ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-18 / 40. szám

Keresztény i és társadalmi napilap. Megjelenik héttő- és i'mneputám nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A Irta: Dr. SZQNTAG: i TAMÁS, a TESz országos elnöke. Azok a vélemények, melyek a hágai egyezmény mérlegéről politikusok és gazdasági szakemberek részéről a nyilvánosság előtt elhangzottak, egyöntetű hangsúlyozottsággal remélhető, várható gazdasági fellendülést emlegetnek. Ezekben a nagyfontosságú nyilatkozatokban rövid türelmi időt kérnek az illetékesek, melynek folyamán a visszanyert gazdasági, pénzügyi önállóság előnyeinek tényleges értékesítése útján az élet minden ágazatára kiható intézkedéseiket megtehessék. Hogy mekkora legyen ez a türelmi idő, erre nézve ma aligha adhatna pontos feleletet bárki is. De hogy egy nap veszíteni való időnk sincs, azt be kell látnia minden felelős tényezőnek. A köznyomor oly lesújtó arányokban terjed országszerte, hogy minden elmulasztott pillanat végzetes katasztrófát idézhet fel. Fel kell tehát emelnünk szavunkat! Bármilyen kellemetlen és kényes kérdések kapcsolódnak is ennek a magyar életlehetőség problémájának rendezési körébe, foglalkoznunk kell azokkal, mert a mai elképesztő helyzet parancsoló szüksége nem tűr halasztást. A gyors elhatározás, az azonnali cselekvés kötelezettsége alól nem mentesítheti az élen állókat sem a hágai egyezmény várható ígéreteire, sem más halasztást jelentő intézkedésre való hivatkozás. A naponta kétszer evők, a sült tökön élők, az éhező munkanélküliek, a rongyos-fázó gyermekek halálra itélt légiói nem várhatnak a sokat igérő holnapokra. Ezeknek a szerencsétlen millióknak a hátán csattog a nélkülözés szeges korbácsa és őrületbe kergetik az éhség vad furiái. Őket csak a ma érdekli, a ma gyötri, üres gyomrukat tépi, marja. Nem látnak, nem hallanak, nem értenek semmit, csak egyet, hogy ma, még ma jóllakjanak. Akkor jöhet a holnap, akkor felcsillan tán bennök a remény: hátha holnap is lesz mit enni. De mig nem tudunk 'munkát, elfoglaltságot, kenyeret adni minden éhező szájnak, addig nem lehet sürgetőbb, égetőbb megoldásra váró feladata az országnagyoknak. Beérhetjük-e csak gondolattal is ennek a szónak mérhetetlen pokoli mélységét: munkanélküliség! Ép, erős ember, isteni értelem sugárzik lelkében, telve akarással, teremtési vággyal, előtte Istennek csodaszép teremtett világa sokezernyi alkotási lehetőséggel, mögötte egy maroknyi emberpalántába család, melyet naponta táplálni kell, és ez az ember, nem egy, de sok ezer, százezer s mögötte a családok élő ember-erdeje kétségbeesett tehetetlenséggel tétlenül áll, mert nincs munkája. Hányan vannak a munkanélküliek, hol, merre, mivel tengetik megátkozott életüket, ki számolná, ki tartaná nyilván? Csak ha egy nyomorúságos munkaalkalom nyilik, akkor tűnnek fel megdöbbentő rajokban s méregetik egymást halálos szorongással, hogy valahogyan elébe vághassanak a tömérdek pályázónak. Budapest székesfővárosnál hétezren jelentkeztek szellemi szükségmunkára, havi 80 pengős fizetésre. Hétezer ember, akik közül mindeniknek volt valami súlyos érve az éhségen és szegénységen kivül, melynél fogva remélte, hogy ő is beleesik a kiválasztott szerencsés négyszázba. Hány ezren vannak, kik csak nyomorognak s így a kilátástalan versenyben részt sem vettek. Hol vannak ezenkívül a vidéki városok elesettjei, a falvak megszámlálhatatlan szegényei? A népjóléti minisztériumban most folynak az előkészületek, hogy kataszterre veszik, összeírják a nélkülözőket, de addig s azután is ki ad nekik munkát, hogy naponta legalább sülttököt, üres meleg levest kétszer ehessenek . . . Mert sokan szörnyű sok ezerén vannak, kik sok nap egyszer sem esznek, mert nincs munkájuk. Keresztényi szívvel, emberi könyörülettel, józan mérséklettel Csonkamagyarország még a legutolsó nyomoréknak is tudna kenyéradó munkateret adni. Lehet-e mentsége a mai szörnyű állapotnak addig, míg néhány száz ember köti le magának 3.827.000 kat. hold föld jövedelmét ! Vethetünk-e szemére bármit is a ránktörő külső ellenségnek, míg sokan, nagyon sokan háromnégy munkakör bő javadalmát harácsolják össze magunknak, mig egyeseknek — munkás családoknak életre szóló, vagyont jelentő — évi javadalmakat osztogatunk! Országnagyok! Milliók sorsának választott intézői! Lássátok meg az éhező ezrek „munka" — segélykiáltását ! o'OS láros kölcsönt ajánlanak a Esztergom város hosszúlejáratú kölcsönt keres és lesi az alkalmat jómegfelélő kölcsön felvehetésére. libben az irányban tájékozódtunk a polgármesteri hivatalban, ahol dr. Antóny Béla polgármester a következőket mondotta az üggyel kapcsolatban : Tény az, hogy van egy nagyobbarányú kölcsönajánlat amerikai bank részéről. A kölcsön egymillió dolláros kölcsön lenne 6 %-os kamatozással 75 °/o-os árfolyamon. Ez azonban csak mint katolikus irányú kölcsön folyósíttatnék. Mivel a kölcsön ügyében megejtett előzetes tájékozódások azt eredményezték, hogy a kölcsön felvétele nem hozna gyökeres javulást Esztergom gazdasági helyzetében, érdemlegesen alig lehet vele foglalkozni. lehet kérni az Nagy könnyítések a jövedelem- és vagyonadó kivetésénél. Wekerle Sándor pénzügyminiszter több rendeletet adott ki, amelyekben számolva a mostani nehéz gazdasági viszonyokkal, a közadók megállapítására és fizetésére vonatkozóan igen lényeges könnyítéseket tesz. Különös figyelmet érdemlő vonatkozása a rendeletnek, hogy bár számos más kategóriára is kiterjednek, elsősorban a gazdatársadalom helyzetét méltányolják és olyan intézkedésekben, amelyeknek jótékony hatása az egész gazdasági életben rövidesen érezhető lesz. A rendeletek igy szólnak : 1. A pénzügyminiszter az általános kereseti, továbbá a jövedelemés vagyonadó alapjának újra való megállapítása iránt előterjeszthető kérelmek beadására megállapitoft január havi határidőt általánosságban február hó végéig meghosszabbította. Minden olyan adózó tehát, akinek az 1929. évi általános kereseti továbbá jövedelmi adóalapja a 10.000 pengőt, vagyonadó-alapja pedig a 20.000 pengőt meg nem haladta és igy adóalapja az 1930. évre változatlanul volna fenntartandó, szabályszerű adóbevallás csatolása i mellett folyó évi február 28-áig kérí heti adóalapjának újra való megállapítását, ha az 1929. évre megállapított adóalapokat jövedelmi, illetve vagyoni viszonyához képest soknak tartja. 2. A pénzügyminiszter kiadta az 1930. évi jövedelem- és vagyonadó kivetésére vonatkozó körrendeletét. A kiadott rendelet az adókivető közegeknek szigorú kötelességévé teszi, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyokra mindenkor figyelemmel legyenek. A mult évi hasonlótárgyú rendeletben foglaltaktól eltérve, illetve azokat kiegészítve ez a rendelet a következő új rendelkezéseket tartalmazza: a) Elrendeli, hogy az adókivető közegek az 1929. évben szenvedett téli fagykárokra való figyelemmel a kárt szenvedett földterületeknek a jövedelmi adó alapját egyharmad összeggel hivatalból mérsékeljék, ha csak az adózó ennél nagyobbmérvű károsodást nem igazol; b) elrendeli, hogy az adókivető közegek a kis bérletek terjedelmében beállott minden változást az adókivetés során hivatalból vegyenek figyelembe; c) elrendeli, hogy minden olyan esetben, amikor az adókivető hatóságnak hivatalból van tudomása arról, hogy valamely adózónak helyzete a múlttal szemben jelentékenyen rosszabbodott, maga az adókivető hatóság figyelmeztesse az adózót arra, hogy adóalapjának változatlan fenntartása helyett kérje általános kereseti, továbbá jövedelem- és vagyonadó alapjának újbóli megállapítását. 3. A pénzügyminiszter kiadta végül a földadóra, jövedelem- és vagyonadóra, továbbá a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló utasítást. HIREK. Éf jjelä szolgálatot február 15-töl —24-ig a Takács István „Fekete Sas" c. gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít, z Új igazgatósági tag a helyiérdekű vasút részvénytársaságnál. A törvényhatósági bizottság kisgyűlése a budapest-esztergomíüzitői h. é. vasút rt. igazgatóságában a dr. Hulényi Győző elhalálozásával megüresedett és a vármegye törvényhatósága által betöltendő igazgatósági tagsági helyet dr. Divéky István vármegyei tiszti főügyésszel töltötte be. Fertőző betegségek a városban. A tiszti orvos jelentése szerint február hó első felében 24 kanyaró, 3 roncsoló toroklob és 1 hasi nagymáz megbetegedés fordult elő. Imre névre kereszteljék az újszülött katolikus fiúkat. A jubileumi Szent Imre-év rendező főbizottsága azzal a felhívással fordul