ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-15 / 62. szám

1930. március 15. ESZTERGOM 3 drágább az élelem, drágább a munka, a drágább munka drágább munkaterméket szállít s így min­denki megtalálja a maga rendes számítását. Ebbe az önmagába vissza­térő drágasági görbületbe azonban egy hatalmas, megszakító éket ver­tek. Amíg ugyanis a tömegélelmi­cikkek a fogyasztó részére nagyon drágák, addig azok termesztője épen a drága élelmicikkek következtében drága munkabérekkel kénytelen megküzdeni anélkül, hogy termé­nyeit magasabb áron értékesíteni birná. Itt van az a bizonyos ék, amely károsan szakítja meg a kör­folyamatot és egészen más mederbe tereli a termelő és a fogyasztó kö­zötti nagy árkülönbséget. Ezzel a kérdéssel pedig nagyon is érdemes a legszélesebb mederben foglal­kozni, mert következményei amilyen logikusak, épen olyan súlyosak és veszedelmesek is. A le nem rótt óriási közterhek végeredményben alapjában támad­ják meg a termelő vagyonát. Azok lerovása pedig az alacsonyabb ter­ményárak következtében a legna­gyobb takarékosságra, igénytelen­ségre .kényszerítik a termelőket, akik pedig az ország hatalmas szá­zalékát képezik. így marad el az ipartermékek fogyasztásának egy nagy része, aminek következtében elő kell állania a munkanélküliség egy részének is. A készfizetésű egyének ugyancsak az élelmicikkek drágasága és az alacsony fizetések miatt szintén kénytelenek a termelő igénytelenségéhez csatlakozni, ami­nek különösen a kisiparosok látják kárát. E két fogyasztó kikapcsoló­dása pedig a munkanélküliség ve­szedelmének növelésén kívül hatal­masan csökkenti az állami bevéte­leket is. Ha már most vizsgáljuk, hogy mi az a bizonyos megszakító és szétválasztó ék, lehetetlen rá nem jönni, hogy részben a kartellek és óriási mérvben a túlságosan elha­rapódzott illetékes és illetéktelen közvetítő kereskedelem. Az állattartó már£azon az állás­ponton van, hogy nem fog hizlalni, mert nem érdemes. A hús és zsír­fogyasztás pedig már lukszusszámba kezd menni. A szabolcsi gazda két pengőért sem tudja értékesíteni burgonyáját. A fogyasztó 10 és 16 fillérért veszi kilóját. A 20—22 pen­gős búzából 40 filléres lisztet eszünk és 18 filléres takarmánylisztet, meg 14 filléres korpát kell adnunk állat­jainknak. Az egriek mázsánkénti egy pengős zöldségnek 20—24 fillér­rel fizetjük kilóját. Az ingyen sem kell makói hagyma még ma is 16 filléres árban kerül a szegényem­ber asztalára. így van kiuzsorázva a termelő és a fogyasztó. így csi­nálják mesterségesen a drágaságot és a drágaság így teszi tönkre az ipart, buktatja a tisztességes keres­kedőket, szüli a nyomort, emeli a munkanélküliség veszedelmes tábo­rát. Az államhatalomnak minden esz­közzel meg kell rendszabályoznia a közvetítő kereskedelmet, a spe­kulációt és a kartelleket. Állítson fel közraktárakat, ha másként nem megy, de védje meg a termelőt és a fogyasztót s pusztítsa ki mind azokat, akik még a nyomornak is tudják szívni a vérét. V. 1. Az új tanítóképző első nyilvános ünnepélye Eredeti tiszta gyapjú puplin­szövetek 2W, kanavásznak, zefie­rek, festők —'96 fül, damaszttörül­köző 79 fül, öltöny- és divatszöve­tek, selymek közismerten megbíz­ható minőségben legolcsóbbak — BÁLOG-nál. Az új tanítóképző épületének ha­talmas tornatermét március 14-én teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség, hogy tanuja legyen az új épületben lefolyó első nyilvános ünnepélynek. Az ünnepélyen résztvett maga a biboros-hercegprimás is a főkápta­lan több tagjának és a város elő­kelőségeinek élén. A műsort az if­júsági zenekar Schubert: Ro­samunda nyitányával kezdette meg, amelyet Nemesszeghy István zene­tanár dirigált. A nehéz zeneszám az ifjúság zenei tudását igen előnyösen mutatta be a mű precíz előadását megértő fi­gyelemmel hallgató közönségnek, mely a zenekart és a lelkes diri­genst egyaránt nagy ovációban ré­szesítette. Utána Bartal Alajos igazgató mon­dott lendületes megnyitó beszédet és az intézetben folyó hazafias kul­túrmunkának az egész országra ki­ható jelentőségét tárta fel szépen átgondolt, tanítványainak nagy sze­retetéről tanúskodó szavakkal. Majd az ifjúság énekkara mutat­kozott be a „Hősök emléke" c. ha­zafias ének precíz előadásával. Vogt Béla V. é. növendék Mind­szenty egyik szép költeményével aratott megérdemelt tapsokat. A mű­sor következő száma ismét a zene­kar fellépése volt. Rossini: *Semi­ramis" nyitánya hasonlóan kiváló tel­jesítmény, s mint a műsor első száma, ez is méltán megérdemelte a kö­zönség teljes elismerését. A következő, nagy várakozást kel­tett szám Herczeg Ferenc: Á hid c. színjátékának 4. felvonása volt. Ebben az ifjúság drámai tehetségei mutatkoztak be, s a sikernek leg­értékesebb jelei azok a könnyek voltak, amelyeket a mélyen átérzett játék a meghatott közönség szemé­ből kicsalt. A főszerepben Horn László V. é. n. (Széchenyi) megrázó alakítása felejthetetlen marad minden jelen­volt lelkében. Crescence szerepében Zséger Margit oki. tanítónő a hű­séges hitves aggodalmát oly meg­ragadó erővel játszotta, hogy az már szinte több volt a játéknál: egy mélyen érző lélek önkéntelen, igaz megnyilvánulása. Batthyányt Nemess Zoltán, Kossuthot Tóth Rezső alakították e történelmi nagy­ságokhoz méltó játék keretében. Igen jó alakítás volt Petress László psichiater-orvosa, Németh Ferenc cenki káplánja, Szamosi Fe­renc tanácsosa és a deli huszár megszemélyesítője: Markó János. Az összjáték éppen azáltal, hogy valamennyi szereplő tudatában volt a klasszikus darab jelentőségének, ifjúsági színpadhoz mérten töké­letesnek mondható. Az ünnepély rendezősége jó mun­kát produkált, amit az összes jelen­voltak, a biboros-hercegprimással együtt meleg szavakkal ismertekel. A műsor a Himnus eléneklése vei, emelkedett, hazafias hangulatban ért véget. (Sz.) A dorogi kórház betegei keresztet kérnek a termükbe Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsostól ÍREK. Éjjeli szolgálatot március 15-től -21-lg a Kerschbaummayer Károly „Reg­váltó" c. gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca) teljesit. KRÓNIKA. Fráter Loránd halálára. Szerettelek, mert szerettem Vigadozni magyar nóta mellett; Megsiratlak, mert ha dalod Felcsendült, hát úgyis sírnom kellett. Kisírtuk mi nótaszóval Magunkat úgy nekikeseredve, Dúsan termő nótafádról Mindenkinek jutott nóta, Ha magyarul dobogott a keble I Letetted azt a varázsos Szivedhez nőtt barna hegedűdet, Mely ha felsírt, egy-egy órán Lelkünkbe szállt valami nagy ünnep. Megéreztük, mi a magyar Szónak, dalnak elbűvölő titka, S mi nekünk a magyar nóta . . . Hej, most már csak koporsódra Hull a könnyünk keseregve, sírva. Száz szál gyertyát gyújtsunk sorba A sötét, bús, gyászos ravatalnál, Koszorúba őszi rózsát Fonjunk néked, kit szivünk úgy sajnál. S arra vigyünk temetőbe, Holdas május estén : Hol az akác illatozik ... S egy vén betyár sírdogál majd A sírod keresztjén. rím. Lapunk vasárnapi száma a március 15,-i nemzeti ünnep miatt nem jelenik meg. Schmidt Sándor bányaügyi fő­tanácsostól, dorogi bányaigazgató­tól vettük a következő sorokat: „Becses lapjának f. hó 11.-i számá­ban Vitái István úr tollából meg­jelent vezércikkben ismertetni mél­tóztatott a szociáldemokrata vezérek és a "magyar munkásság viszonyát, nagyon helyesen rámutatva arra a tényre, hogy az úgynevezett vezé­reknek igazán semmi közük ma már munkásságunk lelkéhez. E megállapítás alátámasztására vagyok bátor a dorogi bányakórházunkban ápolt összes betegek által aláírt kérvényt teljes szövegében bekül­deni." A becses felkérésre a kérvény­nek az alábbiakban adunk helyet: „Méltóságos Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos úrnak Helyben. A dorogi bányakórház betegei nevében alulírottak a leghűsége­sebb keresztény szolgai alázattal ezúton kérjük Méltóságos Urunkat s egyben Pátriárkánkat, szíves­kedjék az alanti kérésünket szív­vel-lélekkel meghallgatni. . . . Áldozatot az egészséges em­ber munkájával és imával hozza az ország oltárára. Azonban mi, itt a dorogi bányakórház betegei, vagyis az élet és munka sebesültjei csakis úgy hozzuk meg az igazi áldozatot, hogyha lelkünk mélyén magunkba szállva igazi keresztény katholikus szent szokás szerint Jézus Krisztus közelében kérjük a mindenható és József főherceg Esztergomban. József főherceg Őfensége pénteken dr. Serédi Jusztinián biboros herceg­prímás látogatására Esztergomban tartózkodott. mindenttudó mennyei Atyánkat: segítse szegény Hazánkat és vezé­reinket a magyar igazsághoz jutni j a világ előtt. Azonban az igazi áj­tatossághoz itt a dorogi bányakór­házban, illetve ennek kórtermeiben fontos, sőt nélkülözhetetlen a mi Jézus Krisztus Urunk feszülete, amely előtt a mi magyar mainkat s kéréseinket igaz Tanítóválasztás. A lemondás folytán megüresedett bajóti róm. kath. I elemi iskolai tanítói állásra az ottani iskolaszék egyhangúlag Kurja Jenő I oki. tanítót választotta meg. Felhivás a 26-os bajtársakhoz. F. hó 17-én, azaz hétfőn este 6 óra­kor a Magyar Király Szálloda ét­termében az ezidei ezredemlékünnep fajdal­1 időpontjának megbeszélése végett a szívből!a 26-os bajtársak összejövetelt tar­érdeklődő kartár­meghivja az el­kiönthetjük, mint hithű keresztények- j tanak, melyre az hez illik. — Ha tehát ezen szerény j sakat tisztelettel kérésünk teljesíthető volna, mégis\ nökség. ami itt, a dorogi kórház termekben, | Az Ipartestület közgyűlése, illetve az ebben fekvő betegeknek; Esztergom sz. kir. megyei város Ipar­nagy, nagy örömünkre és hálára testülete f. hó 16-án (vasárnap) d. e. kötelezne, hogy szívbeli óhajunk ,io órakor a Kath. Legényegylet teljesült a mi Pátriárkánk, illetve j nagytermében rendes közgyűlést Méltóságod által. jtart. A közgyűlésen csak azok az Hogy kérésünk mindnyájunk óhaja, ! indítványok tárgyalhatók, melyek 20 ezt bizonyítja alant is a kórház j tag aláírásával i minden betege saját nevével. Kér jük tehát keresztényi együttessé közgyűlés előtt 4 nappal beadattak az elnökséghez. Reggel 8 órakor gyülekezés az ipar­günk szent szimbólumát, minden'testületben. Fél 9-kor a testületi kórterembe, jeléül a dorogi bánya- j zászló elővitele mellett indulás a munkásság igaz kereszténységének . . . Pfeiffer Márton, Jasek Emá­nuel, Bagyura József, Rózsás Ist­ván, Palkovics Károly, Pálinkás Já­nos, Szabó János, Dankó Ferenc, j belvárosi plébánia-templomba, hol ünnepi istentisztelet lesz. Minél szá­mosabban vegyünk részt! Hazafias ünnepély. A Belvárosi Kat. Olvasókör és Kat. Földműves Kolárik István, Klotz Antal, Barta j Ifjúsági Egyesület f. hó 16-án vasár­Ferenc, Banadics Fülöp, Grenitzer János, Jónás Károly, Üveges János,! Paxián György, Papp Imre, Barna Lajos, Knyazovics Márton, Grnyó János, Bácsik Lajos, Werdnik Jakab, JCsicsmann István, Sztoján József, Tyeklár Ferenc, Varga Lipót, Sten­ger István, Steiner Ferenc, Quintz Mihály." nap este 7 órakor a 48-as idők márciusának emlékére műsoros ha­zafias ünnepélyt rendez, amely egy­ben az 1929—1930. iskolai év folya­mán működő ismeretterjesztő és to­vábbképző-tanfolyam záróünnepélye is. Erre a tagokat, mind a két tan­folyam hallgatóit és az érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. Ma vasárnaptól kezdve minden este SOVÁNKA SÁNDOR Londonból hasatért közkedvelt cigányprímás a KÖZPONTI KÁVÉHÁZBAN hangversenyez!

Next

/
Thumbnails
Contents