ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-22 / 44. szám

Ára köznap 6, vasárnap 10 fill. Szombat, 1930 február 22 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő; HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Román kémek orosz szolgálatban Románia a háború utolsó hónapjai­ban orosz erővel védelmezte nyu­gati határait s ha az orosz ágyúk és az orosz túlerő nem lett volna, a központi hatalmak hadserege má­sodszor is bevonulhatott volna Bu­karestbe. Románia úgy hálálta meg Oroszország segítségét, hogy amikor a cári hadsereg felbomlott s helyét a szovjet hadserege foglalta el, ak­kor első dolga volt — a felbomlott rend sűrű függönye mögött — fel­vonulni Oroszország ellen s a meg­sebzett orosz medve testéről a za­varosban lemészárolta^Besszarábiát. Ha valaki Románia cselekvéseinek erkölcsi rugóit akarja keresni, akkor Románia testén rugókat találhat, de erkölcsöt aligha kereshet. Igy volt ez a balkáni háború idején, amikor a szerb-bolgár-török konfliktusba olyan időben avatkozott bele, ami­kor ezek az országok — ezer seb­től vérezve — végvonaglásukat él­ték. A világháború alatt utolsó per­cig űzte kétszínű politikáját Románia s amikor már semmit sem kockáz­tatott, akkor rabolta el fegyvertársá­tól Besszarábiát*s a vele szövetség­ben álló monarchiától Bukovinát és erdélyi Ezekután azt hihetné az ember, hogy a Z8iványbecsület azt paran­csolja nekik, hogy ellenségei legye­nek mindennek, ami orosz s ép úgy annak is, ami magyar. Ám de a krónika a legrettenetesebb bűnről, a román hazaárulásról rántja le a leplet s megállapítja ország-világ előtt, hogy román állami hivatalno­kok rendszeres kémkedést folytat­tak hazájuk ellen a szovjeturalom javára. Amellett, hogy a román hi­vatalnokok árulása, árulás, saját or­száguk ellen; amellett árulás egész Európával szemben, amelynek a ro­mánok mindenüket, megnagyobbo­dott országukat köszönhették. Mert mi történt volna, hogy ha a román árulás sikerült volna? Ha az áru­lást siker koronázta volna, ezzel ugyanazt a szovjetet erősítette és szabadította volna rá Románia a nyugati kultúrára, amely hadat üzent vallásnak, erkölcsnek s az egész polgáriasult Európának. Horthy-bélyegsorozatot ad ki márciusban a posta. Horthy Miklós kormányzó megválasztásá­nak tízéves fordulója alkalmából március elsején új 8, 16, 20, 31 és 40 filléres postabélyegek kerülnek forgalomba. A bélyegeket, amelyek a kormányzó arcképét ábrázolják, március 1-től 31-ig minden posta­hivatal és értékcikkárus névértékkel fogja árusítani s az emlékbélyegek december 31-ig bárhová szóló posta­küldemények bérmentesítésére fel­használhatók. Az eddigi 8, 16, 20, 32 és 40 filléres bélyegek természe­tesen szintén megmaradnak és fel­használhatók. Tavaszra folytatja a város a vízmérő-órák elhelyezését A 750 órából mintegy 150 mutat túlfogyasztást, a többi a kiszabott mértéken alul jeles A teljes vizmüórarendszer volna az egyedüli igaz­ságos és gazdaságos, azonban ez az esztergomi víz­' miinél ma még nem lehetséges Állandó panasz folyik a városban a vízvezetéki vízmérő-órák besze­relése körül. Főképen azok panasz­kodnak akiknek házában már be van szerelve a vízmérő-óra, de nem azért, mert ők már óra szerint fo­gyasztják a vizet és takarékoskodni kénytelenek, hanem azért, mert a vízmérő-óra még igen sok helyen hiányzik és így az az igazságtalan helyzet áll elő, hogy amíg a vízmérő­órás fogyasztónak minden túlfo­gyasztást pontosan meg kell fizetnie, addig az, akinek vezetékében még nincs benne a vízmérő-óra, megfi­zetetlenül használhat annyi vizet, amennyit akar. A vízzel való takarékoskodás te­kintetében kiadott szigorú felhívá­sok és rendelkezések dacára felhá­borító eseteket hall az ember sok­szor a lelkiismeretlen vízpazarlás­ról : hogy van, aki nyáron estétől­reggelig csurogtatja a vizet kertje öntözésére vagy egyébre — persze vízmérő-óra híján. A vízmérő-órák mielőbbi besze­reltetését nemcsak azok követelik, akiknek már van vízmérő-órájuk, hanem azok is, akik úgy gondol­koznak, hogy vízmérő-óra híján igen sok drága pénzen termelt víz pa­zarolódik el és így a városi vízmű­vet, amely tulajdonképen a város közönségének tulajdona lesz, tete­mes kár éri. Sokan úgy gondolkoz­nak, hogy magának a városnak, il­letőleg a vízműnek érdeke az, hogy mielőbb mindenütt vízmérő-óra le­gyen, mert így általános spórolás állana be, minden csepp víz meg volna fizetve, nem volna hiábavaló víztermelés és talán a vízmű ren­tabilitása is javulna. Azonban, aki megismeri a vízve­zetéki szabályrendeletet, az csakha­mar rájön arra, hogy a dolog ínem egészen úgy áll. A vízvezetéki sza­bályrendelet pausál-rendszert álla­pít meg és a vízvezetéki szabályren­deletben lefektetett rendelkezések szerint a vízmérő-óra egyelőre csak arra való, hogy az esetleges túlfo­gyasztásokat megmutassa, de nem arra, hogy ki-ki csak annyi vizet fizessen, amennyit fogyaszt. Természetesen az volna az egye­düli igazságos és gazdaságos, ha a teljes vízmérő-órarendszert be le­hetne vezetni az esztergomi vízve­zetéknél is, amely szerint mindenki egyformán megfizetné az elfogyott vizet, de csak annyit, amennyit fogyaszt. Azonban ennek az igazságos ren­dezésnek keresztülvitele ma még nem lehetséges, egyszerűen azért, mert a városnak biztosítania kellett a vízvezetéki kölcsön amortizáció­jára, kamataira és a vízmű fentar­tására szükséges összeget. Ez pedig csak a pausáltételekkel volt lehet­séges, olyanformán, hogy helyiségei után mindenkinek meg kell fizetni a kirótt összegeket, akár elfogyasztja a kimért vizet, akár nem. A túlfogyasztások ellenőrzésére vízmérőórákat szerelnek fel azért, mert a túlfogyasztásokat már termé­szetesen külön kell fizetni. Eddig mintegy 750 vízmérőórát szereltek fel, amelyek jobbára a város belterületén vannak. A mér­nöki hivataltól nyert információnk szerint a tavasszal további 100 órát fognak felszerelni. Mivel vízmérőórát csak ott lehet felszerelni, ahol megfelelő akna van, azért, hogy a vízmérőórák beszerel­hetők legyenek, a város megfelelő aknaépítésre fogja felhívni a háztu­lajdonosokat, amelyekre a szabály­rendelet rendelkezései szerint köte­lezni is lehet. A városnak különben nem célja az, hogy olyan helyen, ahol ki van zárva a többfogyasztás, a drága vízmérőórát beszereltesse. Megállapítást nyert az is, hogy a beszerelt 750 órából mintegy 150 mutat túlfogyasztást, a többi a ki­szabott mértéken alul marad. A város ma nincs abban az anyagi helyzetben, hogy az összes hiányzó órákat beszerezze, de momentán nincs is erre szükség, mert aknák hílyán igen sok helyen be sem le­hetne szerelni. Ez a jelen körülmé­nyek között abban az esetben lenne káros a városra és a vízműre, ha bebizonyosodna, hogy a megenge­dettnél aránytalanul több víz fogyna az óranélküli helyeken, mint ott, ahol már megvannak az órák. Mindazonáltal — ha ez az eset még nem is mutatkozik oly vesze­delmesen, hogy az összes vízmérő­órák sürgősen beszerelendők volná­nak — a vízmérőórák beszerelése sokáig nem halasztható. ESSE S3 Plissé — gouvré — 1*90 P-től pontosan, gyorsan csak Kemény­nél. gr gr Éjjeli szolgálatot február 15-től -24-ig a Takács István „Fekete Sas" c. gyógyszertára (Ferenc József-út) tel­jesít. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete f. hó 25-én, kedden délután közgyűlést tart a városháza nagytermében. Az Urileányok Mária-Kongre­gációja f. hó 22-iki (szombat) gyű­lésére kérjük a tagokat, hogy teljes számban és pontosan legyenek szí­vesek megjelenni. Papi konferencia. F. hó 24-ón, hétfőn este a szemináriumban papi konferencia lesz, amelynek előadói dr. Madaras Aurél szentgyörgyme­zői plébános és dr. Meszlényi Zol­tán főegyházm. iroda-igazgató lesz­nek. Madaras dr. „Lelkipásztorkodás a fegyházakban" címmel tart elő­adást, Meszlényi dr. pedig egy ér­dekes egyházjogi esetet fog fejte­getni. A szentgyörgymezői kath. Ol­vasókör közgyűlése. A szent­györgymezői kath. Olvasókör márc. hó 2-án, vasárnap d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Csatornázási szabályrendelet készül Esztergomban. Eszter­gom szab. királyi megyei város pénzügyi bizottsága csütörtökön igen nagy érdeklődés-mellett tartott ülést, amelyen a f. hó 25-én tartandó vá­rosi közgyűlés pénzügyi vonatko­zású tárgyait vitatták meg a bizott­ság tagjai. Részletes vita folyt a készülő csatornázási szabályrende­let ügyében s különösen az a ne­héz kérdés volt a megbeszélés tár­gya, hogy mily alapon vettessenek ki a csatornaépítési hozzájárulási díjak, valamint a karbantartás költ­ségei. Az utóbbi címen aránylag csekély összeg jutna egy-egy adó­zóra, azonban m^gis oly összegben kell megállapítani a karbantartási költségek címén szükséges összeget, hogy azon a csatornajavítások tény­leg eszközölhetők legyenek. Felfedezték az influenza kór­okozóját. Newyorki távirat szerint: Falk tanár, a chicagói egyetem nagy­hírű bakteorologusa jelentős felfe­dezésre jutott. 5 esztendős kutató munka után felismerte és kifogás­talanul elszigetelte az influenza kórokozóját. (M. A. H.) Az esztergomi rádióegyesület nagyszabású grammofonhang­versenyt rendez szombaton. Az Esztergomi Rádióegyesület f. hó 22-én, szombaton este 9 órai kez­dettel fürdőszállodai külön helyisé­geiben nagyszabású grammofon­hangversenyt rendez. A hangver­seny műsora a következő: 1. Nyi­tány Carmenbői, előadja a phüadel­phiai symfonikus zenekar. 2. Entr'act Carmen IV. felv. előadja ugyancsak a szimfonikus zenekar. 3. Bordal a

Next

/
Thumbnails
Contents