ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-02 / 85. szám

RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratek és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Konkolyhintők, lázítók Urmánczy Nándor hazafias lelkének egész keserűségével feljajdul egyik legelterjedtebb fővárosi lap vezércikkében, mert egy 16 éves moson-megyei fiú kereken kijelentette a vallató biró előtt, hogy nem tud magyarul. A fiú édesapja, aki jól beszél magyarul, szomorú felvilágosításul szolgált, hogy bizony ezek a fiatalok már nem tudnak magyarul. A gúzsbakötött magyar nemzetnek meg kellett hoznia a kisebbségi törvényt, melyet meg is tart annak dacára, hogy a cseh, oláh, szerb és osztrák minden kisebbségi törvénynek, kötelezettségnek fittyet hány. A nemzet eme becsületességével mindenfelé gyalázatosan viszszaélnek. Nem múlhat el egyetlen egy esztendő sem, hogy vármegyénk házának közgyűlési termében ne hangzanék el panasz egyes vezető faktorok ellen, akik nyíltan, titokban agitálnak a magyarság ellen. Egyszer egy pánszláv, máskor egy pángermán agitátor üti fel a fejét. Hogy komoly munkát, agitációt fejtenek ki, mutatja a mult. Az egyik ma •zsíros állást tölt be munkásságának elismeréséül a cseheknél, miután innen megszökött. Most ismét panasz tárgyát képezte, hogy egy magyarosodás terén szépen haladó községben pángermán propagandát űznek éppen azok, akik ma^sar pénzen fenntartott iskolákban í multak és magyar államsegélyt élveznek. A legszomorúbb pedig az egés' dologban az volt, hogy az ül tők nem részesülnek olyan elbailásban, amit megérdemelnének s min len más államban meg is kapu i iák. A kisebbségi törvény csak megenged a nem magyar anyanyelvnek használatát, de semmiesetre sem liiija az államnyelvet. Senkit és semilyi n. körülmények között nem jogosít fel izgatni a magyar állameszme, a nemzeti gondolat ellen. Amikor a magyar állam megengedi az ide.en anyanyelv használatát, ugyana 'tor talán a legnagyobb szigorral 'ellene eljárnia azokkal szemben, akik hatáskörükben megtiltják a magyar szót. Az ilyen emberek igenis állam elleni vétséget követnek cl és ellenségei a Nagymagyarország magasztos gondolatának, melynek pedig minden emberben élnie kell, aki a csonka határokon belül él. Nemzetiségeink békés magyar állampolgárok, akik nem egyszer adták tanújelét magyar nemzeti érzésüknek, hazafiságuknak. Magában a népben nincsenek ellenséges gondolatok, azokat mindig intelligens elemek lopták a nép lelkületébe. Az ilyen turbulens jejemeket pedig minden eszközzel, mint lázítókat el kell némítanunk. Annyira talán még sem vagyunk gyengék, hogy itthon ne tudnánk megvédeni a magyar állameszmét holmi falusi kis uracskákkal szemben még akkor is, ha a nagy germán nemzethez tartozóknak vallják magukat. Menjenek és védjék meg az oláh elnyomatás alatt nyögő erdélyi szászokat, vagy pedig ha tótok, próbálják meg Zsolnán az agitációt a csehek ellen. A magyar államnak s a felekezeti hatóságoknak feltétlen kötelessége megtorolni minden olyan cselekedetet, ami a magyarság ellen irányul. Nem szabad ujjainkkal malmozva nézni az eseményeket, mert majd még szűkebbre szabják határainkat és annak azután igazában magunk leszünk az okai. (V. I.) Segítségért kiáltanak az észter, gomi munkanélküliek 200 építőiparos-család munka és kenyér nélkül Munkanélküliek küldöttsége a városházán Mint mindenütt ebben a csonkaországban, Esztergomban is aggodalmas arányokat vett a munkanélküliség. Hétfőn délelőtt az esztergomi munkanélküliek négytagú küldöttsége járt a városházán dr. Antóny Béla polgármesternél és előtárva a munkanélküliek sanyarú helyzetét, segítséget, munkát kért. A küldöttség mintegy 200 család nevében járt a városházán, amelynek feje és keresője munkaés kenyér nélkül van. Ez nem jelenti azt, mintha csak az építőiparosok lennének munka nélkül Esztergomban, hiszen — illetékes helyen nyert infnrmációnk alapján azt lehet mondani, hogy — munkásaink, kisiparosaink több mint fele van apróbb megszakításokkal munka nélkül. Mindenesetre a legkirívóbb a munkanélküliség az építőiparosoknál. Ennek a körülménynek az általános gazdasági bajokon kivül egyéb oka is van. Azok a nagy építkezési munkálatok, amelyeket a dorogi bánya folytatott és amely munkálatokra a bánya az esztergomi munkásság és építőiparosság nagy részének is kenyeret és munkát adott, most beszüntek. A dorogi túlméretezett épít kezesek, de a szintén megszűnt esztergomi középítkezések is sok esztergomi munkásembert késztettek arra, hogy az építőiparos pályán képezze magát és onnan várjon kenyeret. Nemcsak az ifjú nemzedék nagy része ment az építőipari, nevezetesen a kőművesi pályára, hanem sok más iparos is átképezte magát, mert mint kőműves inkább remélt kenyeret. Ezekre az emberekre nézve tehát az építkezések szünetelése, megszűnése katasztrofális. A nagy munkanélküliséget növeli az is, hogy nemcsak a középítkezések szünetelnek Esztergomban, hanem a rossz gazdasági helyzet, a nehéz hitelélet és a pénz drága sága miatt a magánépitkezések is elmaradtak. Az idei tavaszon alig folyik egyné hány helyen építkezés; és ez alig 30—40 embernek ad kenyeret. Esz tergomban most jóformán csak a mezőgazdaságnál van munka és kereseti lehetőség. A nagy munkanélküliséget a kis iparosokon kivül a kiskereskedők is nagyon megérzik a forgalom hiánya folytán. Az építkezés megindulásához pénz kell, kölcsön, tűrhető feltételű kamatozással. Sajnos, a mai gazda sági és pénzpiaci helyzet csaknem lehetetlenné teszi az építkezést. 14-18 %-os pénzzel nem lehet építeni. Békeidőben a tisztviselő lakbérével szépen amortizálhatta családi házának építési költségeit. Ma ez lehetetlen és innen van az, hogy noha az esztergomi tisztviselők is vágyakoznak a családi ház után, még mindig nem épülhet fel a tisztviselői kertváros. Akik drága pénzen belementek az építkezésbe, azok keservesen megbánták és bizony sokan vannak közülök, akik a nagy kedvvel épített házacskájukat most szívesen eladnák, hogy a nagy tehertől szabd u Íjának. Már pedig a munkanélküliségen csak az építkezés megindulása segíthet. Dr. Antóny Béla polgármester megígérte, hogy a városi hatóság minden alkalmat felhasznál a munkanélküliség leküzdésére,— azonban a valóság az, hogy itt a városi hatóság édes-keveset segíthet. A gazdasági helyzet javulásán, a pénz olcsóbbodásán kivül, amellyel most erősen biztatnak bennünket a kormánykörök, inkább segíthet oly módon az állam, ha minél több közmunkát engedélyez Esztergomban, amely ebben a tekintetben igazán nem sokat dicsekedhetik az állam részéről a többi kedvelt városokat szerencséltetett támogatást illetően. Legközelebb áll a kaszárnyatatarozás ügye, amelynek érdekében nemcsak a hivatalos város, hanem Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő is többször fordult illetékes kormánykörökhöz. A kaszárnyatatarozás, ha nem is oszlatna el minden bajt, de momentán segíthetne az esztergomi munkanélküliségen, amelyre fel kell hívnunk minden illetékes tényező figyelmét. A baj komoly,segíteni kell rajta! Az Esztergomi Zeneegylet XXII. nagy hangversenyén zenetörténeti előadás lesz Fehér Ilonka hegedümüvésznő felléptével Mint már jeleztük, az Esztergomi Zeneegylet f. hó 5-én, hétfőn este 6 órakor a gimnázium nagytermében tartja meg XXII. hangversenyét, amelyen dr. Meszlényi Róbert miniszteri tanácsos, az Orsz. M. Kir. Zeneművészeti Főiskola titkára, a kiváló zeneszerző tart zenetörténeti előadást a magyar hegedűmuzsikáról. Az előadás annál is inkább megFehér ruhaanya

gok, sötétkék fiúöltönyök a legolcsóbbak Balognál. URAK is • É Mielőtt felöltő vagy gyapjúszövetet F

Q li#FO& JIFg* ri i u Q t ó r n h á 7 vásárolnak, okvetlen győződjenek S W dvflVIdO UlVdldl U íi á L meg arról, hogy a legjobb, legolcsóbb § KOSSUTH LAJOS-UTCA to.