ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-04 / 86. szám

Hortobágyi juhtűró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI : Orsz. y^fí Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Miki os-út 119/121. A helybeli gyűjtés 802 P 35 f.-t, az esztergomi járásban pedig 160 P 40 f.-t, összesen 962 P 75 f.-t ered­ményezett. A gyűjtés sikerét a Szt. Erzsébet Női Egylet fáradhatatlan tagjai mozdították elő, akik a gyűj­tés nehéz munkáját magukra vál­lalták.' Az egyesület 1929. |évben a kö­vetkező működést végezte Első segélynyújtásban részesült 80 egyén, betegszállításban része­sült 404 egyén, mozgóőrség "adatott 5 esetben, vaklárma volt 7 esetben. A ténykedések összes száma 1929­ben 496, az állomásmegnyitása óta 527. A mentőautó 1929. évben 13.636 km.-t és az állomás megnyitása óta 14.666 km.-t tett meg. A mentőegylet a taggyűjtés terén eredményt nem tud felmutatni, mert a nyomasztó gazdasági helyzet és a megélhetés súlyos volta miatt a közönség — bár megértéssel Jvisel­tetik az egyesület működése iránt •— azt a tagsági dijával támogatni nem tudja. Eddig belépett 9 alapító és 48 rendes tag, ami a csekély 5 P évi tagsági dijat számítva igen szerény­nek mondható. Ezután a pénztárnok terjesztette elő az 1929. évi zárszámadást, amely szerint az év végén a cselekvő va­gyon 3.642 P 53 f., a szenvedő va­gyon 2.239 P 81 f., tehát mutatkozó csel. vagyon 1.402 P 72 f., úgyhogy az 1928. év végén fennállott 680 P-nyi deficit — ami az egyesület rövid működével és felállításával kapcsolatban állott elő, — teljesen megszűnt és ezenfelül még 1.402 P 72 f. tiszta maradványt ért el az egylet. Kisebb ügyek letárgyalása után a közgyűlés végül hosszasan fog­lalkozott a jelenlegi mentőautónak erősebb mentőautóval való kicseré­lése tárgyában az igazgatósági ülé­sen felmerült indítvánnyal. A köz­ponti kiküldött véleménye szerint ezen lehet változtatni, de ehhez 2.000 P-re és a jelenlegi mentő­autónak, mint tartalékkocsinak el­helyezésére van szükség és akkor erősebb motorral felszerelt kocsit kaphat a fiókegyesület. Végül ezen indítványt a napirend­ről levették, mert megfelelő fede­zet rendelkezésre ez idő szerint nem áll. A közgyűlés vitéz SZÍVÓS Wald­vogel József elnök zárószavaival ért véget, aki az egyesület további szives támogatását kérte a megje­lentektől. Reviczky Elemér főszolgabíróval élükön a községi jegyzők és birok járdatanul­mányozásúton voltak a vármegyében Járását szerető s annak érdekeit I esetre nagyon is elismerésreméltó Külön autóbuszjáratok a szent­kereszti búcsúra. A városi autó­busz-üzem május 4-én (vasárnap) a szentkereszti búcsúra külön autó­buszjáratokat indít d. e. 6, 8 és 10 órakor. Viteldíj oda és vissza: Ülő­hely 2 P 20 f., állóhely 1 P 60 f. Felszálló helyek : Prímás-tér, Köz­ponti kávéház, Magyar Király szálló, Hősök szobra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a helyek mielőbb lefoglalhatok a Közüzemi R.-T. iro­dájában. (Kossuth Lajos-u. 2.) mindenkor lelkénviselő esztergomi já­rási főszolgabíró: — Reviczky Elemér mindenkor arra törekedett, hogy községeiben rend és csend legyen. Fáradságot nem sajnálva, mult hó 29-én módosabb községeinek elöljá­róságát Pestvármegye néhány ren­dezett községébe vitte el tanulmá­nyozni a gyalogjárók ügyét. Dorogról és Csolnokról a községi főjegyzők, Tokod, Tát, Piszke, Sütt és Nyergesújfaluról pedig a községi birok és főjegyzők vettek részt tanulmányúton. A gyalogjárók kénti megépítését tanulmányozták Tétény, Békásmegyer, Csillaghegy és Pomáz községekben. Érdeklődésünkre a főszolgabíró elmondotta, hogy egyes községek­ben az állam azokon keresztülvo­nuló állami útszakaszt a többitől el­térően építteti meg, helyesnek ta­lálná, ha az állami munkálatokkal egyidőben az ott építést teljesítő vállalattal tárgyalásokba bocsájt­koznának az érdekelt községek. Gondoskodó figyelme kiterjedt a mostoha gazdasági viszonyokra is. Elgondolása szerint a gyalogjárók megépítésének költségei csak a leg­minimálisabb részben terhelnék a gyalogjárómenti háztulajdonosokat, aminek különösen nagy jelentősége volna ott, ahol nagyobb vállalatok vannak. A gyalogjárók költségeit öt évi részletben tervezi megfizetni. A községeken múlik most már csupán a járdák kiépítése. Minden­Reviczky Elemér főszolgabíró dulatú gondoskodása. join­A katonai laktanya tatarozása és a munkanélküliség A mult héten — mint már írtuk dolgozniakaró emberek jártak város polgármesterénél és munkát értek. Sajnos, a város nincs abban ajía helyzetben, hogy munkát tudjon mMadni. Ugy tudjuk, hogy a honvédelmi kincstár már november óta meg­egyezés alapján visszatartja lakta­nyatatarozás cimén a házbért. Ami­kor városunkban oly óriási a mun­kahiány, miért marad el a laktanya tatarozása ? Sajnáljuk, hogy szóvá kellett ten­nünk ezt a dolgot, de elvégre ott kell keresnünk a szociális bajok orvoslását, ahol mód van hozzá. (V. I.) Üres lakások tulajdonosainak figyelmébe! Az idegenforgalmi hi­vatalnál többen üres és bútorozott lakások iránt érdeklődtek. Az üres és bútorozott lakások tulajdonosai saját, de a város idegenforgalmának érdekében is cselekesznek, ha az idegenforgalmi hivatalnál (Közüzemi r.-t. irodájában) kiadó lakásaikat bejelentik. Äz .„Esztergom" táreájB. Benkő M. Szeréna 50 éves jubileumára £h\ Lepold Antal ünnepi beszéde. Nt Tartományfőnöknő! Juditot Joakim főpap és a nép vénei úgy üdvözölték Betuliában: Tej Jeruzsálem dicsősége, Izrael öröme, népünk tisztessége vagy, mert férfiasan cselekedtél és szived megerősödött. (Jud. 15, 10—11.) Nt. Főnöknő szerzetességének és tanítói működésének ötvenéves jubi­leumát üli. 24 éve működik Eszter­gomban mint főnöknő és 10 év óta helyettesíti Csonka-Magyarországon a szatmári irgalmas nővérek álta­lános főnöknőjét. Ez alkalomból eléje járulunk a főegyházmegyei hatóság, Esztergom város közönsége, rendtársai és szám­talan tanítványa nevében s üdvö­zöljük: Te, Esztergom dicsősége, Magyarország öröme és népünk tisztessége vagy, mert férfiasan cse­lekedtél és szived megerősödött. Magyarország alatt nemcsak a trianoni határok közé szorított or­szágot értjük, hanem a magyar szent korona területét. Különösen Szatmárra gondolunk, ahol lelké­ben megszólalt az Űr Jézus hívása s ahol szent Vince szellemében a Megváltó szelíd és irgalmas lelké­nek szellemét szívta magába, Sel­mecbányára és Gyulafehérvárra, ahol működött, de majdnem az egész Nagymagyarország városaira és községeire, ahol az irgalmas­ság szatmári angyalai laknak, vagy valamely volt tanítványa, vagy nö­vendéke éli áldásos életét, akik ma mindnyájan meggyújtják a hálás szeretet mécsesét egy kedves kép előtt, Ntséged képe előtt. Férfiasan cselekedtél, azaz, hogy ugyancsak bibliai nyelven, de nő­nemben mondjam: Erős asszony­nak találtattál, becses, mint aki messziről jő és a végső határokról való. (Példab. 31.) Erős elhatáro­zással követte az evangéliumi taná­csot s Krisztust követte. S szerze­tesi hivatásában 50 évet eltöltött példás szigorúságban, az alapító szabályaihoz való ragaszkodásban. Krisztus követése e földön nem elmélet, hanem valóság. Krisztus köztünk van. Valóságosan az Oltári­szentségben, tekintélyileg az apos­tolok utódaiban és szenvedőleg a szegényekben és szenvedőkben. Mind a három jelenlétet ő maga bizo­nyítja. A valóságos jelenlétet bizo­nyítja az utolsó vacsora miséje: Ez az én testem. Ez az én vérem. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! A tekintélyi jelenlétét igazolja, hogy Krisztus azonosítja magát apostolaival: Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet, engem vet meg. A szenvedő jelen­lét igazolása: Amit egynek a leg­kisebb atyámfiai közöl cselekedte­tek, azt nekem cselekedtétek. A fehér Oltáriszentséget imádva követte fehér tisztaságban, a tekin­télyes Krisztust a hitben és enge­delmességben, a szenvedő Krisztust szegénységben és irgalmasságban. Szent Vince különösen az utolsó Krisztuskövetést hangsúlyozta, mert a szeretet hősiessége föltételezi a szív ártatlanságát és a hit erejét. A hármas Krisztuskövetésben a szive megerősödött. Nemcsak ön­maga lelki fegyelmezésére volt ereje, hanem egy ország rendtársaiba tudta a jó szellemét lehelni s azo­kat a legnagyobb veszedelem ide­jén: a kommün alatt megőrizni. A keresztény nők ezreit tudta föl­nevelni, akik az úgynevezett „nők századában" az emancipáció, a sza­badság, a régi tisztes családi fegye­lem lazulása idejében a nők, a szeplőtelen Szűz Mária nemének méltó képviselői tudtak lenni. Szive megerősödött az alkotásra. Nagyot alkotni nem lehet csak ész­szel, az embereknek ezzel a külső­leg megcsodált tehetségével. Sok­kal fontosabbak azok a titokzatos tehetségek, amelyek tulajdonképen soha egészen nem jönnek öntudatra, mert belenyúlnak a nagy Ismeret­lenbe, az Istenbe, akinek adomá­nyai. A művész, a festő, az építész, a szobrász, a zenész, a szónok is­meri ugyan a maga foglalkozását, ameddig az mesterség, de nem tudja, miképen válik a mű a kezében mű­alkotássá. Csak valami bátortalan sejtelem van benne, hogy ő tud.. S minden művéhez bizonyos félelem­mel nyúl, hogy sikerül-e. Az alkotó ember szellemiessége visszanyúlik a folyton alkotó Űristen akaratába. S azért termékenyek azok a korok, amelyekben az emberek elmerül­nek a mindenható akarat kifürkész­hetetlen útjaiba. Profánul ezeket a korokat mágikus századoknak hív­juk, mi pedig sacrális nyelven val­lásos koroknak nevezzük. Ntdő Főnöknő élete az Isten aka­ratára való hagyatkozás, a benne bízás kora. S ez a rendületlen bi­zalom a szemlélődő erő, amellyel az Isten műhelyébe beletekintünk s megtanuljuk az alkotást. Megépítette Istenben nyugvó Raj­ner püspök segítségével a vízivárosi zárdának azt a szárnyát, amely még a polgári iskola azóta, elévült föl­iratát viseli. Megépítette a boldogult hercegprímás, mostani uralkodó bíboros főpásztorunk, Klebelsberg SCHEIBER-nél a legolcsóbbak Hatalmas válaszlék!

Next

/
Thumbnails
Contents