ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-08 / 77. szám

XXXV. évfolyam, 77. szám. Ara köznap 10, vasárnap m Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. —j Hirdetések felvétetnek a ,'Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. gyarorszag a vi Irta : Dr. SCHANDL KAROLY ny. államtitkár, az 0rsz, Kö/p. I íitelszöv. vezérig. A világháború gyökerestől felforgatta az egész földkerekségén a gazdasági életet és a nagy háború által okozott gazdasági hullámverés még mindig tart, a gazdasági élet változása szemünk előtt történt. Anélkül, hogy biztosan tudnók, hogy mi lesz a végleges kialakulása ennek az evolúciónak, a jelek szerint úgylátszik, hogy a gazdasági forrongásból Amerika kerül ki győztesként. Amerika szerezte meg az arany többségét, Amerikába vándorolt a pénz és Amerika diktálja a pénz árának feltételeit is. Ennek a helyzetnek logikus folyamányak^it Európa olyan közgazdasági és mezőgazdasági válságba jutott, amelyhez csak a mult század 70-es éveinek viszonyai hasonlíthatók. Amerika a háború alatt a többi tengerentúli országokkal együtt kiterjesztette gabonatermelését eddig műveletlen, hatalmas területekre és a hozamot is megkétszerezte, megháromszorozta. Olcsó termelésével gabonaíeleslegeinek tömegét hozza át évek óta olcsó víziúton az európai kikötőkbe és olyan konkurrenciát támaszt az európai mezőgazdaságnak, amilyenre még példa nem volt. Az európai államok pedig ahelyett, hogy összefogtak volna, vámpolitikai kinai fallal vették magukat körül, hogy egymás ellen védekezzenek akkor, amikor kétségtelen, hogy ebben a harcban csak egy nyertes lehet és ez Amerika. Ami a magyar mezőgazdasági válság orvoslását illeti, nagy hibát követnek el azok, akik gazdasági bajainkat csupán a trianoni határokon belül Í keresik. Magyarországgazdasági helyzete függvénye Európának, sőt az egész világ gazdasági kialakulásának. A gazdasági válság nem különleges hazai jelenség, hanem európai tünet és szoros kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy az amerikaiak az elszegényedő Európa fölé kerekedtek. Nincs más megoldás, mint az, hogy az európai országoknak gazdaságilag szervezkedniük kell, hogy megvédjék termelésüket a tengerentúli országok termelésével szemben. A népszövetség bizonyára ambicionálja ezt a közeledést az európai államok között, bár Amerika aligha nézné tétlenül az európai államoknak védekező öszszefogását, amely csak úgy volna lehetséges, hogy egy európai szárazföldi vámszövetség jönne létre. Már a Berlini Interparlamentáris Kereskedelmi Konferencián, valamint a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszuson is a középeurópai országoknak összefogását ajánlottam a mezőgazdasági válság enyhítése érdekében. Ha a négy exportál lamiiak Magyarországnak, Románián a k, Jugoszláviának és Bulgáriának sikerülne kö zépeurópai vámszövetségre, sőt vámunióra lépniök oly országokkal, amelyekben mezőgazdasági termésfeleslegük elhelyezhető, akkor az európai mezőgazdasági krizis lényegesen enyhülne. Ilyen vámunió még nyilván sok politikai akadályba ütköznék, különösen a franciák részéről, de meg kell állapítani, hogy ez a mozgalom megindult és érlelődik a megoldásra. Magyarország most és a jövőben is, feltétlenül a mezőgazdaságban találja a legfőbb életerejét. Hogy a tengerentúli versenyben megtud-e állani mezőgazdaságunk, az attól függ, hogy termelésünket versenyképessé tudjuk-e tenni. Már pedig Magyarország nemcsak, hogy bizakodással veheti fel a küzdelmet, de határozottan vezetőszerepre is van hivatva Európában. Nincs okunk kétségbeesni és beharangozni mezőgazdaságunk halálát! A magyar; földbirtokok általános eladósodottságáról beszélni egyáltalában nem lehet. Igaz, hogy az eladósodottság az 50 holdon aluli kisbirtokoknál nagyon erős, ami a kisbirtok túlmagas terheinek, a hitelszövetkezetek és altruista intézetek útján való mielőbbi intézményes rendezését sürgeti, de az a tény, hogy a magyar földbirtok háromnegyedrésze tehermentes, holott például Németországban a nagybirtokoknak ugyanilyen aránya túl van terheive, mutatja, hogy Magyarországikellő aktivitással bir még a mezőgazdasági versenyben. Természetesen fokozott és összeszedett munkára van szükség a hitel, termelés és értékesítés terén. A szétszórt termelő erőket össze kell fogni, hogy minden visszaéléstől meneküljenek. Az „Égő város fényes sikere Esztergomban Az Esztergomi Stefánia Szövetség rendezésében f. hó 5-én és 6-án előadott „Égő város" c. színművet a Stefánia lelkes műkedvelő gárdája oly fényes sikerrel mutatta be, amilyennel eddig csak a mult évi „Tüzek az éjtszakában" színmű előadása vetekedhetik. A közönség mindkét nap melegérdeklődéssel jutalmazta a Szövet ség és műkedvelőinek merész vállalkozását. Olvasóink, akik közül — reméljük — igen sokan nézték meg a felejthetetlen hatású és kitűnően előadott darabot, bizonyára szívesen veszik, ha az előadással részletesen foglalkozunk, annál is inkább, mert az előadást Esztergom ezidei egyik legszebb kultűreseményének tartjuk nemcsak azért, mert a nagyszerűen megválasztott műkedvelők tökéletes játéka tette azzá, hanem azért is, mert művészi teljesítményük mellett az előadás a hazafias irredenta gondolat és a jótékonyság nemes eszméit is szolgálta. Magáról a darabról is már sok érdekeset mondhatunk. Földes Imre, a darab szerzője e művében a trianoni határok megállapításakor megnyilvánult csalafintaságot érzékelteti erős drámai jelenetek keretében. Csak a hazug ság, a ravaszság, az erőszak érvényesülhet. A legkisebb jóindulat is súlyos következményekkel jár, mint a derék, jóindulatú francia ezredes sorsán látjuk. Az alapeszme, amelyet a darab látása megérlel bennünk az, hogy ily erőszakon, csalásokon létesült abszurd határok véglegesek nem maradhatnak, i A szereplők tökéletes játékukkal .teljesen érvényre juttatták a szerző ! intencióit. Özv. Gergelyinének, az igazi magyar nagyasszonynak szerepét Reusz Ferencné játszotta nemes méltósággal. Az igazságért minden melléktekintetet félretevő, az ellenséges rosszakarat előtt meg nem hátráló, bátor, de a fiát is rajongásig szerető magyar anya alakját örökítette meg lelkünkben. Hosszú évek óta nem látta fiát, de izzó hazaszeretetből még egy napra szívesen megválik tőle, jóllehet a fiú vakmerő kalandot forral a csehek ellen, amelyben élete is kockán forog. Mellette igen kedves alakítást nyújtott Mike Bazsa, (Gergelyi Erzsike) és Jezierszky Vanda (Ilonka.) Az ébredő első szerelem sokszor tudatalatti, bájos megnyilvánulásaiban oly finom Ízléssel találták meg a kellő hangot és mozdulatokat, hogy a közönség lelkében szeretetet és rokonszenvet sikerült felkelteniük. Ügyesen forgolódó kis cseléd volt Taky Marianna szép magyar ruhájában. A férfiszereplők közül Etter Kálmán (Gábor) a darab egyik rokonszenves hőse, aki hosszú hadifogság után hazatérve, nem a nyugalmat, hanem izzó magyar temperamentummal továbbra is a harcot, a küzdelmet keresi, hogy városát megszabadítsa a betolakodásoktól. A fiatalság minden szeretetreméltró erényét megtestesítette hálás szerepében. A darab legérdekesebb férfiszereplőj e Zsolt Ernő dr. volt a vörös szerepében. A vörös a fogság kínos szenvedései után az élet minden örömét az evésben találja, amellett flegmatikus, de ha kell, szenvedni is tud a végletekig. Meg is nyeri a szép f>zsike rokonszenvét. Ahogyan ezt a szerepet Zsolt dr. játszotta, maga a szerző sem gondolhatta volna el tökéletesebben. Nagy tetszéssel fogadott szerepe volt Jedlieska Istvánnak is a furfangos, kétkulacsos kasznár szerepében, nemkülönben Marosi Józsefnek, aki a „pápaszemes" szerepében oly kabinetalkítást produkált, hogy a közönség a nyílt színen megtapsolta. Tótos beszéde külön tanulmány tárgya lehetett . . . Willy Imre a francia ezredest ala1885. Óla jó árú, olcsó ár fogalma Balog László divatárúháza. OKVETLE VÁSÁROLJON l a VERMES-cég nagy méreteket öltött 20 napos Jubileumi Vásárán, mely olcsóságánál a legnagyobb meglepetést kelti!