ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-01 / 1. szám

kori bárok ornamenseit barbár mó don lerestaurálták s a régi dicsőség bői csak a kővázákkal ékesített kapuzat maradt meg. Talán nem tévedünk, ha a Sán dor-családra visszük vissza Eszter goní bárok épületeinek nagy részét amennyiben az ő hatásuk alatt esetleg az általuk hívott építőmester tervei alapján épülhettek. Legalább is a stílusbeli egyezések a Sándor házzal hozzák rokonságba a vár megyeház, a városház, sőt a bel városi „öregtemplom" épületét. A főúri palota díszes kapuzatát a ke vésbé tehetősek is utánozni próbál ták: így mindjárt közelben, a Jókai utca 5. számú ház kapujának kő ívezetében kagylódíszt, a Kossuth utcán, a kapuiskola melletti házon ma már agyonmeszelt díszes címert találunk. A Bottyán János-utca másik oldalán a Ferencrendiek tipikus bárok temploma emelkedik. Ennek alapkövét már 1700-ban letették és 17 év múlva nagy ünnepségek között használatba is vették. A laza tala jon azonban még a cölöpökre való építés is keveset használt, úgyhogy 1745-ben az egész hajót le kellett bontani és újra építeni. Ekkor épííeiiék a tornyot is, melynek bárok sisakját a legutolsó restaurálás alkalmával cserélték ki a mostanira A templom egyik legfőbb jótevője Vak Bottyán ellenfele, br. Kucklän der várparancsnok és felesége Truchlin Benigna volt. Kuckländert Xaveri Sz. Ferenc oltára mellett, feleségét a bejárattól jobbra emelt loretói kápolnában temették el. Ez utóbbinak ablaka fölött az utca felől ezért van a vörösmárványból faragott kettős címer illesztve. A Szent Anna tiszteletére szentelt templom belseje lényegében meg őrizte bárok díszeit, bár az utolsó restaurálás sok kárt okozott még a főoltáron is, mely máskülön ben Esztergomnak legszebben megépített bárok oltára. A templomból a régi bárok szobrok egy része" eltűnt, de sok régi kép, — ha nem is művészi értékkel — ma is megvan és a kolostor folyosóit díszíti. Maga a kolostor nagyjából egyidős a templommal, azonban a Főapát-utcára néző szárny második emelete mindössze félszázéves és akkor épült, mikor Bosznia okkupációja után a bosnyák Ferencrendiek növendékpapjait itt helyezték el nevelésre. Később egy időre a annak a boldog időnek, amikor az országhatárok nem .fognak válaszfalat vonni a Magyarországon ós a megszállott területen lakó esztergomi volt diákok sorai közé sem. Azok közül, akik a 40-óves találkozó alkalmából életjelt adtak magukról, most már csak kevesen élnek. Harminc óv alatt hozzám futottak be a hirek iskolatársaim személyi viszonyairól. Én tartom őket számon ; amivel önfeláldozó munka hárult reám, mert valahányszor keresztet kell tennem az elhaltnak neve mellé — ami az utolsó tiz óv alatt elég gyakran törtónt meg, — mindannyiszor átszenvedem az elmúlás kinját és a magamramaradás keserű érzését, mely érzés sorvasztóbban hat az ember szervezetére, mint a halálos betegség maga. A viszonyokat ezekben ismertetve immár közeledünk a hatvanéves találkozó terminusa felé. Megtartjuk-e azt, s ha igen, kik lesznek azon jelen, — azt most megjósolni nem tudom. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem tartjuk meg, Bármiként is történjék azonban, vigasztal az a remény, hogy a százéves találkozón majd ott leszünk valamennyien. gimnázium, újabb időkben a reáliskola volt itt elhelyezve, ma pedig az egész szárny internátus céljaira van átalakítva. A kolostorhoz posztókészítő- és festő üzem is 'tartozott, ugyancsak a Főapát-utca felé eső oldalon, mert a marianus ferencesek számára itt készítették a posztót. A Főapát-utca azonban csak a gimnázium építésekor kapta alakját és nevét, azelőtt szűk („Illatos") köz vezetett erre. A gimnázium Szent Benedek-rendjének vezetése alatt áll. Ennek székháza részben szintén csinos bárok épület, nevezetesen az a rész, mely a bencés címerrel díszített kapuzat fölött emelkedik. Az épületnek ezt az emeleti részét már a márianosztrai pálosok építették (1763), akiknek javára a városnak a török uralom után első plébánosa Malonyay Pál cikádori apát és kanonok hagyományozta az épületet. A pálosoknak ez csak szállóházuk volt, föloszlatásukkor (1782) a ház egyidőre a város birtokába került. Az építmény formája édes testvérnek mutatja a múzeum épületével, mely 1767-ben a Deák Ferenc- (régen Duna-) utcában épült s így a bárok építészetnek érdekes emléke. Az esztergomi polgárok Obermayerháznak ismerik egykori tulajdonosáról, a községi reáliskola igazgatójáról. (Folyt, köv.) A Stefánia Szövetsé lefolyt esztendeje (A titkári jelentés alapján) Az immár 8 év óta működő esztergomi 23. sz. anya- és csecsemővédő intézet, a helybeli Stefánia Szövetség hathatós támogatásával, az elmúlt 2 esztendő alatt, 1928. dec. 17-ig régi helyén, a Koloskórházban, majd ezen időtől fogva pedig Német-utca 24. számú városi házban mindent elkövetett, hogy munkásságával nemzeti imánk megvalósulásához, nagy Magyarország feltámadásához hozzájárulhasson. Az intézetnek új hajlékában való elhelyezését a csecsemővédelem ügyének fontosságát mindenkor megértő és pártoló dr. Antóny Béla polgármester tette lehetővé. Az új hajlékban egyben a vármegye 1000 pengős adománya által az egyesület megnyithatta a teakonyhát is. A helybeli Stefánia Szövetség, amely bíboros főpásztorunk magas fővédnöksége alatt áll, a lefolyt évben nagy veszteséget szenvedett a szövetség hőn szeretett s annak ügyét állandóan lelkén viselő elnökének, dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépostnak elhalálozásával, kinek emlékét mindenkor kegyelettel fogja megőrizni. Röviddel halála előtt még az intézet házalapja javára 5000 pengőt adományozott. A Szövetségnek nagy vigasztalására szolgált, hogy a néhány hónapig megüresedett elnökséget agilis, méltó utód dr. Csárszky István prelátuskanonok fogadta el. A Szövetség csekély jövedelmét, mely egyrészt a 4P rendes tagsági és a 100 P alapító tagsági dijból és egyéb, részben gyűjtésekből, részben alkalmi pl. mikulási bazárból, vagy színdarabok, esetleg táncmulatságok előadásából, illetőleg rendezéséből nyeri, kizárólag helybeli intézményére, legnagyobbrészt pedig esztergomi védenceinek segítésére fordítja. Amióta u. i. az intézet új helyiségébe költözött, kénytelen annak fenntartási költségeihez, így fűtéséhez, világításához, takarítónő tartásához, azonkívül a használat által megrongálódott tárgyak javításához esetleg új, szükségesnek mutatkozott felszerelések beszerzéséhez is hozzájárulni, mert a Kolos-kórházból való kivonulása folytán teljesen a maga erejére van utalva és így azok a terhek, melyek addig helyette a kórház által fedeztettek, anélkül is gyenge vállaira nehezedtek. A Stefánia Szövetség nehéz pénzügyi helyzete dacára is az intézetbe szorgalmasan bejáró s az ott nyert tanácsokat betartó, tehát arra érdemes szegénysorsú védencei érdekében jótékonyságot is gyakorolt, még pedig 1.057 P 15 fül. értékű segélyeivel. A Védőintézet főleg oktató, nevelő és felvilágosító munkát végez. Védőszerveivel ellenőrzi a tanácsok végrehajtását és megfigyeíteti védenceinek anyagi helyzetét, s amennyiben szüksége merülne fel, a lehetőséghez képest anyagilag, vagy más úton segítségükre siet. Ilyen felvilágosító előadásokat tartott a nagyközönség számára, majd kifejezetten az anyák számára és végül szakszerű előadásokat a szülésznők részére. Dr. Csárszky István elnök ünnepi beszédet mondott a Stefánia Szövetség fontosságáról. Egészségügyi előadásokat, tartottak : Dr., Büttner Károly 4 izben, dr. Biró Dezső 1 izben, Báthy László 1 izben,- dr. Hamza József 1- izben, dr. Molnár József 1 izben, dr. Oravecz Gyula 2 izben, dr. Rajner János 1 izben, dr. Takács József 3 izben, akiknek ezúton is hálás köszönetet mond az intézet vezetősége. A Stefánia Szövetség az intézet fentartásához szükséges anyagi eszközöket az Országos Központ hozzájárulásán kivül társadalmi úton szerzi be. Az 1928.—1929. években szokásos nyilvános utcai gyűjtés a közbejött akadályok miatt elmaradt. A régebben szokásos álarcosbál helyett pedig 1929. március és április havában Földes Imre „Tüzek az éjtszakában" című irredenta darabját adatta elő buzgó műkedvelő gárdával, szép erkölcsi és anyagi sikerrel. A szokásos Mikulási és karácsonyi vásárát, mely már benne él a köztudatban, mint tavaly, úgy az idén is megtartotta nov. 30-án és dec. 1-én bájos gyermekdarab kíséretében. A színdarab és vásár az idén is igen szép eredménnyel végződött, amit Esztergom közönségének a Szövetség iránti mindinkább növekvő szeretetének lehet köszönni azon soksok fáradtságot nem ismerő munkaerőkön kívül, akik a remekül sikerült betanítást eszközölték. Az intézet védőszerveivel karöltve tavasztól késő őszig megfeszített erővel küzdött a | nyári forróság okozta csecsemőmegbetegedés és halálozás leszorítása érdekében. Az e célra a központtól nyert az anyák részére szükséges tudniva lókat tartalmazó röpcédulákat éj plakátokat a város minden forg mas helyén kifüggesztette, illetőié a védőnőkkel a csecsemők látoga tása alkalmával az anyák között ki osztotta, újságokban többször közzé tette, mozikban többször vetítette így vitte a köztudatba a röpcédula kon leirt védekezési módokat. A intézetben ezen védekezésre a anyákat részletesen kioktatta, hog a bajt megelőzze. Amint a veze tőség tudomására jutott, hogy valamelyik védenc bélhurutba esett, vagy az intézetbe behozott veden, cen a bélhurut fellépésének kezdetét konstatálta, ezen időtől kezdve azokat bármelyik részében voltak a városnak, a teljes gyógyulásukig a védőnők naponta látogatták s azok állapotáról állandóan értesítést szereztek s igy erélyes gyógykezelésükről is gondoskodott. Mindenre kiterjedő nagy munkájának meg is lett az eredménye, mert Esztergomban az orvosi tanácsadások és a védőnői látogatások alkalmával talált bélhurutban megbetegedett csecsemők száma májusban 4, júniusban 22, júliusban 17^ augusztusban 25 és szeptemberben 15 volt. Bélhurutban elhalt csecsemők száma, az illetékes anyakönyvi hivatalból nyert értesülésünk szerint Esztergomban, Pilismaróton és Dömösön, mely községek is e védőintézet körzetéhez tartoznak, júniusban 1, júliusban 3, augusztusban 3, tehát összesen csak 7 volt. Ezen szép eredményt az Intézet nagy munkája mellett most már annak is tulajdonítjuk, hogy a 8 évi nevelő munka eredményeként az anyák most már nagy bizalommal keresték fel a védőintezetet, valósággal várták a védőnők látogatását, küldésre azonnal vitték beteg csecsemőjüket kezelőorvosukhoz, tehát megfogadták a tanácsokat és követték is a tanácsokat, amennyiben többek között a csecsemők nyári elválasztását is őszre halasztották. A súlyosabb bélhurutban szenvedő mesterségesen táplált csecsemőket a lehetőséghez képest teakonyhán előállított, nekik legjobban megíc lelő, orvosi utasítás alapján és ellenőrzés mellett készült tejkeverékkel látta el. Idegenforgalom. Esztergom város területén az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát : Szántai Imrénétől Varga György és neje ház és belsőség 6450 P. — Korzinek Erzsébettől Korzinek János és társai ingatlan részek öröklés cimén. — Kuti Gábor és nejétől Esztergom, város ' házhely 4820 P. — Válent István és nejétől Mócik István és neje beltelek 1700 P. — Juház Pálnétól Juhász Borbála férj. Kertész Józsefné öröklés, Kainér Ferencnétől kisk. Kajner Juliska öröklés. — Esztergom várostól Mészáros János és neje ingatlan 4250 P. — Szitás Istán és nejétől Szitás Rozália és társai orölés. — Özv. Imhof Ferencnétől dr. Kubovich Ignác kisutcai hegymegi szántó 175 P. — Kis Mihálytól Nagy István és neje nyárasdi dűlői szántó haszonélvezeti jog ellenében ű György János és társaitól Jámbor István és neje György Mária ház és beltelek 1200 P. — Jámbor István és neje, Ignác és neje Kohl Julianna ház és udvar 1500 P vételár mellett.