tényleges katonai szolg latban álló egyéneket és a külföl honosokat — most jelent meg a útmutatás. A tényleges katonai szo gálatot teljesített egyének zöldszin űrlapon kérik a honvédelmi minis tértől a piros-fehér-zöldszinű had
