ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-13 / 60. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Késiraíök és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. 6 omárom^Eszfergom vármegye .isgyűlésének és közigazgatási hi zotfsáoátiak keddi ülése Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék kedden baráti Huszár Aladár dr. főispán elnöklete alatt törvényhatósági kisgyűlést tartottak. A kisgyűlés elé terjesztett ügyek száma 87 volt. A gesztesi járás székhe­lyének Komáromba leendő áttétele. Karcsay Miklós vármegyei fő" jegyző az ügyet minden oldalról megvilágítva, sok indokolással el­látva referálta Mihályi Imre köm­lödi lakos törvényhatósági bizottsági tag indítványát, mely szerint Kocs, Kiskömlőd és Fad gesztesi járási köz­ségek a tatai járáshoz csatoltassa­nak. Ezen indítvánnyal kapcsolat­ban tárgyalni kellett a gesztesi já­rás 19 községéből 12 község ama határozatát, mely szerint a járás ed­digi székhelyét Nagyigmándról Ko­márom megyei városba kívánják át­helyezni. A dolog az ismertetés szerint úgy áll, hegy úgy az adóhivatal, vala­mint a járásbíróság már is Komá­romban van. A földmívelésügyi mi­nisztérium a főszolgabírói hivatal ré­szére nagyon méltányos évi bérfize­tés fejében átengedné a Komárom­ban ezidőszerint üresen álló kincs­tári épületet. Amennyiben azonban, bármely okból és bármikor is a felajánlott kincstári épület nem al­hatna a főszolgabírói hivatal ren­delkezésére, Komárom város ingyen ajánl fel megfelelő telket főszolga­bírói hivatal részére. A főjegyzői ismertetés arra is ki­tér, hogy az említett hármas köz­ségnek a tatai járáshoz leendő csa­tolása következtében megnöveke­dett lélekszám miatt a tatai f oszol­gabiróságnál feltétlenül hivatali lét­szám felemelése következnék be. I<]zt elkerülendő, a tatai járásból Dunaalmás és Neszmély a gesztesi járáshoz volna csatolandó. Az elnöklő főispán helyesli a íő-j jegyző alispáni javaslatát s egyszer­smind rámutat Nagyigmánd helyte­len magatartására, melynek követ­keztében elvesztette a járásbíróságot és az adóhivatalt. Jellemzésképen felhozza, hogy az egyik szolgabíró egy úgy ahogy átalakított mészár­székben kénytelen lakni. Garzuly József dr. elfogadja a javaslatot, de sértve látja Dunaal­más és Neszmely községek autonó­miáját, ha megkérdeztetésük nélkül csatoltatnának a gesztesi járáshoz. Kéri, hogy a két község képviselő­testületének nyilatkozata legyen mérvadó. A főispán általános közigazgatási szempontból látja szükségesnek a javaslat szerinti megoldást. Garzuly József dr. felszólalásával kapcsolat­ban célzást tesz. Tata annakidején! magatartására, mely nagyban járult hozzá a mostani egyesítéshez. Garzuly József dr. védi Tata ak­kori álláspontját. Mivel Dunaalmás és Neszmély községek megkérdez­tetésére a főjegyzőtől megnyugtató felvilágosítást nyert, elfogadja a ja­vaslatot, rámutat azonban a két község birtokviszonyaira. Ghyczy Elemér és vitéz Végh ál­lamtitkár bizottsági tagok hozzászó­lása után az alispáni javaslat elfo­gadtatott s ily értelemben terjesz­tették a közgyűlés elé. A Szentgyörgymezői járda. Oltóssy Ferenc és utcatársai meg­fellebbezték Esztergom megyei vá­ros képviselőtestületének ama ha­tározatát, mely szerint a Szentgyörgy­utcában használt kövekből lerakott járdáért a város négyzetméterenkint a kőért 6, a lerakásért 2 P 50 f.-t, összesen 8 P 50 í.-t követel, Karcsay Miklós főjegyző előadá­sában rámutat arra, hogy a járda nem pusztán az ottani háztulajdo­nosok érdekében rakatott le és a háztulajdonosokra nézve nagy ter­het jelent, ámbár a város is rop­pant nehéz viszonyok között van, mégis méltányosnak tartja, hogy a fellebbezők által felajánlott fele ár (4*25 P.) elfogadását tegye a kép­viselőtestület újabb megfontol ás tár­gyává. A kisgyűlés ezzel adta vissza a járdaiigyet a városnak. Segélyek és működési pótlékok. Több segélynek részbeni ki és ki nem utalása tárgyában hozott hatá­rozatot a kisgyűlés. Prikkel. Mihály tb. főszolgabíró, 6 szolgabíró, vala­mint az aljegyzők részére 1930. évre 500—500 P működési pótlék engedélyezését kéri. Ugyancsak se­gélyt kér Kállay György vármegyei aljegyző is. Garzuly József dr. szóvá teszi a diplomás emberek csekély fizetését. Általános fizetési rendezés iránt kel­lene a kormánynál lépéseket *teniii. A főispán gismerve a belügymi­nisztériumban uralkodó felfogást, fél, hogy az 500 pengős működési pót­lékot nem fogják engedélyezni. A vármegye költségvetés tárgyalásai­ból hoz fel jellemző példákat. El­ismeri Garzuly dr. felszólalásának helyességét és felkéri, dolgozzon ki konkrét javaslatot a fizetések ren­dezésére a közgyűlés elé felterjesz­tés^céljábol. Eiitéli a két-három ol­dalról húzott fizetéseket. '; Mátéffy Viktor Kállay György vm. aljegyző részére, aki harmadik éve díjalanul szolgálja a várme­gyét 500 P segélyt kér megszavazni, i Ily értelemben határozott a kis­gyűlés. Nagyon megoszlottak a vélemé­nyek a Budapesti Hírlap 50 éves jubileuma alkalmából kiadandó ju­biláris szám kiadásához kért anyagi támogatás ügyében. Mátéffy Viktor nagyon sokallotta a 2000 P-t. Lőke Károly 400, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József 250 P-t ajánlott. A kisgyűlés a szavazás út­ján az utóbbi összeget fogadta el. Nem hagyatott jóvá Dorog község ama határozata, amely szerint Morva Izidor közs. főjegyző részére adomá­nyozott pápai kitüntetésért járó 300 P dij a községet terhelte volna. A közigazgatási bizottság ülése. Baráti Huszár Aladár dr. főispán az ülés megnyitása után melegen üdvözli a bizottságban először meg­jelenő Czirják Mihály dr. újonan kinevezett budapest-vidéki kir. pénz­ügyigazgatót, aki ugyancsak meleg szavakkal köszönetet mond. Sajátságos eset állott elő. A köz­igazgatási új törvény hiányossága folytán több a közigazgatási bizott­sághoz beterjesztett ügy nem volt tárgyalható,- mert nem illetékes reá. Szokásos havi jelentések felolva­sása után minden fontosabb intéz­kedés nélkül az ülés befejezést nyert. A TESz. jubileumi emlékkeresztjével kitüntetettek eszter­gomi névsora Mintjeleztük, a TESzEsztergomban revíziós napot rendez, amely alka­lommal József főherceg is Eszter­gomba jön. Ekkor fogják átnyújtani ünnepélyes keretek között a TESz jubileumi emlékkeresztjét a követ­kező kitüntetetteknek: Dr. baráti Huszár Aladár főispán. Szenkviczi Palkovics László alispán. Dr. Antóny Béla polgármester. Dr. Reviczky Elemér főszolgabíró. Dr. Perger Kálmán r.-főtanácsos. Dr. Rudolf Béla járásbírósági elnök, táblabíró. Dr. Breyer István fszt. püspök. Dr. Fehér Gyula nagypré­post, kanonok. Dr. Machovich Gyula érs. helynök. Dr. Lepold Antal prel.­kanonok. Dr. Csárszky István prel.­kanonok. Báthy László prel.-kano­nok, felsőházi tag. Dr. Drahos Já­nos prelátus-kanonok. Schiffer Fe­renc prel.-kanonok. Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos, orszgy. képvi­selő, prépost-plébános, Számord Ig­nác tb. kanonok, plébános. Keményffy K. Dániel plébános. Nádler István érseki tanítóképző-intézeti igazgató Dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés gimn. igazgató. Szomszély Antal bányalelkész, Dorog. Klein Endre plébános, Süttő. Dr. Vándor József plébános, Kesztölc. Obermüller Fe­renc főreálisk. igazgató. Szölgyémy Gyula igazgató-tanító. Bárdos József igazgató-tanító. Rákosi Károly igazg.­tanító, Dorog. Kicsindi Kálmán igaz­gató-tanító, Süttő. Szoleczky Sándor igazgató-tanító, Tokod. Dr. Gönczy Béla egészségügyi főtanácsos, kór­házigazg. főorvos. Dr. Mike Lajos kir. közjegyző. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, bányaigaz­gató. Gácser János bányaigazgató, Dorog. Vitéz Sághy Antal főmérnök, Dorog. Heinrich Henrik főfelügyelő, Dorog. Róth Kálmán főfelügyelő, Dorog. Prousa Vilmos, Dorog. Csa­nády László bányaigazgató, Tokod. Dr. Gróh József bankigazgató, Esz­tergom. Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgató. Marosi Ferenc keresk. tanácsos. Vodicska István építési vállalkozó. Pelczmann László ke­reskedő. Jakobek Jenő borbély. Horváth Mihály gazdálkodó. Tátus János gazdálkodó. Mayer Mihály községi bíró. Szölgyémi József gaz­dálkodó. Bartus József gazdálkodó. Ács István gazdálkodó. Homor Imre tanítóképző-intézeti tanár. Hajnali Kálmán tanító. Ammer József kán­tor. Dr. Frey Vilmos orszgy. kép­viselő. Dr. Laky Vilmos bencés­tanár. Vitéz Szívós Waldvogel Jó­zsef ny. tábornok. Walter Károlyné póstafőfelügyelő neje. Vezér Mária tanítónő. Marosi Ferenc keresk. ta­nácsos neje. Bellovics Gyuláné prí­mási főszámvevő neje. Özv. Reviczky Gáborné. Özv. Draxler Alajosné. Andrássy Mária. Horváth Sarolta. Schmidt Sándorné. Csanády Lászlóné. HIRE K. Éjjeli szolgálatot március 8-tól— 14-ig a Takács István „Fekete sas" c. gyógy­szertára (Ferenc József-út) teljesít. Engesztelő szentmisék az orosz vallásüldözések megszűnéseért. Dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás legújabb körlevelében elren­delte, hogy f. hó 23-án a vasárnapi szentmise mind a plébániai, mind a szerzetesi templomokban engesztelé­sül ajánltassék fel azokért a meg­bántásokért, amelyekkel Istent Oroszországban az utolsó időkben illették. Erről a híveket f. hó 16-án a szószékről is tájékoztatni fogják a templomokban. Az engesztelő isten­tisztelet napján a délutáni ájtatosság előtt egy órával az Oltáriszentség is kitétetik a hivek imádására. Legfelsőbb, elismerés. A Kor­mányzó Úr Őfőméltósága vitéz Ist­vánffy Ede m. kir. századosnak a Ärff/f: í? SÄ VERMES-nél Kossuth Lajos-u. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents