ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-05 / 53. szám

És amikor emlékezik és lelke előtt elvonultatja ezeket a nagy, történelmi eseményeket, fejét alázatosan hajtja meg az Isteni Gondviselés előtt és elmondhatja a tízéves évfordulón: becsületes, jó munkát végeztem. És ez a mi ünnepségünk oka és a Kormányzó Úr Őfőméltóságának joga a mai ünnephez. Ezt az ünnepet, nem erőszakolta senki a magyar szívekbe Jelkekbe; ez az ünnep és annak minden szent érzése annak a magyar léleknek és szívnek feltörése, mely magyar lélek és szív megbecsülte minden időkben azokat, akik a magyarságért dolgoztak és á magyar népet szerették. És amikor azt hittük, hogy minden elveszett és amikor ma is a reménység fénye halványan imbolyog lelkünkben, akkor a Kormányzó íV Őfőméltósága úgy él előttünk, mint fényes csillag az éjnek sötétjében, mint fényes sáv a magyar horizonton és a vitéz katona, az alkotmányos, polgári erényekben tündöklő, nagy magyarember lelkével irányt és utat mutat nekünk, hogy tovább és előre haladhassunk vele a .munka, a kötelesség útján a magyar nemzet szebb jövője, a magyar boldogság felé. Ezért emlékezünk mi ma a kormányzq úr Őfőméltóságáról mélységes tisztelettel és hálás szeretettel és ezért kívánunk neki és családjának boldogságot és magyar hazánknak jobb jövendőt és feltámadást. Indítványozom, hogy ezen tiszteletünk és szeretetünk a mai díszközgyűlés jegyzőkönyvében megörökíttessék. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után dr. Brenner Äntal főjegyző felolvasta az alább következő határozati javaslatot, amelyet ki törő éljenzéssel fogadott el a képviselőtestület. Esztergom város határozata. HATÁROZATI JAVASLAT. Esztergom szab. kir. megyei város képviselőtestülete Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltóságának Magyarország kormányzójává történt megválasztása tiz éves évfordulója alkalmából hódolatteljes tisztelettel, bensőséges ragaszkodással és odaadó hűséggel emlékezik meg a napnak jelentőségéről. Emlékezésében visszaidézi a magyar nemzet nehéz sorsának lepergett tiz évét, felszaggatja a, nagy világháborúban szerzett vérző sebeket, visszahívja a háború utáni zabolátlan forradalmi idők szégyenteljes hónapjait s azok elmúlásával átérzi a nemzeti érzés reményteljes felébredését, a magyar nemzeti erőknek, a hazafiúi összetartásnak Horthy Miklós nevéhez fűződő újjáébredését. Súlyos, nehéz gondokban tépelődő magyar lelkünk itt e lassú halódásra itélt határ városban bízó reménységgel és a hála nagy őszinte érzésével néz vissza a trianoni gyászos magyar sors elmúlt tizéves kálváriajárására. Hitet és bizalmat nyer a nemzet nagy fiának Nagybányai vitéz Horthy Miklós Őfő méltóságának kormányzói hi vatottságában és abban az egybekovácsolt, eggyéforrott magyar nemzeti erőben, amely erőt minden nyomorúság, gond és nélkülözés mellett is, ellen ségeink ellenünk összefogó minden káros törekvése dacára is a nemzet kormányza tára gondviselésszerűen kül dött nagy fia tart össze és acéloz meg a magyar nép nagyrahivatottságának és a csonkaország integritásának biztos zálogaként. A nemzet egyetemének, az országgyűlésnek az évforduló alkalmából történt törvényho zói megnyilatkozása mellett Szt. István első magyar kirá lyunk szülőhelyének közönsége a bizalom, a törhetetlen hűség és a gondviselés atyai gondossága felett érzett örömteljes megnyugvás felemelő érzéseivel áll meg egy pilla natra ezen díszközgyűlése ke rétében és imádságos lélekkel fordul az Egek Urához árassza el kegyelmének teijes ségével, erővel és bölcsesség gel azt a férfiút, akit a cson kahaza kormányzatára állított, és tegye naggyá ismét az ő hivatott államfői működése alatt sokat szenvedett s igaz talán sorscsapásokban ver gődő nemzetünket. A szab. kir. megyei város közönsége átérezve a tizéves évforduló történelmi jelentőségét, elhatározza, hogy an nak emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltóságát feüratilag üd vözli és az évforduló emlé kére a dorogi útnak a Hősök terétől a régi vámházig ter jedő részét Horthy Miklós-ut nak elnevezi. Az ünnepi közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget A város testnevelési bizottságának ünnepélye. Esztergom szab. kir. megyei város testnevelési bizottsága szép ünnepéllyel tette emlékezetessé a kormányzói jubileumot. A jubileum napjának estéjén zenés takaródéval, vasárnap reggel pedig zenés ébresztővel járta be a város utcáit a levente zenekar, vasárnap d. e. 9 órakor pedig hálaadó szentmisén vett részt az egész leventeifjúság a város kegyúri plébánia templomában. Az istentisztelet végeztével zeueszó mellett a Belvárosi Kath. Olvasókör nagytermébe vonult a leventeifjúság, ahol emelkedett hangulatú ünnepély folyt le. A leventezenekar „Szózat"-a után Székely Mancika Papp-Váryné: „Magyar hitvallás" c. költeményét szava'ta el lelkes hévvel és nagysikerrel. Majd a Kath. Legényegylet kitűnő dalárdája Sztára : „Magyar zsoltár" c. férfikarát adta elő Ammer József karnagy vezetése mellett. Az ünnepély központja dr. Sántha József városi tanácsnok ünnepi beszéde volt, Horthy Miklós magyar lelkének erős szívvel viselt megpróbáltatásait és nagy hitét a nemzet feltámadásában. A Iegényegyleti dalárda „Nem, nem sohá"-jának eléneklése után Palásthy Sándor levente-főoktató szavalta el főszerkesztőnk ez alkalomra írt ünnepi ódáját. A rutinirozott szavaló ez alkalommal szinte önmagát multa felül s gyújtó fellépése méltó zárószáma volt a bensőséges ünnepélynek, melyet a levente zenekar Himifusa fejezett be. Fényesen sikerült a reáliskola hangversenye és a volt reálisták hálja" A közs. Szt. Imre reáliskola tanári testülete és növendékei fényesen sikerült hangversenyt rendeztek f. hó. 1-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Fürdő-szálló nagytermében. A műsort az ifjúság vegyeskara nyitotta meg a „Magyar hiszekegy"-el. Ezután Obermüller Ferenc igazgató méltatta vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó érdemeit, kormányzóságának tízéves évfordulója alkalmával. A termet zsúfolásig megtöltő közönség — élén a város előkelőségeivel felállva, éljenezve ünnepelte a kormányzót. Az ünneplést a Himnus eléneklése fejezte be. Ezután gyors ütemben peregtek le a szebbnél szebb műsorszámok a közönség zúgó tapsaitól kisérve. Sik Sándor Kuruc tábori dalát Fischer Ferenc nv isk. tanuló szavalta nagy átérzéssel. Az ifjúság vegyeskara előadta Koudela Géza Rendületlenül c. szerzeményét, majd magyar népdalokkal gyönyörködtette a hallgatóságot. Sajó Sándor Tengerparton c. költeményét Ray man József fr. isk. tanuló szavalta a vers hangulatát hűen visszaadva. Kemény József ír. isk. tanuló hegedűn adta elő Lehár F. Magyar ábrándját, Schultheisz Vera zongorakiséretével a közönség nagy és megérdemelt tapsa mellett. Megható jelenet volt az Arany J. — Révfy G. Szondi két apródja melodrámának előadása. Külön dicséretet érdemelnek a kisérő vegyeskaron kívül a szóló-szerepiők : Brauer György, Farkas Lóránt és Vermes Zoltán reálisk. tanulók, az előbbiek a két apród, az utóbbi a török szolga szerepében. Megkapóan bájos jelenet volt Grieg E. „Elfentanc" c. zenekölteményére írt Tündértánc, melynek koreográfiáját Szántó Magda volt reálisk. tanuló írta, Buchner Antal főszékesegyházi karnagy zeneisk. igazgató hangszerelte. Prouza Adrienne a tündérkirályleány, Brand Lujza a királyfi szerepét alakították szépen kifejező tánccal és mimikával a kis tündérek : Divéky Kató, Nonn Mária, Einczinger Livia, Huszár Dalozia,* Kovács Bözsi, Riedl Annu, Klein Sarolta és Strubel Valéria táncától kisérve. A táncok betanítása Zachey Ilus oki. tánctanárnőt dicséri. Ezután Diákszoba cimen humoros jelenet fejezte be az előadást. Ebben a jelenetben Berényi István, aki az előszót mondotta mulatságos és ötletes szellemkosztümben, László Endre, Reusz Sándor, Wéber Mátyás, továbbá a rádió hangszóró szerepeltek, a közönség kacagása között. Ezt a műsort a végzett realisták rendezte táncmulatság követte, amely a legjobb hangulatban egészen a záróráig tartott. A mulatság sikeres rendezése Olajos János tanárt, a hangverseny szavalatai és tréfás jelenete Csonkás Mihály tanárt, az énekszámok pedig Báymán János tanárt dicsérik. „Példát vehetnének gazdag pénzintézeteink és tehetős polgáraink az amerikai testvéreinktől . . Újjáalakult a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárrák nemzeti szövetségének esztergommegyei csoportja. A „Hadirokkantak, Hadiözvegyek es Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségé "nek esztergom-megyei csoportja február 23-án délután tartotta újjáalakuló közgyűlését a városház tanácstermében, az érdekeltek élénk részvétele mellett. Újjáalakulását a Szövetség megváltoztatott alapszabályai tették szükségessé, melyek szerint a Szövetségeddigi „Hadröá" neve is a jobb hangzású „Honsz"-ra változott. Sinka Ferenc Pál rokkant százados, ügy v.-igazgató mindenekelőtt beszámolt az egyesület utóbbi időben kifejtett tevékenységéről, mely éppen nem mondható meddőnek. Az egyesület helyiségéül kijelölt xözgyámi hivatalban szünet nélkül folyt a munka, oda a hadigondozottak ügyes-bajos dolgaikban bármikor bátran jöhettek. Az ügyek jóndulatú kezelése által nem egy hadiárva jutott árva intézetekbe, és nem egy hadiözvegy, vagy hadi'okkant gyermeke kapott ösztöndíjat. A hadirokkantak érdekében pedig az egyesület vezetősége, főkép az igénymegállapításoknál tett amelyben megragadó erővel festette 1 meg minden lehetőt. Ügyvezető-igazgató kegyelettel emlékezett meg Wind József tiszteletbeli alelnök elhunytáról, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítik. Az egyesület vagyoni erejéhez képest a tagokat anyagilag is iparkodott támogatni. Erre fedezetül az a 75 dollár szolgál, amelyet a „Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek" elnöksége még 1924-ben küldött a csoportnak. Az amerikai adományból mintegy ötvenen kaptak kölcsönöket, ami lehetővé tette, hogy egyik kocsit, lovat, a másik kocsit, a harmadik egy pár malacot, a negyedik télre való zsák lisztet vehetett, az ötödik házát javíttathatta meg, és így tovább. Huszonegyen pedig megszorult helyzetükben végleges segélyt is kaptak, miáltal családjaik életfenntartása lett megkönnyebbítve. A pénzösszeg már jócskán megfogyott, az életviszonyok pedig nemhogy javultak volna, hanem rosszabbodtak. Példát vehetnének gazdag pénzintézeteink és tehetős polgáraink az amerikai testvéreinktől, és a Szövetség helyi csoportjába mint