ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-06 / 76. szám

ww Szombaton és vasárnap, 8 órai EGO VAROS kezdettel a Fürdő nagytermében: W w nwv w w az anya- és csecsemővédelem Javára! Legyünk ott mindannyian! Mi következik a város közlegélö­jének feljavításából ? A földek termőereje, a tejbehozaía! kiszorítása, a par­lagok megszűnése, a gyümölcs- és főzeíéktermelés fellendülése Hozzászólás „Egy jó tanács" cimű cikkhez. Az „Esztergom" í. évi 33. száma- [tetik és megszűnik a szőlőhegyek­ban dr. Antóny Béla polgármesteriben meg a iilloxéramentes homoki „Egy jó tanács" címmel értékes cik- i szőlőkben a parlag, végre eltűnik a ket írt, amelyben buzdította az esz- város piacáról a távolabbi vidékek­tergomi gazdákat "•a belterjes gaz-jről behozott gyümölcs, burgonya, dálkodásra. Legyen szabad e cikk nyomán a magam véleményét is nyilvánítanom annál is inkább, níert magam is a belterjes gazdál­kodást tartom egyedül célravezető­nek Esztergom boldogulása érdeké­ben s ennek alapjául egy régebbi írásomban a talaj termőképessé té­telét és annak tokozását jelöltem meg, melynek eszközei a jó műve­lés és a gyakori trágyázás. E célból a városi közlegelő egész területére, — amint már egy alka­lommal említetten^ nélkülözhe­tetlenül szükség van azért, hogy a hegy ékben és a iilloxéramentes ho­moktérségeken levő szőlőtalajok, a meglevő 300 holdnyi parlaggal együtt megmenthetők legyenek a kultúrá­nak, vagyis, hogy ezek. az egyéb­ként silány legelötalajok megma­radhassanak a mezőgazdasági ter­melés körében és ne jussanak a fővárosi budai szőlőhegyek szo­morú sorsára, amelyek jóformán az egész területükben parlagokká, jövedelmezőtlenekké, úgyszólván majdnem teljesen adóképtelenekké lettek. Ebből következik: ha ered­ményes munkát akarunk végezni ezen szölötalajok és zöldségféle. E szerint megvalósul minden akadály nélkül a város polgár­mesterének az. óhajtása- a konjuh­turáknak (a viszonyok állásának) megfelelő ierjedele-mben annál is inkább, mert egyrészt a< létesítendő gyümölcsösök, csemegeszőlő, málna, ribizli, eper stb. telepek, úgyszintén a bolgárkertek és dinnyel'öldek, szin­tén részesíthetők a szükséges meny­nyiségű istállótrágyában; másrészt mivel Esztergom polgársága már ősidők óta foglalkozik a föld belter­jes mívelésével, amennyiben nagy térségeken mivelte a sok munkával járó szőlőt, azonfelül jóformán ön­maga látta el a várost gyümölcs-, főzelék- és zöldségfélékkel (téli ká­poszta, téli gyümölcs és dinnye ki­vételével) hisz csak néhány kertész­család lakott Esztergomban, főleg a különleges kerti növények, p. o. spárga, karfiol, meg virágfélék elő­állítása céljából. Éppen ezért, a polgárság házi kertjeiben tavasztól őszig lázas munka folyt; azonfölül a szántóföl­deken, méginkább a szőlőkben nagy tömege termesztetett a különféle kerti növényeknek és gyümölcsfé­léknek, amelyeknek a fölöslegét a naponként járó külön gőzhajó szál­lította Budapestre. Ezenfelül lófoga­tok is szállították a gyümölcsöt és szőlőt úgy Budapestre, valamint a távolabb fekvő vidékekre, a nagy­marosiak pedig külföldre vitték ki az esztergomi szőlőt. A bolgár kertészek csak 50—00 évvel kezdették meg a működésü­ket Ehztergomban, a kenyérmezei patak mentén. A dinnyének nagyobb arányokbani termesztése sokkal ké­sőbbi keletű, de azért már nagy­részben fedezi a város szükségletét. Kubovich Ignác nyug. kasznár. csemege szőllő, ehető gombák, fő­zelékek, burgonya, vöröshagyma, fokhagyma, fejes és kelkáposzta, katáng gyökér, szőlő must és bor, gyapjú, toll, nyersbőrök, szalámi, nád, háncs, gyógynövények, vala­mint ló, szarvasmarha, sertés, juh és kecske, élő baromfi, élő vad, friss hús, bél és hólyag, leölt ba­romfi, friss libamáj. S.—ér. HIREK. Éjjeli szolgálatot április 5-től—11-ig Roch Eitz örökösök gyógyszertára (Fe­renc József-út) teljesít. Nem államosítják a Délivasútat Egy reménységünk ismét kútba esett. Emiékeztető. Szombaton, f. hó 5-én este 8 órakor a Stefánia Szövetség: „Égő város" c. szinmű­előadása a Fürdőben. Vasárnap, f. hó (5-án d. e. 11 órakor vitézi összejövetel a Für­dőben. I). u. 7 2 4 órakor az Esz­tergomi Református Nő­egylet vallásos tea-délu­tánja a Fürdőben. 1). u. 5 órakor egyház­zenei hangverseny a ta­nítóképző nagytermében. . D. u. 6 órakor a Kath. Kör II. kulturestje saját helyiségében. Este 8 órakor a Stefánia Szövetség: „Égő város" szinielőadása a Fürdőben. A kormány az utóbbi időben ko­molyan foglalkozott a Délivasút ál­lamosításának kérdésével. A terve­zett államosítás azonban elmarad, mert a kereskedelmi miniszter még jövedelmezővé j egyszer minden oldalról megvizs tételénél, az esetben a mostani le-1 gáttá a kérdést és e vizsgálódás g elöl erűiéiből egy talpalatnyit sem alapján arra az elhatározásra ju­szubed semmiféle célra senki szá- tott, hogy egyelőre nem tűzi napi­méra átengedni, hanem a helyett rendre a Délivasút államosítását, a rendelkezésre álló 45 ezer pengő m ert ez átmenetileg olyan áldoza­áliami pénz-segéllyel és az apaálla- tokkal járna, amelyeket ezidősze­tok után nyert,, meg a közelgő de- r j n t a költségvetésbe beállítani nem lelőin és éjjeli szállásain összejövő lehet. trágyává' a legelő minőségét kell Ugyanis a római egyezmény ér­megjavítani a íöldmívelésügyi mi- telmében Magyarország évi 3,300.000 lamosítása alkalmával remélte, hogy a MÁV új menetrendjét Esztergom előnyére befolyásolhatja. Sajnos, hogy az államosítás elmaradásával más megoldást kell keresni ebben az ügyben. Az Esztergomi Ke­reskedelmi Társulat niszter által kidolgoztatott „Útmu­tatás" szerint, az érdekelt kisgaz­dálkodók segédkezése mellett. Erre vonatkozólag az „Utmuta­tás u az első lapján azt mondja: „A közlegelők sikeres megjaví­tása csak úgy érhető el, ha ebben a hivatalos tényezőkön kivüt, a hazafias társadalom a saját jól felfogott érdekében, vállvetve fog közreműködni." Csak ezen az úton várható, hogy a körülbelül 1500 kataszteri hold­ból álló hegyi és iilloxéramentes homokszőlőtalaj minden része jö­vedelmezővé vagyis magasabb adó­alappá váljék. Egy alkalommal egy önzetlen jó­akarattal megirt röpiratomban azon meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogyha a város 1950 hold közlege­lője ezután is legelő marad és meg­javíttatik. akkor a város határában íekvő trágyázni való területeknek a polgárság birtokában levő része 10— 15 év alatt jó termőerőbe kerül,mi­által a városi lakosság tejszükség ­Jete — behozatal nélkül — fedez­aranyírankot fizet a kötvénytulajdo nosok szamára szolgáló alapba, ez az összeg voltaképpen előleg, me­lyet a hálózat jövedelméből a vasút visszatéríthet az államnak. Az állam­nak ez a fizetési kötelezettsége a Délivasűt államosítása esetén is fenn­maradna, úgyhogy ezen a téren megtakarítás nem érhető el, tehát az államosítással járó egyéb terhek több kiadást jelentenének a keres­kedelmi tárca számára. Az államo­sítás kérdése most már végleg jobb időkre marad. A hírt Esztergom közönsége szo­morúan veheti tudomásul. Komárom Am. kir. kereskedelemügyi mi­nisztérium megbízásából' a Magyar Külkereskedelmi Intézet rt. egy francia nyelven megjelenő export címtárt ad ki, mely címtár az ex­portáló gyárakon, kisipari és házi­ipari vállalatokon kivül tartalmazni fogja a mezőgazdasági termékeket és terményeket exportáló cégeket is. Ez a címtár, melyet a magyar külügyminisztérium külföldi képvi­seletei fognak több ezer példány­ban terjeszteni, hathatós propaganda eszköze lesz a magyar iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaság­nak egyaránt. Az Esztergomi Kereskedelmi Tár­sulat vezetősége felkéri a helyi cé vármegye azon községei, amelyek a. £ eke *> szíveskedjenek a következő Délivasút vonzáskörzetébe tartoznak, állandóan panaszkodtak, hogy egy nap alatt nem tudják hivatalos ügyei­ket Esztergomban elvégezni. A köz­igazgatási bizottság egyik legutóbbi ülése foglalkozott, is e panasszal, de a Délivasút igazgatóságánál ér­demleges lépéseket tenni a közle­kedés megjavítása céljából éppen azért nem tartotta szükségesnek, mert a Délivasút küszöbön levő ál­termékeket exportálók címeiket a társulat elnökénél (Lőrinc-utca 2.) leadni címtárban való elhelyezés céljából: Tej, vaj, disznóháj, disznózsír, to­jás; méz, friss és sózott hal, széna, takarmány, répa, paprika, buza, rozs, köles, bab, borsó, lencse, ár­pa, zab, tengeri, lenmagvak, olajos magvak, lucerna mag, répamag, gyümölcsök, sárga barack, dinnye, A hercegprímás nyitja meg a budapesti missziót. A Szent Imre Éve^Budapest katholikus hivei nagy­arányú misszióval kezdik meg, amely f. hó 5-től lT-ig tart. A fő beszédek minden nagyobb fővárosi templomban naponként este fél 7 órakor kezdődnek. A budapesti Szent István bazilikában az ájtatosságot Dr. Serédi Jusztinián biboros-her­cegprimás nyitja meg, aki ez alka­lomra szombaton a fővárosba uta­zott, ahonnét azonban még vasár­nap folyamán visszatér Esztergomba. Aranymise. Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató f. hó 11-én, pénteken d. e. 9 órakor az Esztergom-bel­városi plébánia-templomban fogja arany miséjét az Úrnak bemutatni. Barátainak és tisz­telőinek és a híveknek figyel­mét ezúton is felhivjuk e ritka szép alkalommal tartandó szt. misére. Adomány. Dr. Breyer István felszentelt püspök 25, Machovich János ny. főszolgabíró 20 pengőt adományozott a Népkonyhára, ame­lyért az egyesület elnöksége ezú­ton is köszönetét tolmácsolja. A Kath. Kör mai kulturestje. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 6-án, este 6 órakor a Kör nagytermében Kulturestélyt rendez. Műsor: 1, Liszt II. rapszódiája. Zongorán előadja: Szatzlauer Kató. 2. R. Wagner: Tannhäuser: Erzsébet imája. G. Puccini: Bohémek: Mimi áriája:. Énekli: Blazsek Józsefné, zongorán

Next

/
Thumbnails
Contents