ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-19 / 64. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratak és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Iparosaink súlyos helyzetéről, a kisipari hitelről, a tanoncotthonról, a kisiparosokra jutó katonai szállitásokról volt szó a Esztergomi Ipartestület vasárnapi közgyűlésén. Esztergom szab. kir. megyei város Ipartestülete f. hó 16-án délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen alkalomból iparosaink zászlajuk elővitele mellett a városi kegyúri templomba vonultak, ahol Mátéffy Viktor prépost-plébános országgyűlési képviselő szentmisét mondott, ezután a Kath. Legényegylet nagytermében gyülekeztek össze. A közgyűlésen iparospolgártársainkon kivül megjelent Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Etter Jenő ipartestületi biztos, dr. Brenner Antal városi főjegyző és többen a társadalom vezető köreiből. A közgyűlést Dóczy Ferenc ipartestületi elnök nyitotta meg szép beszéddel, mely után Hajnali Kálmán ipartestületi titkár olvasta fel titkári jelentését. A nagy gonddal és körültekintéssel megszerkesztett titkári jelentés, melyért a közgyűlés jegyzőkönyvben fejezte ki elismerését Hajnali Kálmánnak, megkapóan festette az esztergomi iparosság nehéz, küzdelmes helyzetét, az iparosság aktuális kérdéseit, továbbá az esztergomi ipartestület multévi működését. „... A nagyon megérzett pénzszűke s a kihitelezés óriási aránya — mondja a jelentés — a tőkeszegény iparosságra rendkívül súlyosan hatott s a vásárlási és a rendelési készség hiánya számtalan iparost juttatott tétlenségre és igy keresetképtelenségre. Emellett a megélhetés óriási gondja, a lakás és üzletbérek magassága, a közterhek százféle fajtája mind a legszegényedésre vezettek. Az eladósodás rendkivül nagy léptekkel halad előre, a bőséges munkaalkalmak bekövetkezése évről-évre késik, félő tehát, hogy ezen tarthatatlan helyzet végül is arra fog vezetni, hogy a hajdan virágzó ipari élet megsemmisül s csak a nincstelenek, koldusok és a munkaképtelen öregek száma fog megnövekedni. Papp József, az IPOSz elnöke, az esztergomi ipartestületi körzet megalakításakor igen helyesen mondotta: „A magyar kisiparosság nem a közterhek és egyéb fizetési kötelezettségek alól való mentesítését kéri, hanem munkát kér, hogy tisztességes keresetéből fizetési kötelezettségeinek becsületesen eleget tudjon tenni. A munkaalkalmak szaporodásával hatékonyabban kering az iparosélet szervezetében a mentő és fentartó élet és minél előbbre halad a munkaalkalmakkal való felsegités, annál kevésbbé fogja az elégedetlenség a fejét felütni s meg fog szűnni a kisipari hitelek folyósítása utáni vágyakozás. Bár kisipari hitelre mindenkor van szükség, de annak igénybevételét nem a nyomor, a kétségbeesés okozta kényszer, hanem a reális ipari vállkozások egészséges követelményei fogják szükségessé tenni. Ipartestületünk igyekezett az iparostársadalom bajainak orvoslása érdekében a törvényes kereteken belül mindent megtenni. Baj,^panasz, sérelem volt és van is bőven és lesz is mindaddig, mig a Duna lesz az országhatár s mig a külföldről be özönlő óriási értékű árú helyett a magyar áru vásárlására nem tér át." Szólt ezután az iparosság hiábavaló küzdelmeiről, és arról, hogy az ipartestületek reformja — melyre kétségtelenül szükség van, — a Kéz műves Kamara felállítása, a kontárkérdés gyökeres megoldása, mind oly nagy horderejű kérdések, melyeket máról-holnapra megoldani nem lehet. Beszámolt többek között a titkári jelentés arról is, hogy a népjóléti miniszter Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő közbenjárására mint a múltban, úgy az idén is több izben juttatta munkához szabó- és cipésziparosainkat. 700 pár cipőt, 400 pár bakancsot, 200 öltöny ruhát szállítottak iparosaink ezen a réven. Helyeslően vette tudomásul a közgyűlés azt, hogy az Ipartestület megalakította az Iparosvédő Osztályt, amely a régi temetkezési egyletet van hivatva pótolni. Ennek tagja lehet minden önálló iparos és családtagja és már csekély havi befizetés mellett már a kezdet kezdetén ís 200 pengő temetkezési segélyt folyósít. Ebben az ügyben minden délután 4 órakor nyerhető felvilágosítás az ipartestületben. Végül elismeréssel emlékezett meg a jelentés Dóczy Ferenc elnökről, aki a mai nehéz gazdasági viszonyok dacára zokszó nélkülfhagyja ott műhelyét, hogy iparostársai ügyesbajos dolgaiban eljárjon. Az 1929. évi zárszámadás ismertetésénél kiderült, hogy iparosaink nagy része oly nehéz helyzetben van, hogy még az évi tagdijat sem tudja fizetni, s ezért az ipartestület is anyagi nehézségekkel küzd. A tárgysorozat szerint még a tanoncvizsgáló bizottságokat választották meg három évre. A közgyűlésen felszólalt Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, iparosaink régi barátja és pártfogója és nyilatkozott az iparosok aktuális kérdéseiről, a kisipari hitelről, az országos iparosmozgalmakról. A katonai szállításokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a szállítások 40°/o-át a kisiparosok kapják, amire nézve már nyilatkozott is a honvédelmi miniszter. A közgyűlés lelkesedésétől kisérve jelentette ki Mátéffy Viktor, hogy bármely ügyben, amelyben segíthet, forduljanak hozzá akisiparosok, akár testületileg, akár egyenkint, szívesen áll munkájával, közbenjárásával az esztergomi iparostársadalom rendelkezésére. Beszéde végén, iparostársadalmunk figyelmébe és pártfogásába ajánlotta a gyermekkorát élő esztergomi tanoncotthont, amelynek helyisége a Kath. Legényegylet épületében van. Havi 30 pengő ellenében kapnak itt az iparostanulók teljes ellátást, egészséges lakást, kosztot és jó ruhát, — továbbá felügyeletet. A tanoncotthon a havi 30 pengő olcsó ellátási dij mellett természetesen csakis úgy tarthntó fenn, hogy a népjóléti miniszter állandóan segélyezi. Iparosságunk nagy erkölcsi érdeke fűződik ahhoz, hogy a tanoncotthont minél inkább kihasználják és hogy a jövő iparosnemzedék itt nevelődjön. Az „Égő város" c. sziramiwet adják elő a Stefánia Javára Esztergom legkitűnőbb Élénk emlékezetében van még minden esztergominak a „Tüzek az éjtszakában" c. színmű mult évi sikerült előadása, amelyben Földes Imre kiváló drámaírónk Erdélybe vezette^ el Ihallgatóságát s egy magyar színtársulat szenvedéseinek tükrében mutatta be a magyarság mártír életét. A szinmű a kitűnő előadásban oly megrázó erejű és felejthetetlen volt, hogy ma is úgy gondolunk rá, mint az esztergomi műkedvelő gárda egyik legszebb teljesítményére. Szájról-szájra szállt az ajánlás mindenki ajkáról, aki ezt a darabot látta, s alig is van esztergomi ember, aki meg ne tekintette volna. Mint értesülünk, a Stefánia, Szövetség Esztergomi Fiókja most Földes Imre újabb, hasonló hatású színművének előadási jogát szerezte meg. A darab címe: ^gő város. Míg a „Tüzek az éjtszakában" Erdélybe vezetett, addig az „Égő város" a Felvidék megszállásáról ad döbbenetes, de csöppet sem túlzó képet. A darab azonban sokkal vigasztalóbb hatású a „Tüzek" ... -nél, s benne műkedvelőinknek sok hálás szerep alakítására nyílik lehetősége. Sokszor felháborodunk és sokszor derülten mosolygunk majd e darab kitűnően jellemzett alakjain s végeredményben erősödünk igaz meggyőződésünkben s „hiszünk, remélünk" ... A szinmű szereplői városunk legkitűnőbb műkedvelői, akik eddig a Kaszinóban tartották próbáikat Berán Károly és Merényi Gyula kipróbált vezetése mellett, de most már a Fürdő-szinpadára tették át hadiszállásukat, ahol a darab bemutatásra kerül. Az előadás napját f. hó 29. és 30-ra, jövő szombatra és vasárnapra tűzték ki. Részletes tudnivalókat annakidején lapunkban közölni fogunk, közönségünk figyelmét azonban már előre felhívjuk a hazafias és nemesen szórakoztató darab megtekintésére, amellyel a Stefánia nemes akcióját is előmozdítjuk. 1 fi IE BCB Éjjeli szolgálatot március 15-től—21-ig a Kerschbaummayer Károly „fóegváltó"c. gyógyszertára (Kossuth Lajosutca) teljesít. Személyi hír. Magyar Endre m. kir. iparoktatási főigazgató a helybeli iparostanonciskolák látogatására hétfőn este Esztergomba érkezett. Kultur-est a Katolikus Körben. A Kath. Kör f. hó 25-én, kedden rendezi első nagyböjti Kultur-estéj ét d. u. 6 órai kezdettel a Kör helyiségében. Szent József-ünnepély a Kath. Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet ma, szerdán este 8 órakor kultur-est keretében tartja az Egylet védőszentjének Szt. Józsefnek ünnepét. Az ünnep szónoka Mátéffy Viktor prépost-plébános az egylet elnöke. A dalárda ís több énekszámot ad elő. Turi Béla kerületében. A jobb időjárás beálltával az öttevényi kerület országgyűlési képviselője, Turi Béla esztergomi prelátus-kanonok sorba látogatja a kerület községeit. A hó folyamán 9-én Bácsa, Kisbácsa és Szitásdombon lakó választóit kereste fel, meghallgatva panaszaikat. Az elmúlt szombaton és vasárnap ismét a kerületbe érkezve, szombaton Rábapatona községbe Bemberg, crepella kész nős modell-ruhák. \M EJ El tavasza nöi kabátok. W wEm H «nél Kossuth Lajos-u. 10.