ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-11 / 58. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. «*««n>WW«lw^"ii»«^iiMi4WI^^^W^»uW<MMfciW> inir.i)iin-|r>irti n«'i i ni i wur Tnurn mi iw>i i»iM^_«nr»W»iiii» iLUiUWW^m i »JUWWUI» inmiHuiirtiH« ILIIUMUWIW im^Wi.njii.i. KI »n jUimW' nn-i»rWn«.-jtrriH_nww- lT —rím Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 36. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnal. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Szociáldemokrata vezérek és a magyar munkásság Magyarország külpolitikai hely­zete a volt ellenséges nagyhatalmak előtt lényegesen javult. Az utódál­lamok azonban még mindig muto­gatják méregfogaíkat, akik gyűlöl­ködésébe nagyon harmonikusan il­leszkednek bele szociáldemokrata vezéreink. Ezek az urak állandóan magyar szociáldemokraták és munkásvezéreknek tüntetik fel ma­gukat. Tévedés ! Senkinek sem jut eszébe, hogy megvonja tőlük a „szociáldemok-\ rata" elnevezést, de mindenkinek | meg kell tőlük vonnia a „magyar (í \ jelzőt. Minden viselkedésükben erő-j sen rácáfoltak eme jelzőre. Ellensé- j geink előtt árulkodtak, tüntettek] olasz barátaink ellen, nem csatlakoz­tak a magyar Revíziós Ligához és legutóbb tüntetve vonultak ki a székesfőváros kormányzói jubiláris közgyűlésről. Nem óhajtották ünne­pelni a magyar államfőt. Durvasá­gaik tömkelegében ez a stikli is el­fér és nem is sérti a magyar nem­zetet, mert hisz ők csak névleg tag­jai eme sokat szenvedett, de eré­nyekben gazdag nemzetnek. Ennek! a nemzetnek, amely ezeréves dicső | múltra tekint vissza, míg az ő visz­szatekintésük határköve csak 1919. A bitorolt „magyar" jelzővel tehát végeztünk volna. Most nézzük meg, hogyan állunk a munkásvezérséggel. Vájjon csaku­gyan munkásvezérek ? Nem ! A ve­zér urak soraiban vannak, akik 1919-benSelőremozdították Kún Béla uralomra jutását, akinek uralma pedig rombolás, leszegényedés, ipar­termékek fogyasztásának lecsökken­tésével volt egyértelmű. Ezzel az uralommal pedig a magyar mun­kásság egyet nem értett, amit az eredmények fényesen igazoltak is. Tehát akkor sem voltak igazában vezérei a magyar munkásság ösz­szességének, hanem csak terrori­zálói. Vezérségükre fényesen cáfolt rá a magyar munkásság, amikor Do­rogról kiindulva tömegesen csatla­kozott a Revíziós Ligához, amitől a vezérek elzárkóztak. És most leg­újabban még csattanósabb cáfolat­ban van részük. Amikor a magyar államfő ünnep­lése elől a „vezérek" kivonulnak a székesfőváros ülésterméből, ugyan­akkor Dorog munkástömege ün­neplésének jeléül, egynapi mun­kabérét ajánlja fel a magyar in­ségakeió javára. 'íörtént pedig ez Dorogon, amely kerületet egyidőben ugyanaz a Peyer Károly képviselte a magyar országgyűlésen, akinek vezérlete alatt vonultak ki a „vezé­rek" az ülésteremből. Nos, a dorogi józan, magyar munkásságnak is ve­zérei a „vezérek" ? Vagy azon munkásoknak is a vezérei, akik mindenfelé és mindenféle társadalmi egyesületben, testületben ünnepelték a jubiláns államfőt ? Talán mégsem ! Minden józanul gondolkozó em­ber látja, amikor csoportosítja a magyar ^munkásság a közelmúltban lepergett eseményeit, hogy az illető urak sem nem magyarok s még kevésbé vezérei a magyar munkás­ságnak és nem is lehetnek azok. A magyar munkásság vállvetve dolgo­zott és dolgozik a polgári elemmel a jobb magyar jövőért. (Nem szíve­sen használom a „polgár" és „mun­kás" megkülönböztető kifejezését, mert a munkás is polgára az or­szágnak.) A magyar munkásságnak is érdeke az integer Magyarország visszaszerzése. A magyar munkás­ságnak is ökölbeszorul a keze, ami­kor a megszállott területekre gon­dol. A „vezér" uraknak pedig mind­ezekhez semmi közük. Ők nemzet­köziek s számukra nincs országha­tár. Nekik nem heviti nemzeti gon­dolat a lelküket, mert őket az In­ternacionálé határozatai dirigálják. Munkások ! Magyar munkások! Lehetnek vezéreitek ezek az urak? Vitái István. HIREK. Éjjeli szolgálatot március 8-tól -14-ig a Takács István „Fekete sas" c. gyógy­szertára (Ferenc József-út) teljesít. Az esztergomi idegenforgalmi Az „Esztergom" március 6-iki szá­mának az esztergomi idegenforga­lomra vonatkozó cikkét olvasva, örömmel állapítom meg, hogy más érdektelen is hozzászól az idegen­forgalmi iroda helyes megszervezé­séhez. Mint ezen irodának volt vezetője — szerzett tapasztalatok után — rájöttem arra, hogy az ilyen ügyek­kel foglalkozó iroda létesítésénél első és főkellék az irodának meg­felelő elhelyezése és kellő segéd­eszközökkel való felszerelése. Értem ezek alatt az irodának a város góc­pontjában leendő, mindenki által könnyen hozzáférhető elhelyezését, közvetlen távbeszélővel való beren­dezését és a főévad alkalmával megfelelő segéderő beosztását. Ezen tényezők megteremtését annak ide­jén állandóan sürgettem, de mindig azt a választ kaptam: „Nincs rá fedezet." Minden egyes állításom igazolni tudom. Az elsőt nem is kell nagyon indokolnom, mert hiszen ily rendel­tetésű irodának első főkelléke, nogy könnyen feltalálható, megközelít­hető legyen, — tehát nem eldugott mellékutcában elhelyezni. Itt emlí­tem meg, hogy ily iroda létezését a vasúti- és hajó-állomásokon is fel­tűnő módon jeleztetni kellene. A távbeszélőnek közvetlen az iro­dában leendő elhelyezése eminens kérdés, mert a leggyakrabban Bu­dapestről, de meg egyéb vidékről is jövő telefon-megkeresések, meg­bízások pontos elintézését miként képzelheti el valaki oly módon, hogy a városházáról átüzennek : „menjek át a telefonhoz" s mire odaérek, már a felhívó megunta a várako­zást s odább állott. Ilyen eset nap­jában többször ismétlődik. — Tessék intézkedni ! ? Segéderőnek a főévadra leendő beosztása igen fontos. Az iroda ve­zetőjének munkaköre kétoldalú: „irodai" és ebből folyó külső munka, megrendelések, megbízások, fogad­tatások stb. végrehajtása. Az „irodai" a főévadban elég nagy mérvű leve­lezéssel jár. Minden írásbeli meg­keresésre rendszerint aznap vála­szolni kell; minden választ alapo­san meg kell fogalmazni, mert anyagi kérdésekről van szó s utó­lag esetleges reklamálásokkal szem­ben csak úgy tudom magam védeni, ha a fogalmazványból látom, mit írtam, mit ajánlottam. Ezt a fogal­mazványt lemásolnom, postáznom is kell, ami — azt hiszem — szintén munkával jár. Ugyanekkor jönnek a fogadtatá­sok, sürgős távirati rendelések s az irodavezető egyedül áll, azt sem tudja, mihez kezdjen, mert senki sincs segítségére, legfeljebb „Csente bácsi", aki lehet igen jó zöldség­áruló, dezinficiáló, főutcaseprő stb., de nem idegenforgalmi tényező. Már pedig úgyszólván egész idegen­forgalmi működésem alatt ő volt az én adjutánsom. Ezért van tehát szükség, különö­sen a főévadban, megfelelő munka­segéderőre, mert, ha a vezető bár­mely ügyből kifolyólag az irodát elhagyni kénytelen, úgy kell, hogy távollétében valaki helyettesítse őt. Ekkor azután nem állhat elő azon gyakran történt kijelentés: „több­ször voltam az irodában, de nem volt ott senki." Természetesen az egyedüli — ki ott lehetett volna — akkor vagy a vasútnál fogadott, vagy a városban kalauzolt egy tár­saságot, vagy megrendelést fogana­tosított, vagy egyéb más hasonló okból volt távol. Ezek azon anomáliák, melyek okvetlenül megszüntetendők s me­lyek elhárítására „fedezet"-nek ok­vetlenül kell lenni, mert különben az intézmény egészséges vérkerin­gésű és célhoz vezető nem lehet. Andrássy József ny. százados. Csemege tea-vaj mindig leg­olcsóbban ÁMON-nál! Halálozás. Városunk iparosvilá­gának nesztora és egyik legkedvel­tebb, köztiszteletben állott tagja mondott búcsút a földi életnek. Már­cius 8-án meghalt Nelhiebel Gusz­táv, a város legrégibb hentes és mé­száros mestere életének 73. évében. A nagy népszerűségnek örvendő, és örökké vidám kedélyű, nagycsa­ládú iparost hétfőn délután 4 óra­kor temették el a belvárosi teme­tőkápolnájából nagy részvét mel­lett. A Kath. Legényegylet kultúr­estje. A Kath. Legényegylet f. hó 12-én, szerdán ; kultúrestét tart, me­lyen megünnepli március 15-ét. Elő­adó dr. Saly Arnulf = bencéstanár, szaval: Székely Mancika és Varga József. Énekel a dalárda Ammer József karnagy vezetésével; Az esztergomi érs. róm. kath. tanitóképző-intézetbe és a vele kapcsolatos internátusba az 1930—31. tanévre magukat felvétetni óhajtók kellően felszerelt kérvényeiket ápr. 30-ig az intézet igazgatóságánál nyújtsák be. Pályázati feltételek azonosak az állami intézetekbe való felvételhez közlőitekkel. Bővebb fel­világosítást az igazgatóság ad. Igazgatósági ülés. A kereske­delmi és iparbank igazgatósága ma, 11-én d. u. 4 órakor közgyűlést elő­készítő ülés tart. Korlát nélkül. A hercegprimási vasgyártól a Major-térre felkanya­rodó magasan épített gúttest korlát nélkül van. A régi fakorlát már ki­korhadt s újat a város nem csinál­tatott. A műszaki hivatal figyelmébe ajánljuk az ügyet, pótolja a hiányt, nehogy valami szerencsétlenség kö­vetkeztében károsodás érje a vá­rost. Jelentkezés a ferencrendi in­ternátusba. Első osztályos gimna­zisták, reálisták jelentkezését a jövő tanévre május hó 31-ig fogadja el az esztergomi Szent Ferenc Fiúinter­nátus. Kanyarójárvány a városi elemi iskolákban. A városi elemi isko­lákban kanyarójárvány van. Vagy két hét óta sorra dönti ágyba a járványos betegség a tanulók nagy részét, úgy hogy például a leány­iskola első osztályában a huszon­ötöt is meghaladja a hiányzó gyer­mekek száma. A fiúiskola alsó osz­tályaiban is állandóan hiányzik a tanulók 20—25 százaléka. Áldatlan állapot ez, nemcsak azért, mert a gyermekek egészsége állandóan veszedelemben forog, hanem azért is, mert a tanító a hiányzások miatt csak alig haladhat a tanítási anyag­gal. Baj az, hogy sok helyen eltitkol­ják a bajt és sokszor nehéz hatá­? e t g e s r lébb ep . e, i a v k fs z fi SS VERMES-rtél Kossuth Lajos-u. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents