ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-30 / 84. szám

XXXV. évfolyam, 84. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930 április 30 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Benkő M. Szeréna félszázados szerzetes-tanítónői jubileuma Az Esztergomi Kath. Legényegyesület hatalmas ^díszterme szombaton és vasárnap este zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, amely alkalommal az esztergom-vízivárosi érseki Leánynevelő tanintézetei tartottak örömünnepet szeretett főnöknőjük, Benkő M. Szeréna fél évszázados szerzetes-tanítónői jubileuma alkalmából. Ahhoz a köztisztelethez, amely a főnöknőt városunkban övezi és ahhoz a szeretethez, amellyel rendtársnői és növendékei őt körülveszik, [mindenképen méltó volt az ünnepély is, amely a kívülállók részére az intézetben folyó nagy kulturmunkáról igen előnyösen képet is nyújtott. A szombatesti ünnepélyen a helybeli papságon, a hatóságok képviselőin, a város előkelőségein, a szülőkön és a volt tanítványok nagy seregén kivül 32 főnöknő volt jelen, köztük Mater M. Editha szatmári tartományi főnöknő, s a Szent Vince-rend szatmári rendtartománya összes csonkamagyarországi rendházának kiküldöttei. Maga a szatmári rendfőnöknő utat és fáradságot nem kiméivé sietett Esztergomba szeretett vikáriájának örömünnepére. Az ünnepély Üdvözlő-dallal kezdődött, amelynek szövegét Homor r Imre, lapunk főszerkesztője, hatásos zenéjét pedig Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, az országosan ismert zeneszerző írta. A szép éneket a tanítónőképző énekkara adta elő Béres István énektanár vezénylésével. A műsor második, felejthetetlenül szép száma az elemi és polgári iskolák növendékeinek ünnepi hódolata volt, amelyben egy mély érzésű költő tündérálma valósult meg az elragadtatott nézők szeme előtt. Gömöri Klára szép köszöntő ver_ sikéje után ének- és zongorakiséret mellett először tarkaszárnyú, csillogó ruhájú kis lepkék röppentek leányalakban a színpadra s eldalolták, eltáncolták hódolatukat. Ezután nagyszakállú, pirosruhájú csöpp manók keveredtek ,'a lepkék közé, majd fehérruhás, fátyolos tündérek libbentek melléjük. Mikor már azt hittük, ennél az álom sem lehet szebb, két prémszegélyű, kék herold ruhában bókoló kürtös hangszere szólalt meg s jött utánuk díszes virágfogaton maga a gyönyörűséges tündérkirálynő. (A tündérkirálynő * Szabó Irma volt.) Fülbemászó zene és tánc közben ezüstbotjával vezényelte a virágesőt hullató tarka csapatot, amelynek pompázó szinhatása a legszebb rokokófestmények finomságával vetekedett. Hosszú percekig tartó tapsvihar kisérte ezt a kitűnően megrendezett balletet, mely után dr. Lepold Antal prelátus, főtanfelügyelő felemelő, egyben könnyekig meg indító ünnepi beszéde következett. A remek beszédet vasárnapi számunkban közöljük olvasóink igaz gyönyörűségére. Az utolsó, egyben legnagyobb érdeklődéssel várt műsorszám Goriczky Elvira: „Harangszó" c. látványos ifjúsági színművének fényesen sikerült előadása volt, amelyet a tanítónőképző és a gyakorló iskola növendékei adtak elő. A színműhöz Büchner Antal főszékesegyházi karnagy szerzett zenét és énekeket. A darab nemesen szórakoztató hangulatához szépen simuló zenét az Esztergomi Zenekedvelők Körének a dorogi bányászzenekarral kibővített zenekara adta elő Béres István intézeti énektanár vezénylése mellett. A darab előjátékában zárdaudvart láttunk, ahol a búcsúzó növendékek találkozói fogadalmat tesznek. Az első felvonás már a találkozó örömteljes pillanatait festi, amikor az egymást régen nem látott osztálytársnők beszámolnak öt évi élményeikről. A sok kedves iskolatársnő szerepét Neproszel Katinka, Szkocsovszky Emma, Vadász Ilma, Mike Mária, Kubányi Márta, Laping Ludovika és Wigh Irma tanítónő-jelöltek játszották nagy otthoniassággal. Közülük a darab főhősének, Barsy Editnek szerepét Neproszel Katinka V. éves alakította, aki szép énekével és a meghatottság könnyeit fakasztó játékával minden jelenvolt őszinte elismerését érdemelte ki. A darab további folyamán Editet szomorú katasztrófa éri; édesatyja sikkaszt, vőlegénye elhagyja s ő nevelőnő lesz egy jólelkű ezredesnénél. (Heincz Éva IV. é.). Az utolsó felvonásban azonban minden jóra fordul, az atya kiszabadul s egy tévedésből rosszul megcímzett levélből kiderül a méltatlanul szenvedő Edit igazsága, sőt még új, nemes gondolkodású vőlegény is megjelenik a láthatáron. A darab imént leírt vázlata azonban csak tág keret, amelybe szebbnél-szebb dalok, énekek, zeneszámok, tánc, élőképek illeszkednek bele. A főszereplő mellett Mike Mária csodaszép táncával, Kovács Olga diszkrét szólóénekével tünt ki és érdemelte meg a közönség tapsait. Igen rokonszenves szerepe volt Gora Magdolnának (Mater Angelika), Sándor Katalinnak (Edit anyja), Lányi Emiliának (Edit keresztanyja), Narkotics Irmának (Tordayné), Jóba Bözsinek (az ezredesné nővére). Sokat mulatott a közönség Trézsi szakácsné (Győré Mária) sikerült kiszólásain. Margó szerepében Borz Jolán, Vica szerepében Keresztes Magda, a gyermekszerepekben Weisz Editke, Tőrök Irénke és Kovács Cili, a szobalányok szerepében Kovács Klára és Varga Margit nyújtottak sikerült összjátékot. Ki kell még emelnünk a darab elragadó élőképeit. A csipkerózsa hercegnőt Farkas Lujza, a hamupipőkét Brenner Mária, az elsőáldozó kisleányt Brunner Magdi, a táncosnőt Szabó Marianna, a Vöröskeresztes ápolónőt Darvas Erzsébet, a liziői kis Terézt Kertész Ilona, a menyasszonyt Bartal Györgyi, az angyalokat Marczell Marianna és Nádler Mária alakították a közönség lelkes tapsaitól követve. A kisebb növendék szereplőket nagy számuk miatt nincs helyünk felsorolni. Az ünnepély rendezői, az Isten iránt való szeretetből névtelenül dolgozó kedvesnővérek, valamint Béres énektanár és a fáradhatatlan Büchner Antal kitűnő munkát végeztek s ezzel nemcsak az intézet, hanem a nagyközönség hálájára is érdemesekké tették magukat, amelynek így alkalma nyílt a félszázados évforduló alkalmával Benkő M. Szeréna iránt elismerését és köszönetét kifejezni. [Palkovich Viktor f| F. hó 24-én kialudt egy magyar élet: Palkovich Viktor nyugalmazott gutái esperes-plébános, a prágai nemzetgyűlésnek egykori hatalmas szavú képviselője, győri magányában visszaadta nemes és nagy lelkét Teremtőjének kezeibe. Palkovich Viktor 80. életévének betetőzése felé közeledett. Gután 48 évig plébánoskodott, a nagyszombati egyházmegye magyar papságának a vezére volt, bátor, megfélemlíthetetlen, szókimondó, aki a cseh parlamentnek tagja lesz. Tobler János képviselő kiutasítása után. Hatalmas beszédei a magyar részről pőrölyütések gyanánt támadták a szemforgató, hazug demokráciát, mely a magyarságot először vagyonától, azután hitétől fosztja meg. Mint nemzetének élő lelkiismerete szerepel a prágai Rudolfinum szószékén és mikor a mandátuma lejár — megfosztják állampolgárságától a volt képviselőt, aki ebben a minőségben nem is viselhette volna képviselői tisztét, ha nem ottani állampolgár. Kiutasították Csehszlovákia területéről a 76 éves öregurat, aki a molesztálások elől Magyarországra menekült, ahol a Szent Benedekrend bakonybéli apátságában, két év óta pedig Győrött töltötte a nyugalom éveit. Palkovich Viktor 1850-ben Esztergomban született. 1873-ban szentelték áldozópappá Esztergomban, majd Egegen, Vadkerten, Balassagyarmaton káplánkodik és 1881. évben Esztergom-Szentgyörgy mező plébánosa lesz. 1886-ban a hatalmas gutái plébániát nyeri el, ahol tízezer hivő számára hirdeti az Ur igéjét. Községében 41 évig működik és e négy évtizednek minden eredménye és alkotása nevéhez fűződik. Megszervezi a hitel- és fogyasztási szövetkezetet, gőzmalmot épít, a Vág és a Vágduna áthidalásait, a komarom—gutái vasútat megépítteti, artézi kutat furat és a község civilizációjának alapjait rakja le. Zichy Nándor és Molnár János komáromi apáttal ott van a néppárt megszervezésénél. Maga is fellép a néppárt programmjával, de a hatalom ellene fordul és pár szavazattal elmaradt kisebbségben a nemesócsai választáson. Közéleti munkája példakép az igazi szociális érzésekkel telített léleknek, mely magának semmit, de mindent a köznek, a népnek juttat. Tagja a vármegyei törvényhatóságnak, a közigazgatási bizottságnak, kiváló szónok és tekintély. A szövetkezeti eszme előharcosa. A jótékonyságból kiveszi részét, mint igen kevesen. Még békében 10,000 korona alapítványt tesz a komáromi diákasztalra s mikor ez az alapítvány a háborúban teljesen megsemmisül, ujabb 100,000 korona adománnyal veti meg annak alapjait. Végrendeletében is minden vagyonát jótékony célokra és a szegényeknek hagyta. Minden ízében, vérében magyar ember volt. A cseh megszállás után, amikor a zsupán urak a „magyar elnyomásról" beszélgettek a vármegyeháza ősi termében, felállott az ősz Palkovich Viktor és rácáfolt a zsupáni kijelentésre, hivatkozva a tót Csernoch Jánosra, aki tót maradt mindhaláláig és mégis első közjogi méltóságra emelkedett Magyarországon. Ilyen szókimondó, igaz emberekre odaát nincsen szükség és azért Palkovichot kiutasították, mert 41 év alatt nem szerzett Gután illetőséget és így nincs állampolgársága. Híveinek százai kisérték fel a komáromi hídfőig, ahol gyalog, barátai Fehér ruhaanyagok, sötétkék fiúöltönyök a legolcsóbbak Balognál, URAK!I sraÄs:\VERMES divatáruház vásárolnak, okvetlen győződjenek S meg arról, hogy a legjobb, legolcsóbb i KOSSUTH LAJOS-UTCA 10.