ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-21 / 43. szám

Ara köznap 6, vasárnap 10 fül. Péntek, 1930 február 21 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik héttő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A esetiek — a Fel­vidék ellen Amikor az Amerikában élő ma­gyarországi szlovákok értesültekar­ról, hogy a csehek milyen eszközö­ket vesznek igénybe, JJhogy tönkre­tegyék a Felvidéket, akkor az utolsó foszlánya is széthull annak a kap­csolatnak, amelyet Pittsburgban ko­vácsoltak össze. A jóhiszemű szlo­vákok, a cseh Ígéretre lemondottak arról a közösségről, amelyben szá­zadokon át éltek a magyarsággal s tényleges szabadságukat és viszony­lagos Sóletjüket odaadták a fiktiv szabadságért s a riasztó életgondo­kért. Kramarz, Benes és Massaryk, amikor a jóhiszemű szlovákságot be­édesgették a Cseh-Szlovák Köztár­saságba, talán maguk sem gondol­lak, hogy a közösség első tíz esz­tendejében kitűnik minden turpisság. Ők sem hitték azt, hogy a cseh nép annyira önző és szívtelen tudjon lenni azokkal a szlovákokkal szem­ben, akiknek végelemzésül állami önállóságukat köszönhették. A pittsburgi egyezmény nemcsak világcsalásnak bizonyult, de követ­kezményeiben odavezetett, hogy a szlovák nép, népi fennmaradásáért és mindennapi kenyeréért kell, hogy élet-halál harcot folytasson a telhetet­len cseh beamterekkel|szemben. A cse­hek, a Felvidék fejlődő iparát cél­tudatos manőverekkel nem csak el­sorvasztották, de valósággal életle­hetőségét és jövendő életreliivasát ásták alá és alapjait züllesztették le. Mintha csak a régi bécsi szellemet sajátították volna ki és ébresztették volna életre : szegénnyé tenni, hogy azután rabszolgává legyen tehető. A pittsburgi egyezményben lehullot­tak a válaszfalak, amelyek a csehek és a szlovákok között fennállottak, de nem omlottak le azok a termé­szetes válaszfalak, amelyeket a le­birhatatlan Kárpátok vontak Örök­időkre, időtlen-időkig a. két nép közé. Magyarország régi határai, az Isten által teremtett Kárpátok nem lettek kisebbek. Ellenkezőleg, a két nép között feltornyosuló ellentétek jel­képeként, még magasabbra nőttek. A magas Kárpátokkal együtt ma­gasabbra nőttek az ellentétek is. A tönkretett felvidéki ipar után a Felvidék természeti gyönyörűsé­geinek üzentek hadat a csehek, hogy a cseh-fürdőket felvirágoztassák al­jas manővert indítottak a Felvidék Fürdőinek rágalmazására. Titkos ágensek azt terjesztették, hogy a kárpáti fürdők tele vannak tuber­kulótikus veszedelmekkel, aki oda­megy, nem a gyógyulást, hanem a pusztulást keresi. A felvidéki lakosok között mind­jobban érezhető a lerongyolt kézmű­ipar és a tönkretett gyáripar s így már az a darab kenyér is kihull a kezükből, amit a magyarok és szlová­kok közös munkája által élétrehí­vott idegenforgalom nyújtott. A dorogi bányamunkásság s az altiszti és tisztviselői kar Horthy Miklós tízéves jubileuma alkalmából egynapi fizetését ajánlotta fel az országos inség­akció részére Schmidt Sándor m. kir. bánya­ügyi főtanácsos, dorogi bányaigaz­gató talán a legszebb ajándékot nyújthatja át Horthy Miklós Őíőmél­tóságának, Magyarország kormány­zójának tízéves kormányzói jubi­leuma alkalmából. Február hó 19-én a dorogi bá­nyamunkásság, továbbá a bánya tisztviselői és altiszti kara egy­hangú lelkesedéssel elhatározta, hogy „egynapi fizetését a kormányzó úr Őfőméltóságának tízéves jubi­leuma alkalmából felajánlja az or­szágos inségakció részére. A Vármegyei Nép­művelési Bizottság Tatahányán kezdte meg hangverseny­sorozatát A hatalmas móretekben megindult népművelési munkát betetőzte a f. hó 19-én megtartott népművelési hangverseny, mely a Vármegyei Népművelési Bizottság keretében és Wiesenbacher Jóssef népművelési titkár személyes vezetése mellett folyt le. Közreműködtek : a tóvárosi rk. nőikar és Ker. Polgári Dalkör. A szólókat Quell Konrád, Zordik Gyula, Nóga Vilmos, Steblik Ká­rolyné, Muck Rózsi, Esztergomi Jó­zsef, Bihari Imre énekelték. Kieme­lendő még Schick Mariska, Heitz Kató, Tulipán Emma és Heitz Manci számai. A tatabányai nagy népház minden helye megtelt és a táblás ház nagy lelkesedéssel fogadta a vendégszereplőket, kik a magyar dalnak legszebbjeit ismertették meg a bányalakossággal. Ezek a nép­művelési hangversenyek a legalkal­masabbak a magyar dal terjeszté­sére és a divatos, erkölcstelen da­lok kiküszöbölésére. A hangversenyen megjelent a bánya vezetősége, az összes notabili­tások, a községi elöljáróság és a lakosságból körülbelül 120Ó ember. Igen kívánatos volna, hogy ezek a népművelési hangversenyek a vár­megye minden nagyobb községében megtartassanak. Nem szabad meg­feledkeznünk a népművelési hang­versenyek mozgató lelkéről: Wie­senbacher József népművelési tit­Ezt a lélekemelő elhatározást, amelyhez hasonlókhoz különben a dorogi bányamunkásság és tisztvise­lői kara részéről szokva vagyunk és amely a nehéz körülmények között élő és a legnemesebb hazafiassággal és emberiességgel ^gondolkozó ma­gyar munkásság iránti tiszteletet és nagyrabecsülést öregbíti, örömmel veszi tudomásul Komárom—Eszter­gom vármegye közönsége. Dorog­nak eme cselekedete az egész magyar társadalom érdeklődésére tarthat számot. kárról, kinek mindenre kiterjedő fi­gyelme hozta létre ezt a hangver­senyt is, betanította és vezette a kar-, zene- és énekszámokat, elő­adta az összekötő szöveget és ének­számaival maga is gyönyörködtette a hálás hallgatóságot. Tudomásunk szerint a legköze­lebbi hangverseny Komáromban lesz. Hogyan farsangol­nak Szovjetorosz­országban ? Moszkvából jelentik ; A farsangi mulatságokat használja fel az orosz „hitetlenek szövetsége" arra, hogy az egyház ellen izgasson. Az álar­cosbálokon mindenütt papi, szerze­tesi és szerzetesrendi ruhákba öltö­zött alakokat látni. Borzalom nézni ezeket az alakokat, — írja a tudó­sítás — midőn berúgva mindenféle ocsmány kifejezéseket használva, zeneszóval járják be a várost. Látni alakokat, akik külföldi világi nagy­ságokat figuráznak ki, azokat ábrá­zolva. Igy legutóbb látható volt az egyik karneválon Hindenburgot, Briandot, Macdonaldot és Pilsuds­kyt ábrázoló alak. Az egyik kar­neválon pedig, ugyancsak egyházi ruhákba öltözött alakok egy része automobilon levő karácsonyfa alatt mindenféle gúnyos papi szertartást végzett. Az automobil közül pedig gyertyás apáca és papi ruhákba öl­tözött alakok haladtak. Az egyik ilyen tömegben, az egyik leghango­sabb istentagadó állszakálla meg­gyuladt s az illető teljesen össze­égett. H l 19 ET M£ Éjjeli szolgálatot február 15-től—24-ig a Takács István „Fekete Sas" c. gyógyszertára (Ferenc József-út) tel­jesít. Bizottsági ülés a városházán. Esztergom sz. kir. város idegen­forgalmi bizottsága í. hó 21-én, pén­teken d. u. 5 órakor a városháza kis tanácstermében ülést tart, amely­nek tárgya a Szent Imre jubileumi év helyi ünnepségeinek előkészítése. Az Urileányok Mária-Kongre­gációja f. hó 22-iki (szombat) gyű­lésére kérjük a tagokat, hogy teljes számban és pontosan legyenek szí­vesek megjelenni. Megalakult az Országos Ipari Tanács. Az Országos Ipari Tanács, amelynek az lesz a feladata, hogy legfelsőbb irányítója legyen az or­szág ipari kérdéseinek, most alakult meg. Az ipartanács elnöke: Bud János kereskedelemügyi miniszter, míg az ügyvezető elnöke: Szterényi József báró. Három szakosztálya van az ipartanácsnak és a szakosz­tályok elnökei: Teleszky János, Hadik János gróf és Friedmann Ernő. Nem a nagyhangú reklám, de az utolérhetetlen kitűnő minő­ség tette a PFAFF-gépeket világ­hírűvé. Pályázati hirdetmény. A győri kerületi kereskedelmi és iparkamara nyilvános pályázatot hirdet olyan győri vonatkozású emléktárgyak mintáira, illetve terveire, amelyek alkalmasak legyenek arra, hogy Győrött megforduló idegenek azo­kat mint jellegzetesen győri emlék­tárgyakat utiemlékként megvásárol­ják és könnyűszerrel magukkal is vihessék. A pályázat határideje 1930. március hó 20., a pályaműveket a kereskedelmi és iparkamara elnök­ségéhez Győr, Vilmos császár út 5. kell beküldeni. Egyéb feltételek a kamaránál érdeklődhetők meg. Ingatlanforgalom. Esztergom vá­ros területén az elmúlt héten a kö­vetkező ingatlanok cseréltek gaz­dát : Öröklés címén; Szimony Ist­vánná Üveges Erzsébet után Szi­mony István, özv. Guhn Jánosné Kellner Teréz után Guhn Anna, Erzsébet és Mihály. Ajándék címén: Pásztor Jánosnétól Pásztor János szántó, Kurcz Józsefnétól Kurcz Jó­zsef szántó, Pásztor Jánostól Pász­tor Ferenc és József ingatlan. Vétel címén: Lenturai Istvánnétól Till István ingatlan 200 P, Nemes Já­nosné és társaitól Kurcz Jánosné kolozsútontuli szántó 64 P, özv. Tót Mártonnétól Páva János körtvélyes­szigeti rét 1600 P, Muzsik Ferenc és társaitól dr. Kubovich Ignác hidegvölgyi szántó 160 P, Kovács László és nejétől Kürcz Dezső és neje házhely 240 P, Nemes Ferenc­től dr. Kubovich Ignác dunautcai

Next

/
Thumbnails
Contents