ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-11 / 78. szám

foglalt állást Garzuly József dr. Az átirat ugyanis a közokirati kényszer elleni tiltakozásról szólt. Az átiratot Reviczky Gábor dr. vm. II. főjegyző ismertette. Garzuly József dr. azt fejtegette, hogy a közokirati kényszer helyes, mivel azokat csak jogilag képzett egyének vannak hivatva kiállítani. Csaplár György a kisgazdák nevében mint az olcsóbb és könnyebben hozzáférhető régi rendszer mellett kardoskodik és hozzájárul a felirathoz. Barát József sem az ügyvédi, sem a jegyzői kar, hanem a falu szempontjából bírálja az átiratot és azt, mint jogosan tiltakozót a törvényjavaslattal szemben pártolja. Csaknem egyhangúlag csatlakozott az átirathoz a törvh.-bizottság. Az útak. A tárgysorozat 31. .pontja váltott még ki nagyobb érdeklődést. A kiépítendő bekötő útak építési sorrend jenek újbóli megállapítása tárgyában tett' alispáni előterjesztés egész sorozatát váltotta ki a felszólalásoknak. Csaplár György a Kisbér-felé vezető út kiépítését sürgette. Jakus János a pilisszentléleki út járhatatlanságát tette szóvá. Barát József a Gyermely községen keresztül vezető és a héregi út javítását sürgette. Henzert az oroszláni utat panaszolta. Dr. Frey Vilmos vigasztalásul hozta fel a küszöbön levő külföldi kölcsönt, mint amely nagyot fog lendíteni az útépítéseken. Etter Ödön Esztergom—Budapest közötti útnak mielőbbi befejezését sürgeti az esztergomi idegenforgalom szempontjából. Amennyiben ez a nyár elején befejezhető nem lenne, kéri a Dömös—Visegrádon keresztül Budapestre vezető útnak sürgős kijavítását, hogy Esztergom autóval megközelíthető legyen. Erre nézve mind a főispán, mind az alispán megnyugtató választ adott. A közgyűlés egyes pontjaira még visszatérünk. A JELÉNKOR LEGJOBB TETŐFEDŐ ANYAGA Személyi bajok a győri Kereskedelmi és Iparkamarában A legnagyobb szenzáció erejével hatott Karikó Imre dr. a győri Keresk. és Iparkamara titkárának szombaton történt váratlan letartóztatása. Noha azóta Karikót szabadon is bocsátotta az ügyész és most csak a rendes bírósági úton folyik ellene az eljárás, mégis, mint az ügyek ottani alapos ismerője, néhány szavam van az ügyhöz, mert a kamarai ügyvitelnek zavartalan fenntartása kerületünk összes kereskedőinek és iparosainak elsőrendű érdeke. A győri illetékfizetők 20.1)00 P-vel, a vidékiek pedig, közöttük az esztergommegyeiek 100.000 P-vel járulnak évenként a kamara fentartásához és nagyon kétséges, hogy ez összeg ellenében megkapjuk-e azt, amire jogosan reflektálhatunk? Ilyen óriási pénzáldozatok ellenére esztendők óta zavarok vannak a kamara gépezetében és e komoly bajok az adminisztráció rengeteg hibáiban keresendők. A volt magyar pénz értékének folytonos zuhanása a rendes kereskedők és vállalatok mérlegkészítését is illuzóriussá tette. A milliós számok őrült vitustánca elszédített mindenkit és az elszámolásra kötelezett cégek és . egyesületek egy percre sem lehettek tisztában tényleges vagyoni helyzetükkel. A kommunizmus bukásakor 1919. augusztusban még 11*62 aranykoronát ért 100 papírkorona, amely érték 1924. októberig 0.006 K-ra csökkent. Amikor mi kereskedők is homályban és teljes bizonytalanságban éltük le napjainkat, a kamara a kötelező elszámolást elmulasztotta, meri abból indult ki, hogy minden kimutatás céltalan, mert hiszen amig egy-egy elszámolás elkészül, addigra az elveszti komolyságát. Ez a feltevés bűnösen helytelen volt, mert az elszámolások elmaradása vészes következményekkel járt. Anarchia keletkezett a kamara ügyvitelében, senki sem törődött semmivel, az elnök mindent a főtitkárra bizott, a főtitkár a titkárra, a titkárt hébe-hóba a látszat kedvéért ellenőrizték, de a hivatalos ügyrend tel Jesen felborult. Ekként teremtődött meg az a kóros atmoszféra, amely tápot adott a veszélyes baktériumok felszaporodására. És ebben a légkörben kellett volna Karikó dr.-nak tántoríthatatlan jellemmel, becsületes gondolkodással és férfias határozottsággal helyt állnia. Ez azonban nem így történt. A kísértés túlnagy, a lehetőség kényelmesen adva volt és több rendbeli nagyon súlyos hivatalos mulasztás bizonyítva van. A kamara közgyűlése két pártra szakadt. Az egyik párt, a kisebbség „halál"-t kért Karikóra, aki szép pozíciójában megingott. A másik párt, a többség, a keresztény szeretet által sugallt álláspontra, a méltó büntetés kiszabása melletti megbocsájtásra határozta el magát. A kamarát az elnökség mintegy esküdtbirósággá alakította át, Ítéletet kért tőle, amikor is a többség kimondotta, hogy az állásvesztés eszközével nem él. Ámde a kereskedelmi miniszter a közgyűlésnek eme elhatározását megsemmisítette azzal az indokolással, hogy a kamara nem döntött arra nézve, vájjon miképpen torolja meg a kétségtelen szabálytalanságot. Az ügy jelenleg zavartabb, mint valaha volt. A kamara autonom testület s ha alkalmazottjának megbocsájt, a hatóság nem avatkozhatik egy belső ügybe! Ez ügy mögött sok zavaros momentum rejtőzik, több kérdés tisztázása függőben maradt. Tény az, hogy Karikó dr. rendkívül értékes, rokonszenves egyén volt és szép javadalommal összekötött állására sokan igényt tartanak. Valószínű, hogy ez okozza a pártoskodást, lehet, hogy más. Mi esztergomi kültagok sokkal jobban szerettük volna, hr őt helyezik vissza állásába, amenynyiben nem főbenjáró bűnös, mert nála a mulasztások megismétlődése kizárt lehetőség, az ügyeket alaposan ismeri, tehetséges adminisztrátor és új embernek nagyon sokat kell tanulnia, cselekednie, hogy a kamara visszanyerje régi patinás hírnevét. A kamara jelenlegi elnöksége a 1< emesebb intenciókkal tölti be szép hivatását és szívből kívánom, hogy ez a tengeri kígyó az elnökség erélye által véglegesen elpusztuljon. Lenkei Emil HU.

ill S í=- =• ÍJ »••.•»#•«• f' trlf :

Í$^Véos2ÖvÁia tiMr LAP VALÓ DL LAJOS BUDAPESTA?<DHA55Y-ÚT33.GYAR:NYERGESUJFALU. Elárusító helyek : LORÁND SÁNDOR ESZTERGOM, EHRENFELD MÓR Á., NYERGESŰJFALU. HIREK. Éjjeli szolgálatot április 5-töl — 11-ig Rochlitz örökösök gyógyszertára (Kossuth L.-u. és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Aranymise. Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató I. hó 11-én, pénteken d. e. 9 órakor az Esztergom-belvárosi plébánia-templomban fogja aranymiséjét az Úrnak bemutatni. Barátainak és tisztelőinek és a hiveknek figyelmét ezúton is felhívjuk e ritka szép alkalommal tartandó szt. misére. Személyi hir. Palkovics László alispán és Karcsay Miklós vármegyei főjegyző tegnap, csütörtökön Budapestre utaztak. Mint a törvényhatósági közgyűlésről közölt jelentésünkben is megemlékeztünk, a közmunkák keresztül vitelére egy függőkölcsön feltételéről van szó. Ezen kölcsön folyósításának megtárgyalására utazott le a két vezető főtisztviselő. Nyugalomba vonuló jegyző. Kégly József sárisápi főjegyző szolgálati idejének betöltésével nyugalomba vonult. A Tanult Férfiak Kongregációja pénteken, f. hó 11-én este háromnegyed 7 órakor tartja utolsó nagyböjti ülését a gimnázium zenetermében, amelyre a tagok szives megjelenését kéri a Vezetőség. Böjti hangverseny. Mint jeleztük, az Esztergomi Zenekedvelők Köre f. hó 13-án, Virágvasárnap d. u. 6 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében nagyböjti hangversenyt rendez, amelyen előadásra kerül Büchner

: Jeremiás imája, és Misereréje, és Seitz hatalmas " passiója teljes hangszereléssel szólószámokkal, 8 10 szólamú vegyeskarral. Beszédet mond dr. Lepold Antal prelátus-kanonok. Műsormegváltás P50 és 1 pengős árban. Oltáregyesületi jubileum és zászlószentelés Tokod-Altárón. Bensőséges áhítattal ünnepelte meg a 450 tagot számláló tokodi Oltáregyesület altárói fiókegyesülete fennállásának ötéves jubileumát. Az elmúlt héten megtartott szentóra, lelkigyakorlat és közös szentáldozás után, f. hó 0-án, április első vasárnapján, Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag, a MÁK. tokodaltárói bánya templomában főpapi nagymisét celebrált s ünnepi szentbeszédet tartott, amelynek keretében buzdító szavak kíséretében áldotta meg az ottani oltáregyesületi csoportok aranyhímzésű selyemlobogóját. Utána délután 3 órakor a prelátus-kanonok még két ifjúsági zászlót szentelt meg s a belsőközCHEIBER-nél elegáns női és Beány tavasz; felöltök a legolcsóbbak. ségi katholikus iskola kis növendékeit vette fel megható ünnepély keretében a Jézus szent Szive gárdájába. Az ünnepséget a szívgárdisták vallásos tárgyú előadása követte. Még ugyanaznap este 6 órakor a tokodújtelepi Salgó bányamunkásoknak tartott nagyböjti szentbeszédet a fáradhatatlan prelátus s csak késő este tért vissza Esztergomba. Az esztergomi önkéntes mentöegylet f. hó 24 én tartja rendes közgyűlését a városháza tanácstermében. Népművelés a vármegyében. Öt havi szorgalmas munka után most fejeződött be a dorogi népművelési tanfolyam, melynek hallgatói bányászlányok voltak. Az ismeretterjesztés minden ágában kaptak kiképzést és erkölcsi nevelést. A dorogi bányaiskola női tanerői látták el az összes órákat és nevelték a tanfolyam hallgatóit, kik a legnagyobb szeretettel és kitartással vettek részt a tanfolyamon. A jövő tanévben a tanfolyam folytatódni fog. A komáromi analfabéta tanfolyam záróvizsgája f. hó 2-án volt.'A tanügyi hatóság képviseletében Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár, a vmegye képviseletében Vizkelety Sándor tanácsnok volt jelen a vizsgán. A tanfolyamot Farkas József tanító vezette. Az ötödik népművelési hangverseny f. hó 8-án, kedden volt Tóvároson a Ker. Polgári Kör. dísztermében; Príma/} szabolcsi él kezesi burgonya, voltmann és fehér métermázsánként házhoz szállítva 4 P 56 fül. — KA UFMAN-nál. Hány tényleges és nyugdíjas alkalmazottat tart el CsonkaMagyarország? Az 1930—31. évi állami költségvetés szerint az állami közigazgatási tényleges alkalmazottak száma: 77.822, nyugdijasoké 54.599. Állami üzemeknél tényleges alkalmazásban van 45.525 személy és nyugdíjellátást élvez 55.332 egyén. Állandóan alkalmazott állami munkások száma 35.569. Csonka-Magyarország tehát összesen 268.847 személyt tart el. Egyes tárcák és állami üzemeknél szembeszökő nagy a nyugdíjasok száma. Igy például a pénzügyi tárcánál 14.136 tényleges alkalmazottal szemben 10.930 nyugdíjas van. A földmívelési tárcánál 3470 tényleges alkalmazott mellett 2.249 a nyugdijasok száma. A honvédelmi tárcánál 12.166 nyugdíjassal szemben csak 6244 tényleges alkalmazású egyén van. Az állami üzemek mérlege szintén ilyen kedvezőtlen. Posta, távírda és távbeszélő tényleges alkalmazottja 13.005, míg nyugdíjasa 8.531 van. Az államvasutak 45,371 nyugdíjasa mellett csak 30.220 egyén Van tényleges szolgálatban. Ugyancsak ilyen a helyzet az állami vas-, acél- és gépgyáraknál. Itt 711 tényleges alkalmazottal szemben 605 a nyugdíjasok száma. A legnagyobb választék I