ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-05-09 / 88. szám
XXXV. évfolyam, 88. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930 május 9 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az önzetlenség valóban a közéleti tisztaság alapja és legfőbb tényezője. A köz érdekében akkor cselekszik igazán az ember, ha a saját érdekét kikapcsolja még akkor is, ha csekély szépséghibával anyagi és erkölcsi előnyöket szerezhetne magának. Mindig gyanús az, ha valamilyen közéleti nagyság — akár hivatalos, akár nem hivatalos, akár nagyobb, akár kisebb kaliberű — közéleti szereplése alatt meggazdagodik ; és a lelkünk mélyén legtöbbször nyugodtan kiállíthatjuk az önzetlenség és a közéleti tisztesség bizonyítványát arról, aki közéleti szereplése alatt vagyont, anyagi előnyöket nem szerez, sőt, ha szegény volt, szegény is marad. Az önzetlenségről azonban viszonylagosan is volna pár szavunk. Divatos mostanában, hogy nagyképű hivatali főnökök és hatalmas közéleti korifeusok dörgik a kisemberek felé az önzetlenséget, mert hát — a közérdek így, a közérdek úgy — ez a szegény haza így, ez a szegény haza úgy, — ez a szegény város így és úgy . .. Tudjuk, hogy kik dörögnek és ismerjük a százezreket, akiknek hallgatniok kell. Kétségtelen, hogy ez a szegény csonka ország még a legszegényebb gyermekétől is megkívánhatja az önzetlenséget és bizonyos áldozatokat. Azonban ahol önzetlenségről prédikálnak, ott látnunk kell a példaadást is. Ne prédikáljon a haza iránti önzetlenségről az a politikai hatalmasság, aki maga nemcsak munkájáért, de minden lépéséért is megfizetteti magát minden alkalommal, nagy reprezentációs díjakat is húzva. Ne szónokoljon önzetlenségről a kisembernek, a munkásembernek az a közéleti hatalmasság, aki közéleti szereplése során meggazdagodott. Ne kívánjon a szegény haza nevében napidíjról való lemondást a kisebb tisztviselőtől, az a magasabb állást betöltő főtisztviselő, aki maga még egyetlen hivatalos útat nem tett meg magas napidíj nélkül. Általában ne prédikáljon lemondást a szegénység miatt úgyis lemondóknak az, aki viszont maga semmiről lemondani nem akar. Az igazság az, hogy a közélet mindenkitől önzetlenséget és áldozatot követel, a kisembertől kisebbet, a nagy embertől nagyobbat. A prédikáció és tanácsadás mögött pedig [mindenkor ott kell fényeskednie a példának. Az önzetlenségre és áldozathozatalra csakis példával és cselekedettel lehet tanítani és lelkesíteni. Itt a puszta, nagyképű szónak csak demorizáló hatása lehet. Értekezlet a városszépítés ügyében Szerdán délután 5 órakor a városháza nagytermében értekezlet volt a városszépítés ügyében vitéz SzivósWaldvogel József ny. tábornok elnökletével. Dacára a szétküldött sok-sok meghívásnak, a közönség aránylag csekély érdeklődést mutatott az ügy iránt, pedig nem volt szó anyagi megterhelésről, csak az ügy szeretetteljes felkarolásáról. A szépítő-egyesület és maga a város vezetősége is mindenben segítségére van azoknak, akik ebben mindnyájunk által helyeselt és tagadhatatlan poétikus elgondolásból fakadt ügyben bármit is tehetnek. Mert hiszen arról van szó, hogy a házak előtt növő falusias gyomot irtsuk, a fák tövénél öntözésre alkalmas és gyeppel, vagy virágokkal díszített tányérkákat alakítsunk, ahol pedig megvan a lehetőség, virágágyakat létesítsünk az utcák szürke egyhangúságának, kietlenségének ellensúlyozására. Az eddig e téren végzett munka máris minden jóérzésű ember tetszését kiérdemelte, igen szép már a Széchenyi-tér, ahol friss íűszőnyegek futnak a járdák mentén; kialakul már a Kossuthutca is a mult évben elkezdett tetszetős rend szerint. Munkálkodnak itt is, ott is, de ha egységes közszellem lenne úrrá ebben, mily más lenne Esztergom ! A kérdéshez többen hozzászóltak s a megbeszélésen jelenvoltak csak megerősödtek abban a hitükben, hogy kitartó munkával és agitációval — nem egyszerre — de idővel még igen szép eredményt érhetünk el. gp mig fpmin \ßpm^i piw^ y> nj"p» V« SZÍVÓS me mond az egyik környei tanító Waldvogel József ny. tábornok gyegyíilési felszólalására mistákkal . . . Műkedvelő előadások csoportfelvételei: A gyimes vadvirág, Piros bugyelláris, Sárga csikó stb. Magyarruhás legények, pruszlikos, pártás leányok a sváb községben . . . Keserűen felnevet. — Talán ez a pángermán agitáció, "a nemzetellenes munka, a hazafiasság elleni bűn ? . . . Egyébként végigszenvedtem a világégés borzasztó pokoltüzét, négy évi frontszolgálatot teljesítettem, megsebesültem s hazajőve dolgoztam, kultúrmunkát végeztem, hogy j kiemeljem a falu népét az elmaradottságból s ma puszta besugásra alaptalanul pángermán agitátornak neveznek . . . - Hogyan kapcsolódik bele a vádba a környei káplán ? A legnagyobb meglepetésemre a következőket válaszolja: — A káplánt ezelőtt nyolc hónappal elhelyezték Környéről. Egységes templomi éneklést akartunk létrehozni s ezért német ima- és énekkönyveket hozattunk. Ezzel kapcsolódott bele a káplán az úgynevezett veszedelmes mozgalomba. Vájjon miféle nagy bűn az, német énekeskönyveket hozatni oda, ahol az Istentisztelet német nyelven történik ? — Mi a véleménye az ügyről? — Azt hiszem, hogy valamilyen kis helyi vonatkozású érdekkörnek sokszor kellemetlen magatartásommal és az igaz ügy melletti rendületlen kitartásommal kerülhettem útjába és így akarnak lehetetlenné tenni. Jó magam természetesen követelni fogom a hatóságoktól a legsürgősebb és minél szélesebb mederű vizsgálatot. Raab Ferenc. A Tatai Hírlap legutóbbi számában a következő cikk jelent meg: A „Komárom-Esztergomvármegye" az „Esztergom" s az „Esztergom és Vidéke" cimű megyei lapok tárgyilagos készséggel közölték SzivósWaldvogel József ny. tábornoknak azon nagy feltűnést keltő bejelentését, melyben közölte a vármegyei kisgyűléssel, hogy Környe községben a tanító és a káplán pángermán agitációt folytat. E közlésekkel kapcsolatban az üggyel a „Magyarság és a „Magyarország" is foglalkozott. Minthogy azonban a tábornok bejelentése neveket nem hozott nyilvánosságra, szükségesnek tartottam, hogy a névszer int ismeretlen vádlottakat Környén felkeressem. Amikor az egyik tanító előtt a pángermánizmus vádját fölemiitettem, mosolyog. — Szivós-Waldvogel tábornok bejelentése tudomásom szerint nem felel meg a valóságnak és ha a tábornok nyílt férfiassággal forrását megnevezi, törvényes úton a legszigorúbb elégtételt fogom kérni. — Milyen irányú munkásságán alapulhat a tábornok vagy informátorának felfogása? — Ezt én is szeretném tudni. Tudtommal soha ilyen munkásságot nem folytattam. Munkásságom nemzethűség szempontjából kifogás alá nem eshet. Ha csak ez irányú működésem nem . . . Képeket hoz elő. Március 15-i ifjúság nemzetiszín szalagos eleSelyemtenyésztésre hívja fel a városi gazdasági hivatal a lakosság figyelmét A mai elszomorító gazdasági viszonyok, valamint a szociális bajokat előidéző munka- és keresethiány feltétlenül megkövetelik, hogy meglevő keresetforrásaink kihasználását mindenképpen biztosítsuk. Ilyen keresetí'orrás a selyemgubótermelés, mely épen tavasszal, tehát a legínségesebb időben 3juttatja pénzhez népünknek a keresetszerzésre leginkább ráutalt rétegét. Ennek a szociális feladatának azonban csak úgy képes megfelelni ez a gazdasági águnk, ha megtétetnek a a legerélyesebb hatósági intézkedések abban az irányban, hogy a közutakon, utcákon és köztereken álló eperfákról minden akadályoztatás nélkül szedhessék a lombot a gúbótermelésre vállalkozók. SelyemFeh^r ruhaanyagok, sötétkék fiúóltönyok a legolcsóbbak Balognál g csak 6 napig tart a nagy zsebkendővásár VERMES divatáruházában Esztergom, Kossuth L.-u. 10.